Talthybius

TalJubioV, Agamemnon kedvelt hirnöke (Il. 320. Ov. her. 3, 9), a kit később helylyel-közzel az istenek hirmondójának is tekintenek (Sen. apocol. p. 389; Deorum nuntius). Siremlékeit Aegiumban és Spartában mutogatták, mely utóbbi helyen halotti áldozatokkal is megtisztelték. Spartában különben egy izben az ő haragjának tulajdonították, hogy az állam pusztulásnak indult, a miért hogy Darius küldötteit megölték, s így a követek vendégjogát megsértették. T. haragja mindaddig eltartott, a míg csak két spartai ember engesztelő áldozatul önként fel nem ajánlotta magát a perzsa királynak. Paus. 3, 126. 7, 24 extr. Hdt. 7, 134. T. ahoz a végre is alárendelt szerephez képest, a melyet a mythusban játszik, aránylag elég mély nyomokat hagyott a művészetben. Természetesen egymagában soha sem fordul elő, hanem más alakokkal, melyek a trójai mondakörhöz tartoznak. Igy találkozunk vele különösen vázaképeken. Például kiemeljük Hiero tetszetős vázaképét, mely azt a jelenetet ábrázolja, midőn Agamemnon Briseisnek erőszakos birtokba vételével Achilleus bősz haragját magára vonja (Mon. Inst. 6, 19). A művész felfogása eltér a homerusi hagyománytól, mely szerint Agamemnon T.-t és Eurybatest küldötte a szép leányért. Hiero mesterművén a király maga vezeti kézen fogva Briseist, utánok megy T. Hermeséhez hasonló hirnöki öltönyben (chlamys, lovaglócsizma, hirmondó pálcza), de azonkívül sisakosan és kardosan. Hallgatagon követi királyát, de bámulatában és meglepetésében felemeli jobb kezét, mintegy kétségbeesve Agamemnon végzetes tette felett, melynek következményeit mint jól tájékozott és elfogulatlan ember előre látja. Egy másik művész (Mon. Inst. 8, 15) szerényebb ruhát, de fontosabb szerepet juttat T.-nak. Ő tartja vissza Clytaemnestrát attól, hogy saját fia ellen segítségre keljen Aegisthusnak. T. erélyes mozdulattal ragadja meg a bárdot, melyet a királyasszony fegyverül felkapott, s a mely mint művészi motivum elárulja, hogy a vázakép mestere Stesichorus Oresteája után dolgozott. Voltak olyan művészek is, a kik T.-t épenséggel Pylades helyett szerepeltették. Egy samothracei reliefen (ez idő szerint a Louvreban) T. együtt jelenik meg Agamemnonnal és Epeusszal (együtt vesznek részt egy gyülésben Troja falai alatt). A reliefen meglátszik, hogy érczminta után készült. L. Stakelberg. Ann. d. Inst. 1, p. 220. Wieseler, Denkm. d. alten Kunst 1, 11, 39. Baumeister, Denkmäler cz. nagy szótárában az Ilias és Oresteia cz.