Thracia | T | QraskiaV |
P. Clodius Thr. P., az ifjabb Arria férje (l. Arrii, 7), Helvidiu, Priscus ipa, Persius satirairó rokona, Nero alatt senator volt. A császárnál eleinte kegyben állott (Tac. ann. 15, 20. 16, 22. 34. Plin. ep. 3, 16), de miután Nero uralma elfajult, Th. pedig a viszonyokkal való elégületlenségét világosan kimutatta, magára vonta az uralkodó haragját. Gonosz besugók Th. passiv ellenállását (p. o. hogy a császár tiszteletére rendezett ünnepélyeken s a senatus ülésein meg nem jelent) a császár előtt félremagyarázták; Capito Cossutianus bevádolta, a senatus pedig Kr. u. 66-ban Barea Soranusszal együtt elitélte. A császár ráhagyta a halálnem választását. Th. nyugodt arczczal vágatta fel ereit s rendíthetetlen bátorsággal nézett szembe a halállal, míg csak nemes lelkét ki nem adta. Tac. ann. 14, 12. 16, 21. 28. 33. 35. hist. 2, 91. Dio Cass. 61, 20. 62, 26. Suet. Ner. 37. Rusticus Arulenus, ki Th. halálát egy iratában dicsőítette, művéért halállal lakolt. Tac. ann. 11, 26. Agr. 2. Th. a stoikusok híve, épúgy mint példányképe az ifjabb Cato, kiről egy dicsérő könyvet is írt. Plut. Cat. min. 37. Hogy egy kis hiúság volt benne, iránta való tiszteletünket és csodálatunkat nem csökkentheti.