Neviodunum

római város Felső Pannoniában; Ptolemaeusnál (2, 14, 4), a tabula Peutingerianán s az Itinerariumban egyaránt Noviodunum a neve, a CIL III 3919 és 3921 feliratokban azonban Neviodunum. Emona (Laibach) és Siscia (Sziszek) között feküdt, az előbbitől az Itinerarium szerint 58, a tabula szerint 64 r. mérföld távolságban. Az Itinerarium adatának körülbelül megfelel az a távolság, mely Dernovo és Laibach között van. Dernovón találták továbbá az egyik feliratos követ (CIL III 3919) a Neviodunum névvel. A másik kő (CIL III 3921) a város nevével a szomszédos Gurkfelden került elő. Végre Dernovo körül került napfényre a III 4618 mérföldmutató, mely Neviodunumtól számítva a 3. r. mérföldet jelezte Emona felé. Neviodunum, a neve után következtetve, eredetileg celta telep volt s elrómaiasítása nyilván Pannonia meghódításával egyidejüleg kezdődött. Még az első században lett municipiummá, még pedig Flavium melléknevéből itélve, Vespasianus (Kr. u. 69–79) vagy fiai alatt. A Neviodunum romjaiból származó CIL III 3924 felirattal Trajanus császárt 98-ban tisztelték meg. Az 1. századra vall még a CIL III 10805 sírfelirat szerkezete is. Az idézett CIL III 3919 feliratot Juppiternek és Neviodunum municipium geniusának tiszteletére egy beneficiarius consularis vésette. Más beneficiariusok ismeretesek Dernovo környékén lelt feliratokból, de ezek is csak azt bizonyítják, hogy Neviodunumban a beneficiariusoknak állomása (statio) volt.