Sicinii.

– 1. T. Sic. Sabinus, Kr. e. 487-ben consul, a volscusok legyőzője. Liv. 2, 40. Dion. Hal. 8, 67. – 2. C. Sic. Bellutus, a szent hegyre vezette a népet s 493-ban egyike volt a legelső néptribunusoknak. Liv. 2, 32. Dion. Hal. 6, 89. Bevádolta Coriolanust. Plut. Cor. 18. – 3. C. Sic., Kr. e. 470-en mint néptribunus lázítás miatt vádat emelt Appius Claudius ellen. Liv. 2, 58. 61. – 4. L. Sic. Dentatus, merész tetteivel tünt ki, honfitársai Achillesszel hasonlították össze; állítólag (Kr. e. 455) küzdött az aequusok ellen, majd a decemvirek hálójába került, kiket maga ellen ingerelt. Plin. 7, 27. Dion. Hal. 10, 36 skk. 43 skk. 49. 11, 25. skk. – 5. Cn. Sic., Kr. e. 183-ban consul, 172-ben a Perseus elleni háború kitörésekor Macedoniába küldték szárazföldi és tengeri hadsereggel. Liv. 39, 45. 42, 9 skk. 22. 27. – 6. C. Sic., mint derék szónokot dicséri Cicero (Brut. 76, 263). – 7. Cn. Sic., Kr. e. 76-ban néptribunus, kit bosszúálló ellenfelei veszítettek el, midőn Sulla halála után a tribunusok jogkörének fölújítását sürgette. Cicero Brut. 60. Sall. hist. 3, 22.