Argentum

(arguroV, v. ö. argos, csillogó, fehér) neve az ezüstércznek (Plin. 33, 6, 95 squ.) és pedig mind termés-, mind feldolgozott- vagy pénz alakjában. A. rude v. infectum a nyers ezüst, pustulatum a minden salakjától megtisztított ezüst. Argenti metalla az ezüstfém, argenti vena ezüstér, a. fodina ezüstbánya, a. scoria ezüstsalak, a. spume ezüsttajték. A. factum (Cic. Verr. 5, 25, 62) vagy igen gyakran csak argentum a neve az ezüsttárgyaknak: vasa argentea. Hor. ep. 1, 6, 17. 2, 2, 181. Plaut. Pseud. 1, 2, 29. Cic. Tusc. 5, 21, 62. A. vetus antik művű edények; A. purum minden díszítmény nélküli edények. Plin. ep. 3, 1. Juv. 9, 141. A. caelatum, asperum művészi ékítményű edények, mely ékítményeket gyakran le lehetett venni, s azért nevök: emblemata (euballein.) Cic. Verr. 4, 23, 52. Tusc. 5, 21, 62. Mint ezüst pénznek, mely Rómába 269. Kr. e. hozatott be, mellékneve: signatum. Cic. Verr. 5, 25. 62. Liv. 26, 47. Az ezüstpénzre vert kép, signa, notae, az egyik oldalon kettős vagy négyes-fogat, a másik oldalon Roma vagy Victoria feje. A régibb sestertiusok egyik oldalán rendesen a szárnyas sisakú Minerva van a HS jellel, a másik oldalán a lovas dioscurusok ROMA felirással (108. á., a Blacas-féle gyüjteményben. London). Az ezüst pénznek az aranyhoz mért értéke nagyon ingadozó volt; a görögöknél 1:10–13-hoz, a rómaiaknál 1:10–15-höz. – Irodalom: l. Aes, 2.