Nonnus

– 1. L. Epos, 2. – 2. Teljes néven Theophanes Nonnus (QeojanhV NonnoV), a 10-ik század első felében Byzantiumban működött mint udvari orvos és Constantinus Porphyrogenitus császár parancsára, a ki a classikus görög irodalom maradványait az utókor számára megmenteni és fentartani igyekezett, régi jeles görög orvosírók műveiből kivonatot készítve egy orvosi tankönyvet írt epitomh thV iatrichV apashV tecnhV czímmel. Ez a mű, a mely 297 fejezetben nemcsak a belgyógytant hanem a sebészetet is felöleli, egyszerű compilatio Oribasius, Aëtius, a trallesi Alexander és mások munkáiból. A görög eredeti szöveget és fordítását nyomtatásban legelőször Martius adta ki Strassburgban 1568-ban, ujabban pedig 1794-ben J. S. Bernard 2 kötetben Gothában. Choulant, Gesch. und Lit. d. ält. Med. ed. 2. p. 146. Fabricius, Bibl. Gr. 13, p. 347. Krumbacher, Gesch. d. byz. Lit. p. 263. 614.