Vitruvii.

– 1. Vitr. Vaccus (Vitrubius is), Fundiból való; bár háza volt Romában a Palatinuson, mégis Fundi és Privernum lakóit Roma ellen harczra ingerelte Kr. e. 330-ban. Legyőzték és kivégezték, házát lerombolták, helye (Vacci prata) üresen maradt. Liv. 8, 19. 20. Cic. de dom. 38, 101. – 2. Vitr. Pollio, veronai származású római építész-író Julius Caesar és Augustus korában, az egyetlen, a kinek műve napjainkig fennmaradt. Mint építész és mérnök állott Caesar szolgálatában, Augustus hadigépeket készíttetett vele. Octavia, Augustus testvére, nyugdíjat eszközölt neki. Már idős korában írta meg Augustusnak ajánlott művét, de architectura libri decem, Kr. e. 16 és 13 közt. A mű beosztása a következő: az első könyv az építészet elemeiről szól, a második az építő anyagokról, a harmadik, a templomokról, a negyedik az oszloprendeket ismerteti, az ötödik a köz-, a hatodik a magánépületekről, a hetedik az épületek diszítéséről és kifestéséről, a nyolczadik a víz felkereséséről, kútakról és vízvezetékekről, a kilenczedik a gnomonikáról, végre a tizedik a mechanikáról szól. A mint ebből látszik, tulajdonképen túlment az építészet mai körén, inkább műszaki kézikönyvnek kell tekintenünk művét, mint tisztán építészetinek. Művének forrásául ő maga görög szakírók műveit említi, de saját tapasztalatából merített adatokból bővíti ki az irodalomból vett tételeket és utasításokat. Kifejezésmódja nehézkes, sokszor küzködik a műszaki dolgok leirásával; művének értékét nem is stilusa adja, hanem tartalma. V. művének kivonata is maradt fenn, M. Cetius Faventinustól. Irodalom: Critikai kiadás Valentinus Rosetól, 2. kiad. Lipsiae, 1899. Az 1. kiadást Rose és Müller-Strübing együtt adták ki, Lipsiae, 1867, ehez indexet adott H. Nohl, Lipsiae, 1876. Magyar fordítását kiadta a magyar mérnök- és építészegylet, Budapest, 1898, fordította Fuchs Béla. Tőry Emil, Vitrv theoriája az antik szentélyekről, Budapest, 1896 (épitészeti szempontból).