Puteoli

Pouteoloi, Poutioloi, campaniai tengeri város, melyet a cumaebeliek 521-ben Kr. e. egy földcsíkon, a hasonló nevű öböl mellett Dicaerarchia (Dikaiarcia) néven alapították (lásd Neapolis). Későbbi nevét a második pún háborúban kapta (Liv. 24, 7. 13), talán számos kútjáról vagy talán inkább a szomszédos ásványvízforrások rossz szagáról. Szép kikötőjét egy, pozzuoli földből épült (és részben ma is meglevő) töltés védte; itt majdnem az egész alexandriai és hispaniai kereskedelem összpontosult. A Kr. e. 194-ben foganatosított gyarmatosítás később többször ismétlődött, pl. Augustus meg Nero alatt, a kitől a Colonia Claudia Neromensis Puteolana hivatalos nevet kapta (Tac. ann. 14, 27), és még azután is. Alarich (410), Geiserich (455) és Totilas (545) P.-t elpusztították, de újra fölépült. Cicerónak P.-hoz közel volt Puteolanum jószága, a hol a quaestiones academicaet írta (Att. 14, 7), és a hol Hadrianus császárt eltemették (Spart. Hadr. 25); Lucullusnak is volt ott gyönyörű villája; Caligula P.-t Bajaevel hajóhíddal kötötte össze (Suet. Calig. 19, 32), és Nero különösen kedvelte e helyet. A mai Pozzuoliban még sok régiség található, nevezetesen egy Serapis-templom romjai, melyben még most is ásványvíz-forrás fakad, továbbá egy nagyarányú amphitheatrum huszonötezer ülőhelylyel. Strabo. 5, 245. Suet. Aug. 44.