Polysperchon

Poluspercwn, Fülöp és N. Sándor egyik legrégibb hadvezére; részt vett az issusi és gaugamelai csatákban (Arr. 3, 11) és követte N. Sándort Bactriába és Indiába. Arr. 5, 11. 6, 5. N. Sándor kevéssel halála előtt megbízta őt azzal, hogy Craterusszal együtt a veterausokat Macedoniába visszavezesse 324-ben Kr. e. Mikor azután Antipater Sándor halála után elhatározta, hogy Ázsia ellen folytatja a harczot, P.-t bízta meg Macedonia kormányzásával, mi több, halála előtt (319-ben) fia Cassander mellőzésével őt nevezte ki kormányzóvá (epimeletes), mely méltóságra előre haladott korának daczára nagy tekintélye és hadvezéri tehetsége tették érdemessé (Diod. Sic. 18, 48); a várakozásnak azonban ingatag természeténél és csekély politikai belátásánál fogva nem felelt meg. Nemcsak a nyugalmat nem tudta helyreállítani, hanem azt kellett tapasztalnia, hogy Cassander is nem érve be az atyjától ráruházott fővezéri méltósággal ellenfeleivel Antigonusszal és Ptolemaeusszal szövetkezett. Diod. Sic. 18, 49. 54. Midőn tehát Cassander Görögország főbb államaiban az oligarchákat a maga részére megnyerte, P. ennek ellensúlyozására a democrata párt hatalmát erősítette, kihirdette Görögország szabadságát (Diod. Sic .18, 55 skk.) s Ázsiának ügyeit Eumenesre bízva (Diod. Sic. 18, 57. Plut. Eum .13) Olympias királynét 319-ben Epirusból Macedoniának hívta. Diod. Sic. 18, 49. Görögország elleni hadjáratában, hol a szabadság kihirdetése után szakadatlanúl harczoltak egymással az ellenséges pártok, nem volt szerencsés: kénytelen volt visszavonulni, mi által annyira vesztett tekintélyéből, hogy Aetolia kivételével a görög államok Cassander pártjára állottak. Diod. Sic. 18, 69 skk. 74. Macedoniába sem térhetett vissza, mert ott Eurydice (l. Eurydice, 7) Cassandert ismertette el kormányzóul. P. erre Olympiast (l. Olympias) visszahelyezte 317-ben Macedoniába. Diod. Sic. 19, 11. Just. 14, 5. Midőn Olympiast rövid ideig tartó rémuralom után Cassander megölette, P. Aetoliába menekült és Antigonusszal egyesült, ki őt a Peloponnesus hadvezérévé tette. Diod. Sic. 19, 57 skk. Miután Cassander hiába iparkodott őt elpártolásra bírni, a Peloponnesuson támadta meg; de P. a Peloponnesus feletti uralomra törekedett, semmiféle fegyveres erőnek nem engedett s erősen tartotta magát Corinthusban és Sicyonban. Diod. Sic. 19, 74. 310-ben Heraclesnek, N. Sándor és Barsine fiának érdekében lépett fel, hogy neki a királyságot megszerezze. Sikerült is Cassander ellenségeit maga körül összegyüjtenie s már Macedonia felé tartott, midőn a ravasz Cassander csábításainak sikerült őt rábirnia, hogy Heraclest 309-ben megölje. Diod. Sic. 20, 28. Just. 15, 2. De evvel el is vesztette minden tekintélyét. Mikor a Peloponnesusba vissza akart térni, elzárták előle az utat s a tél hátralevő részét Locriban kellett eltöltenie (Diod. Sic. 20, 28) s ezután is már csak azon városok engedelmeskedtek neki, melyek őrségeit távoltartani nem tudták. Halálának éve bizonytalan; tény, hogy 303-ban még élt. Diod. Sic. 20, 103.