Pisistratus

PeisstratoV. – 1. Nestor (l. o.) fia, ki atyjával együtt barátságosan fogadta Telemachust kutató útjában s őt atyja fogatán Spartába szállította. Hom. Od. 3, 36. 400. 482 kk. – 2. Nestortól származtatta magát az athenaei P., Hippocrates fia, Philaedae attikai demosban honos családból (Plut. Solon 10); anyai ágon rokon volt Solonnal s Kr. e. 605 körül született. Családja annak igazolására, hogy csakugyan a Homerusnál mézédes beszédűnek mondott Nestortól, Neleus fiától eredt, büszkén mutatott tagjainak ékesszólói tehetségére. P. e tekintetben különösen kitünt s felhasználva e mellett éles eszét, behízelgő modorát, hazája közéletében döntő szerepet biztosított magának. Először mint hadvezér tüntette ki magát. Mint polemarchus diadalmasan harczolt Megara ellen s elfoglalta ennek kikötőjét Nissaeát 570–565 között. Majd miután Solon reformjai véget vetettek a nemesség kizárólagos uralmának, annál inkább versengtek a hatalomért, az egyes nemesek és nemesi családok, magokhoz édesgetvén egyik-másik politikai pártot. Így Lycurgus Aristolaides fia a nemeseket (pediaei, pediacusok) csoportosította maga körül, az Alcmaeonida Megacles (l. o. 2) a partlakókat (paralii), P. pedig a diacriában lakó szegény földbirtokosokat, valószínűleg a seisacJeia következtében elszegényedett polgárokat, az adóssági szolgaságból menekülteket, kik teljesen vagyontalanok voltak, végü la hectemorusokat, kik a részibe művelt földeket óhajtották maguknak. P. tehát mondhatni a demosnak szószólója lett, annak az elemnek, mely gazdasági nehézségekkel küzdött, de a mely elem törekvéseinek a kor szelleme kedvezett. Midőn már eléggé bízhatott pártjában, egyszer csak megsebesítve vitette magát az agorára, állítván, hogy ellenfelei el akarták őt pusztítani. Kérte a népet, hogy vegye pártfogás alá. Solon átlátta, mi van készülőben, óva intette a népet, de ez egy Aristion nevű polgár indítványára 50 fegyverest rendelt P. védelmére. P. csakhamar fölszaporítván testőrségét. 560-ban Comeas archonsága alatt egy alkalmas perczben elfoglalta az acropolist. Plut. Solon 29 sk. hdt. 1, 59 skk. Arist. Ath. pol. 13. sk. Solon nyiltan tiltakozott a történtek ellen, P. azonban nem folyamodott erélyes rendszabályokhoz öreg ellenfelével szemben, ki a következő évben aztán meghalt (559). P. államcsinye után az Alcmaeonidák odahagyták a várost, de titkos összeköttetést tartottak fenn Lycurgusszal és pártjával. Egyesült erővel menekülni kényszerítették P.-t 556-ban és javait elkobozták. De az ellentétes érdekű szövetségesek közt nem sokáig állhatott fenn az egyetértés s Megacles, csak hogy ne lássa gyülölt rendtársait diadalmaskodni, beleegyezett abba, hogy P. ismét tyrannus legyen és leányát Coesyrát nőül vegye. A visszahelyezést sajátságos módon vitték keresztül. Egy Phye nevű szép magas nőt Paenia demosból Athena istennőnek öltöztettek fel, ünnepi menetet rendeztek számára, P.-szal együtt szekérre helyezték s így vonultak be a városba. A menet élén vonuló hirnökök azt kiabálták, hogy ime Athena istennő hozza vissza P.-t! A nép elbámult a csodán s P. megint birtokba vette az acropolist. Hdt. 1, 60. De most már nem bírta sokáig. Minthogy neki már első házasságából felnőtt fiai voltak, nem akarta új nejét anyává tenni, nehogy amazokra nézve az uralomban való következést kérdésessé tegye. Az e miatt felbőszült após megint kezet fogott Lycurgusszal s 550/49-ben Atticából is kiűzték P.-t egész háza népével. Először a Thermai öböl mellett fekvő Rhaecelusba (‘RaichloV ment, innen a Pangaeum hegyvidéki arany-ezüstbányáihoz, végül Eretriába, hol családi összeköttetései voltak. 11 évre terjedő száműzetése alatt hasznos szövetségeket kötött, így barátságos viszonyba lépett, illetőleg ilyet tartott fenn Thessaliával, Macedoniával, a szintén száműzött naxusi Lygdamisszal, majd pedig 539/38-ban thebaei, argosi és naxusi segédhadakkal kötött ki Marathonnál. Athenae felé tartva, az ellene küldött hadakat Pallenénél legyőzte, az uralmat ismét magához ragdta, s most már megmaradt abban állandóan 527-ben bekövetkezett haláláig. Így hát az első fölemelkedése után lefolyt 33 évből 17 évig volt tényleg uralkodó, 16 évig pedig száműzött. Arist. 