Themison

Qemiswn, nagyhírű orvos és szakíró, a ki a syriai Laodiceából származott és mint a methodikus orvosi iskolának (l. o.) egyik legkiválóbb képviselője a Kr. utáni első század elején élt Romában. Művei elvesztek, de orvosi tanainak lényegét több ókori orvosírónak, így Celsusnak, Galenusnak, főként pedig Coelius Aurelianusnak munkáiból ismerjük, a kik azokat sokszor idézték és fejtegették. Plinius a naturalis historia 14. és 15.-ik könyvének megirásánál felhasznált szerzők között sorolja fel Th.-t és summus auctor gyanánt magasztalja. Seneca mint kitünő orvost említi (epist. 95, 9), Juvenalis ellenben gúnyosan azt jegyzi meg róla, hogy egy-egy ősz tartama alatt igen sok beteget ölt meg (quot Themison aegros autumno occiderit uno, sat. 10, 221). A piócáknak vérelvonás czéljából való alkalmazását Coelius Aurelianus közlése szerint (chron. 1, 1) Th. honosította meg az orvosi gyakorlatban. Cels. prooem. és 3, 4. 4, 22. 6, 7. Dioscur. de venen. 1. Gal. meth. med. 1. és t. Coel. Aurel. ac. 1, 16. chr. 1, 4. és t. Oribas. 3, 377 és t. Fabr. bibl. Gr. 13, 432. Handb. d. Gesch. d. Med. 1902, 1, 330–335. l.