Venetia

Ouenetia, Gallia Cisalpina keleti szomszédországa, melytől az Atesis folyó választotta el. Északon voltak a Carnusi Alpesek, Keleten a Timavus folyó Istria felé, Délen az Adriai tenger. Az említett folyókon kívül említendő: a Medoacus major és minor (Brenta és Bacchiglione), Plavis (Piave), Liquentia (Livenza), Tiliaventus (Tagliamento). V. lakói a Veneti (’Enetoi, ’Enetoi, Ouenetoi, Benetoi), a kiknek származását a régiek nem ismerték, mert hol paphlagoniai henetusoknak, hol meg celta venetusoknak tartották, valószínűleg illyriaiak voltak és mint lótenyésztők tüntek ki; kereskedést űztek gyapjú- és szőnyeggyártmányaikkal, nemkülönben borostyánkővel is, melyet a Keleti tenger partjairól hozattak. Az országot Kr. e. 183-ban a rómaiak birtokukba tették. Nevezetesen városai voltak DNy-ról ÉK felé: Adria (ma is), Ateste (Este), Putavium (Padova), Vicetia (Vicenza), Opitergium (Oterzo), Tarvitium (Trevisio), Altinum (Altino), Aquileja (ma is), Feltria (Feltre). Hdt. 1, 196. Strabo 5, 212. 215. 12, 543. Eur. Hippol. 231.