Paphlagonia

Pajlagonia, Bithynia keleti részében levő tartomány, melytől a Parthenius folyó (ma Bartin csáj) választotta el, míg Délen az Orminium hegy (ma talán Isik dág) Galatia felé, Keleten a Halys (ma Kizil Irmak) a Pontus felé képezte határát. Északon a Pontus mosta földjét 300 km. kiterjedésben. Az ország csak némely völgylapályban volt termékeny, különben hegyes, de gazdag hajóépítőfában és rézben. Az Olgassys (ma Ikasz dág) Halystól délnyugati irányban vonul az Orminiumig; nyulványai a Scorobas (Mithridates alatt a pontusi birodalom határa Bithynia felé) és a Cytorus (ma Kidrosz) a hasonnevű város mellett az északnyugati parton. Hegyfokok: Carambis (ma Kerembe) és Syrias v. Lepte (ma Indzse Burun), Kisázsiának legészakibb csúcsa. Az említett határfolyókon kívül az országnak csak jelentéktelen parti folyói vannak, minő az Amastris és Zalecus. Belsejében még egy jelentéktelen mellékfolyója volt a Halysnak, az Amnias (ma Gök Irmak), mely mellett 88-ban Kr. e. Mithridates a bithyniai III. Nicomedest megverte és Pompejus a maga nevéről várost alapított. Lakosai a PojlagoneV, kiknek törzseiül említettnek a KaucwneV és ’Enetoi (Hom. Il. 2, 851 skk. 10, 429. Strab. 12, 542. 552), a phrygiaiak rokonai valának, de a görögök őket az egykori assyriai uralom miatt syrusoknak vagy leucosyrusoknak nevezik. Hdt. 2, 104. Kitünő lovasok, de együgyűek, durvák és babonásak voltak. Előbb a lydiai, majd a perzsa birodalomhoz tartoztak (Hdt. 1, 28. 3, 90); de az idegen uralom alatt is fennállott a bennszülött uralkodóház. Xen. an. 5, 5, 12. 6, 1. 2. A diadochusok idejében az Achaemenidák egy ága uralkodott, mely később a pontusi királyságot alapitá. Kr. e. 64-ben a partvidék, Kr. e. 7-ben az ország belseje is Roma alá került; azóta P. Galatia v. Bithynia provinciához tartozott. A partvidéken Nyugattól kezdve a következő görög gyarmatok voltak: Sesamus v. Amastris (ma Amaszra), Cromna, Cytorus (ma Kidrosz), Timolaeum, Abonutichus (később Ionopolis), Cinolis, Stephane (ma Isztifán), de különösen Sinope (ma Szinob), gazdag kereskedő város, Mithridates és Diogenes bölcselő szülővárosa, végül Carusa (m. Gerzeh). A tartomány belsejében, mely 9 kerületre oszlott, volt: Pompejopolis (lásd fenn) és Gangra, a régi főváros; később Germanicopolis néven (ma Kiankari). Strab. 12, 544. skk. 562. sk.