Statilii

– 1. Vitéz marsus, kit Fabius Maximus igen nagyra becsült; hű maradt a rómaiakhoz, holott honfitársai Hannibalhoz pártoltak. Plut. Fab. 20. – 2. L. Stat., Catilinia czimborája, neki jutott a föladat, hogy Romát lángba borítsa. Sall. Cat. 43. 55. – 3. Utikai Cato kisérője, kit a halálba is követ vala, ha ebben barátai meg nem akadályozzák, utóbb Brutus alatt harczolt Philippinél, s a csata után ellenfelei kezébe került, a kik megölték. Plut. Cat. min. 65 skk. 73. Brutus 51. – 4. T. Stat. Taurus, Octavianus alvezére a S. Pompejus elleni háborúban Kr. e. 36-ban (App. b. c. 5, 97 skk.). Lepidus letétele után Sicilia és Africa birtokába jutott, 34-ben pedig Octavianus fővezérré tette a dalmaták ellen s ekkor úgy kitüntette magát, hogy 31-ben mint fővezér vezetett hadsereget Antonius ellen, a kit lovas ütközetben legyőzött. Dio Cass. 50, 13. Vell. Pat. 2, 85. Az actiumi csata után Augustus kivánságára nagyszerű amphitheatrumot építtetett Romában. Tac. ann. 3, 72. 29-ben Hispaniába ment, legyőzte a harczias cantabereket más népekkel együtt s 26-ban consul lett Augustusszal. A császárnak föltétlen bizalmával dicsekedhetett. Dio Cass. 51, 20. 53, 23. 54. 19. – 5. T. Stat. Taurus Corvinus, gazdag ember, anyja révén Messala Corvinus rokona, Kr. u. 44-ben consul, aztán Africa helytartója, jószágai miatt felségárulás és varázslás ürügye alatt az ifjabb Agrippina ösztönzésére törvény elé idézték, melynek itélete előtt öngyilkos lett Kr. u. 53-ban. Tac. ann. 12, 59. 14, 46. Suet. Claud. 13. – 6. Leánya, Statilia Messalina, férjének Vestinus Atticusnak megöletése után Nerónak lett a felesége, később Otho jegyese, a kinek halála után elvonult magányban töltötte életét. Tac. ann. 15, 68. Suet. Oth. 10.