Acilii

gens plebeja, melybe a Balbus, Glabrio, Rufus és Severus családok tartoztak. – 1. M. Acil. Glabrio, néptribunus Kr. e. 201-ben (Liv. 30, 40.), mint praetor Kr. e. 196-ban elnyomta az etruriai rabszolgáknak összeesküvését. Liv. 33, 36. Kr. e. 191-ben consul; megbizták a syriai Nagy Antiochus ellen viselendő háború vezetésével, le is győzte a thermophylaei szorosban és kiűzte Görögországból; ezután leverte az aetoliaiakat. Liv. 36, 2 sk. 22 sk. A katonáitól félve tisztelt fővezérnek fényes triumphustartást engedélyeztek. Liv. 37, 46. – 2. Fia M. Acil. Glabrio, Kr. e. 181-ben a kegyelet (Pietas) istennőjének templomot szentelt, melynek építését atyja az Antiochus ellen vívott thermopylaei harcz alkalmából fogadta volt; azonkívül aranyozott szobrot emeltetett atyja emlékére. Liv. 40, 34. – 3. C. Acilius Kr. e. 155-ben tolmácsa volt a senatusban az athenaei követeknek (Carneades, Diogenes, Critolaus). Plut. Cat. Maj. 22. Gell. 6, 14, 9. Római történelmet írt görög nyelven. Cic. off. 3, 115. – 4. M.’ Acil. Glabrio, Kr. e. 70-ben praetor, 67-ben mint consul C. Calpurnius Pisóval együtt terjesztette be a lex. Acilia Calpurniát; Pompejus ellenfele, mikor Gabinius annak számára a kalózháború tartamára korlátlan hatalmat indítványozott. Cic. de imp. Pomp. 17. Később Lucullus hazahivatása után fővezérré lett Mithridates ellen, de csak rövid ideig bírt önálló hatáskörrel, mert nemsokráa Pompejust helyezte föléje a senatus. Plut. Pomp. 30. Cic. de imp. Pomp. 9. Kr. e. 63-ban a Catilinia-féle összeesküvés tárgyalásakor a halálbüntetés kimondására szavazott, 57-ben pontifex. – 5. Acil. Glabrio, Domitianus alatt senator, a császár megölette őt.