Arcadius

’ArkadioV. – 1. Antiochiától, ismeretlen időből, de mindenesetre Heredianus után és Choeroboscus előtt élt. Suidas szerint művei: peri orJoograjiaV, peri wuntaxewV twn tou logou merwn, onomaticon, melyek azonban elvesztek. Hamisan viseli A. nevét (v. ö. Theodosius, 4) a Herodianus kaJolich proswdia-jából való két, ránk maradt kivonatok egyike (az ’Arcadiom peri tonwn czimü), melyet először Barker adott ki (’Arkadiou peri tonwn, Lipsiae, 1820), azután M. Schmidt (epitomh thV kaJolichV proswdiaV, ’Hrwdianou, Jenae, 1860); legújabban Egenolfftól várható kiadása a Grammatici graeci-ben. Szakmunkák: K. E. A. Schmidt, Ueber die dem Arcadius beigwlegte Schrift peri tonwn, progr. Stettin, 1864; Galland, De Arcadii qui fertur libro de accentibus, Argentorati, 1882, a Dissert. philol. Argentor.-ben. – 2. Nagy Theodosius idősebbik fia, született 377-ben Kr. u. Atyja két részre osztván birodalmát, fivére Honorius a nyugoti, maga pedig a keleti római birodalmat kapta örökség gyanánt, melynek 395-ben lett császárává, de 408 május 1. véget ért egész életében jósága, szelidsége és gyönge elméje miatt mások hatalmaskodásának eszköze volt, úgy annyira, hogy uralkodásában nem mutatkozik semmiféle tőle származó intézkedés. Nagy pompát kifejtő udvarán kezdetben az atyja által ministerévé kiszemelt gallus Rufinus, majd ennek korai halála után Eutropius herélt, utóbb pedig a gót Sainas és neje Eudoxia császárnő uralkodtak helyette. Eutropius 395-től 399-ig bírta a hatalmat, nőül adván a császárhoz Eudoxiát, egy frank főnök leányát. Eutropius a birodalom határainak megvédésével nem törődött, a gótokat az országba befogadta, a vitéz Stilichót üldözte, és olyan kegyetlenséggel uralkodott, hogy a császár egy ebből keletkezett lázadás folytán kénytelen volt ministerét elbocsátani, ki nemsokára erőszakos halállal múlt ki. Hasonló kegyetlenséggel uralkodott azután Eudoxia is 404-ben bekövetkezett haláláig. – Irodalom: Güldepennig, Gesch. des oströmischen Reiches unter den Kaisern Arcadius und Theodosius II, Halle, 1885. Bury, A history of the later Roman empire from Arcadius to Irene, London, 1889.