TARTALOMA

Annii

nagyon kiterjedt római plebejus nemzetség, a melyből a következők emelendők ki. – 1. L. Ann., Setiából, a latin szövetség feje Kr. e. 340-ben, javaslatára követelték a latinusok a rómaiakkal való egyenjogúsításuakt s különösen azt, hogy az egyik consult s a senatorok felét a latinusok közül válaszszák; hirtelen halállal múlt ki, mert állítólag daczolt a római Jupiterrel. Liv. 8., 3, 4–6, 7. V. ö. Niebuhr, Römische Geschichte III, 148 köv. – 2. T. Ann. Luscus, szónok és consul. Kr. e. 153-ban, Tib. Gracchus ellenfele. Cic. Brut. 20. Plut. Tib. Gracch. 14. – 3. C. Ann. Luscus, Q. Metellus alatt küzdött Jugurtha ellen (Sall. Jug. 77), majd Sertorius ellen 81-ben. Plut. Sert. 7. – 4. T. Ann. Milo, l. Milo. – 5. L. Ann. Cimber, gyarló római szónok, legmeghittebb embere Antoniusnak, a ki Kr. e. 44-ben praetorrá tette; Cicero általán silány embernek festi s mivel édes testvérét megölte, gúnyosan Philadelphusnak nevezi. Cic. Phil. 11, 6. 13, 12. V. ö. Hsuchke, Comm. de C. Annio Cimbro, Rostock 1824. – 6. Ann. Gallus, Otho császár hadvezére Kr. u. 69-ben; harczolt Vitlellius ellen, majd Placentia fölmentésénél a a bedriacumi csatában. Plut. Oth. 5. köv. Tac. hist. 1, 87. 2, 11. 23. 44. 4, 68. Vespanianus alatt Claudius Civilis ellen küzdött Germaniában. Tac. hist. 5, 19. – 7. P. Ann. Florus, Domitianus alatt még ifjan föllépett a capitoliumi agonban, atán útazni ment és Tarracóban irodalommal foglalkozott, Hadrianus alatt Rómában élt. Ujabban fedezték föl a Vergilius orator an poëty czímű párbeszédét, kiadta Ritschl (Rhein. Mus. I, 302–314), aztán Jahn és Halm Florus történetiróval együtt (1854). Úgylátszik, költészettel is foglalkozott. Spartian. hadr. 16. Charis. 1, 53. 14, 140. – Irodalom: Müller, Fleckeisen Jahrb. 1871. 568. Wachshmuth, Einleitung in die alte Geschichte 610 l. Heyn. De Floro historico, Bonn 1866. Eussner, Philol. 37 (1877) 132. Spengel, Über die Geschichtsbücher des F. (Abhandl. der München, Akademie 9. 2, 319). Müller, De P. Annio Floro poëta 34. – 8. Annia, Cinna neje, kinek halála után Kr. e. 84-ben M. Piso neje lett, de ez Sulla parancsára eltaszította. Vell. Pat. 2, 41.

B. G.