Salvii.

Nevezetesebbek: – 1. Mint néptribunus tiltakozott Antoniusnak a senatus által való számüzetése ellen s utóbb a proscribáltak között veszett el. App. b. c. 3, 50 skk. 4, 17. – 2. Atticus fölolvasója és könyvtárosa. Cic. Att. 13, 44, 16. 2. – 3. M. Salv. Otho, Otho császár nagyapja, előkelő család sarja Etruria Ferentinum nevű helységéből, Livia befolyása révén a senatusba jutott. Suet. Oth. 1. – 4. Az előbbinek fia L. Salv. Otho, Tiberius kegyeltje, szigorú ember különösen katonáival szemben, Kr. u. 33-ban consul, azután helytartó Africában fölfedezte a Claudius császár élete ellen szőtt összeesküvést. Suet. Galb. 6. Oth. 1. – 5. Az előbbinek idősb fia, L. Salv. Otho Titiamus, két ízben (Kr. után 52-ben és 69-ben) consul, vereséget szenvedett 69-ben a Vitellius elleni harczban Bedriacumnál, mire az ellenség elfogta, de megkegyelmezett neki. Suet. Oth. 1. Plut. Oth. 13. Tac. hist. 1, 75. 77. 90. 2, 23. 33. 39. 60. – 6. M. Salv. Otho, az előbbinek öcscse, Kr. u. 32. aprilis 28-án született, osztozott Nero szenvedélyeiben, a kivel sokáig volt együtt ifjú korában s a ki helytartónak Lusitaniába küldte, a melyet 10 évig jól és becsületesen igazgatott; Galba pártján volt, midőn ez föllázadt, de utóbb közremunkált annak megöletésében (69. jan. 15.) s rövid ideig császárkodott is, mikor azonban csapatait Bedriacumnál leverték, szilárd lélekkel megölte magát 69 apr. 15-én. Suet. Otho. Plut. Otho. Tac. hist. l. 1 és 2. Juv. 2, 99 skk. Dio Cass. 64, 7 skk. – 7. C. Salv. Liberalis, Plinius által (ep. 2, 11. 3, 9) nagyon magasztalt szónok.