Achelous | A | Acherontia |
’Acerwn, több folyónak a neve. 1. Thesprotiában (Epirus), a m. Phanariotikus vagy Suli folyó, átfolyik a ’Acerousia limnh nevű (m. Tschuknida) mocsaras tavon, melynek hossza körülbelűl 9 km. és szélessége 4 1/2 km, aztán eltünik a föld alatt és az Ion tengerbe ömlik (az elaeai kikötőbe, m. Phanari); víze iszapos és kesernyés, ugyanilyen a mellékfolyója, a Cocytus (KwkutoV). Thuc. 1, 46. Mindkettő alvilági folyó gyanánt ismeretes, az A. a Cocytusszal (panasz) és Periphlegethonnal (tűz folyam) áll kapcsolatban. Neve is mythikus: o acea rewn = gyászfolyam (Verg. A. 6, 295. Hom. Od. 10, 153); az A. folyón kellett átvonulniok az árnyaknak; v. ö. Plato Phaedonjában a leirást. Valószínüleg az a szük, komor s hatalmas szikláktól körülvett hasadék, melynek mélyén az A. rohanvást folyik, adott alkalmat arra, hogy ott képzelték a halottak birodalmába való bejárást és így vitték át a két folyónak nevét az alvilág folyóira. Régtől fogva dívtak az A.-nál halottidézéssel kapcsolatos szertartások nekuomanteion, fucopomteion, Hdt. 5, 92, 7); úgy látszik, innen vette Homerus (Od. 11) ’OdusseuV (Ulixes) halott idézését és az A. nevet. Személyesítve Gaeának fia. Az A. név gyakran jelöli az alvilág mélységét. 2. Az Alpheus bal mellékfolyója, a Diagon folyótól nyugatra. Strab. 8, 344. 3. Folyó Bruttiiben, mely veszélyessé vált az epirusi Alexanderre (Liv. 8, 24); m. Lese, mások szerint Mucrone.