5, 9, 23. Állása biztosítása végett most már erőszakos eszközökhöz folyamodott. Száműzte az Alcmaeonidákat és párthiveiket, azoknak pedig, kik utóbbiak közül itthon maradtak, felnőtt fiait kezesekül magához vette. A néptől elszedte fegyvereit. Egyébként azonban mind külpolitikájáról mind belügyi kormányzatáról sok jót lehet mondani. Az előbb említett külszövetségeket fentartotta. A naxusiakat arra kényszerítette, hogy Lygdamist tyrannusuknak fogadják el s most ennek őrizetére bízta a kezén levő athenaei kezeseket. Már ő belátta, hogy az athenaei hatalom jövendő tere a tenger. Ezért Delost, az ionok régi vallási központját, védnöksége alá vette s megtisztította az itteni Apollo templomot a közelében történt temetkezésektől. Troas vidékén elfoglalta a mytilenebeliektől Sigeumot, kormányzására Hegesistratust, törvénytelen fiát küldte el. E fontos szerzeménynyel biztosította az athenaeieknek Hellespontus felé irányuló hajózását. P. elősegítette azt, hogy az athenaei Miltiades s thraciai chersonesusi doloncusok fejedelme legyen. Azután hogy állását biztosította, belkormányzata Herodotus, Thucydides, Aristoteles tanusága szerint szelid, jótékony és alkotmányos volt. Solon alkotmányát nem törülte el, meghagyta a tanácsot, népgyűlést, archoni hivatalt, de gondoskodott arról, hogy az archoni helyek közül egyet mindig ő foglaljon el vagy családjának valamely tagja. Ennélfogva nem is volt Athneaenek formaszerű tyrannusa, de azért mindenben annak az akarata érvényesült, a kinek háta megett ott volt a fegyveres erő. P. hathatós támogatásban részesítette a földmívelést. Atticában új utakat építtetett, a hectemorusok között földbirtokokat osztott ki, szegény földmíveseknek pénzt kölcsönzött gazdaságaik berendezésére, s hogy a vidéken gazdálkodók ne legyenek kénytelenek még peres ügyek miatt sem a városba menni, birókat nevezett ki, kik törvénylátás czéljából bejárták Attica községeit. A föld jövedelméből adó fejében 5 százalékot vett. Ez nagy újítás volt a multhoz képest, de legalább a hectemorusokra nézve sokkal boldogabb állapot volt a régi 5/5-os szolgálmányhoz képest. Az állam így rendes évi bevételekre számíthatott. A földmívelésekre való tekintettel karolta fel és fejlesztette a Dionysus cultust, melylyel kapcsolatosan aztán nagy lendületet nyertek alatta az orphikus tanok, melyeknek legnevezetesebb partja akkor Onomacritus volt. De P. nem űzött kizárólag agrarius politikát, hanem előmozdította a kereskedelmet, ipart és művészeteket is. Athenae agyagipara új lendületet nert. Haladást mutat P. idejében a szobrászat, mert jeles ion művészek dolgoznak Athenaeben vagy e város számára. Nem áll kétségen kívül, de általában történelmi ténynek tartják P.-nak azt az intézkedését, mely szerint összegyüjtette a homerusi költeményeket s szakértőkkel rendeztette s megállapíttatta a hiteles szöveget. E szerint kellett aztán a híres költeményeket a Panathenaeákon előadni. Ezen ünnepeket szintén kibővítette és fényesebbekké tette P. Végül a várost hatalmas épületekkel díszítette: az acropolison Athena templomot emelt, az ú. n. hecatompedost; az Acropolistól Délre megvetette a görög világ legnagyobb templomának, az Olympieumnak az alapját, melyet aztán Hadrianus császár fejezett be; ettől Délre a Pyhtiumot építtette; valószínűleg tőle származik a Lenaeumban épült újabb Dionysus templom; alatta épült ki Athenae nagyszabású vízvezetéke. Első házasságából származott fiai voltak: Hippias (l. o.), ki mint legidősebb az uralomban követte, Hipparchus és Thessalus; az argosi Timonassával kötött és törvénytelennek tekintett harmadik házasságából Hegesistratus. Hdt. 1, 59 skk. 5, 65. 94. Arist. pol. 5, 4, 5. 9, 4. 21. 23. Ath. pol. 13 skk. Thuc. 6, 2, 15. 6, 54. Plut. Sol. 1. 8. 10. 29. 30 k. Hänisch (1862) és Bethe (1864) értekezései. Unger G. F., Die Regierungen d. P. Neue Jahrb. f. Phil. 1883. Bauer A., Die Chronologie des P. u. seiner Söhne, Festschrift zum 42. Philologentag, Graz, 1893. U. a. Forschungen zur gr. G. München, 1899, 452–474. l. Meyer, Forschungen zur alten G. 2, 240–251, a hol Beloch kezdeményezésére P. kétszeri száműzetését egyszerire szállítja le.