TARTALOMT

Thyia

Quia. – 1. Castaliusnak, mások szerint Cephisusnak leánya (Hdt. 7, 178), a kiről a hagyomány azt tartotta, hogy Apollónak szerelmét megnyerte, és tőle Delphusnak anyja lett. Paus. 10, 6, 4. A hitrege szerint ő volt az első, a ki Dionysusnak áldozott és orgiákat ünnepelt. Ezért aztán róla nevezték el azokat az attikai és delphibeli asszonyküldöttségeket (JewrideV, Hesych. s. v. Nonnus 9, 261), melyek évről évre a Parnassuson találkoztak és ott Dionysust rajongva ünnepelték. Paus. 10, 4, 2. Plut. de Is. et Os. 35. Verg. A. 4, 301. Ezeknek az asszonyi collegiumoknak (Thyiades, QuiadeV, Quiai, Strabo 10, 468) szereplése arra mutat, hogy Apollo és Dionysus (a mint azt a vázaképek is mutatják, l. Themis) megosztoztak a fényen és dicsőségen, mely Delphinek tekintélyéből kiáradt. Ennek a közösségnek révén Th.-nak Delphiben külön területet juttattak, melyen a delphibeliek Xerxes közeledésekor a szeleknek bemutatott áldozattal járultak hozzája abban a reményben, hogy fergeteget támaszt és azzal «rohantában» megsemmisíti a perzsákat. Hdt. 7, 178. Ugyanezen alapon Posidonnal is összefüggésbe hozták. Paus. 10, 29, 3. A művészet is arról tanuskodik, hogy Th.-nak voltaképen a szél- és viharistenségek sorában kell helyet szorítanunk. Igy a delphibeli leschében Phaedrával együtt volt lefestve, más műemlékek hosszabb lélegzetű névrokonával Orithyiával kapcsolják össze, sőt egy vázaképen (Archaeol. Ztg. 3, 31. tábla, 97. l.) épenséggel Zephyrus üldözi. – 2. Deucalion leánya, a ki Zeustól Macedonnak anyja lett.

L. M.