Thoas

QoaV (Qoax, QoaxoV, Hesychiusnál Apollo mellékneve). – 1. L. Orestes, 1. – 2. Királya Lemnus szigetének, melyet Rhadamanthys adott volt neki. Il. 14, 230. Diod. 5, 79. Felesége Myrina; gyermekei Hypsipyle és Sicinus. Hyg. fab. 15, 120. Schol. Ap. Rhod. 1, 601. 624. Ov. her. 6, 163. Stat. Theb. 5, 650. 700. Midőn a méltóságában megsértett Aphrodite a lemnusi asszonyokat undorító testi bajjal verte meg és a férfiak ezért Thraciából más nőket hoztak maguknak, a feleségek bosszút forraltak és egy előre megállapított időben az összes férfiakat megölték. Az általános vérfürdőből csakis Th. menekült meg, a kit leánya Hypsipyle rejtett el biztos helyre. Apollod. 1, 9, 17. Későbbi sorsát a hagyomány különféleképen adja elő. Az egyik változat szerint Th. egy vízen úszó szekrénybe rejtőzve megmenekült vagy Tauricába (Hyg. fab. 15) vagy Oenoë szigetére (Euboea mellett), melyet azontúl Sicinusnak neveztek el. A másik változat szerint a férjeket irtó lemnusi asszonyok később rejtekében ráakadtak és megölték. Apollod. 3, 6, 4. Hdt. 6, 138. Acro ad Hor. od. 1, 17, 23. Stat. Theb. 5, 240 skk. – 3. Iason és Hypsipyle fia (l. Hypsipyle), Euneus testvére, az elébbinek unokája. Il. 23, 745. Schol. Stat. Theb. 4, 771. – 4. Dionysus és Ariadne fia (schol. Ap. Rhod. 3, 997, Stat. Theb. 4, 769), Welcker szerint (Tril. 592) a bacchusi rajongás zajának megszemélyesítése (v. ö. MainaV Joazei. Eur. Tro. 321. 324). – 5. Icariusnak és Periboeának fia, Penelope testvére. Apollod. 3, 10, 6. – 6. Andreamon és Gorge fia (Il. 7, 168), király volt Aetoliában (Pleuronban, Calydonban). Mint Helena egykori kérőinek sorából való, az aetoliabelieket 40 hajón vezette Troja falai alá, a hol egyike volt a legjelesebbeknek a harczban és tanácsban egyaránt; a város elfoglalása után ő hozta magával Athena istenasszonynak érczből készített képmását. Paus. 5, 3, 5. 10, 38, 3. Il. 2, 638. 4, 529. 13, 216. 15, 281. Od. 14, 449. Hyg. fab. 81, 97. 114. Tzet. Lyc. 780. 1011. – 7. Ornytion vagy Ornytus fia (Paus. 2, 4, 3), Phocus testvéröcscse, Corinthusban lakott. Schol. Eur. Or. 1087. – 8. Trójai vitéz, a ki Menelaus kezétől esett el. Il. 16, 311. – 9. Egy másik trójai vitéz; Aeneast Italiába követte, de vesztére, mert Halaesus megölte. Verg. A. 10, 415.