Pyanepsia

ta Puaneyia (régebben Puanoyia), atheanei ünnep Pyanepsion hó 7-ik napján (october vége felé) Apollónak, a búcsúzó nyár istenének tiszteletére. Az ünnep nevét a babfőzeléktől (eyhsiV twn puanwn) kapta, melyet az istennek az őszi termés zsengéje gyanánt fölajánltak. Az ünnep másik zsengéje áldozata az eiresiwnh volt, egy olaj- vagy babérfaág, bíborszínű és fehér gyapjúval (erion) átkötve, rajta mindenféle őszi gyümölcs, sütemény, továbbá mézzel, olajjal és borral teli kis edények. Ezt az ágat olyan fiú vitte, a kinek szülei még éltek, és egy eiresiwnh nevű dalt is énekelt, mialatt a menet az isten templomába kisérte, a hol az ágat fogadalmi ajándék gyanánt letette. Más fiúk is hordtak ily galyakat s velök díszítették föl a házak kapuit. Cimon korától kezdve a P., hálaünnep is volt Theseusnak Cretából való szerencsés megérkezéseért, mely a hagyomány szerint ezen a napon történt, a babfőzelék pedig jelképül szolgált annak az emlékére, miként főzték meg az evezősök a csekély ételmaradékot a hajón. Plut. Thes. 22. Apollón kívül a Horákhoz is imádkoztak e napon, s ez is jelzi, hogy a P. eredetileg arató ünnep volt.