 Oláh
Gusztáv (1901–1956) rendező, díszlet- és jelmeztervező a magyar színpadművészet
egyik legjelentősebb alakja. Személyi és tervezői hagyatékát az Országos
Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tára őrzi. A virtuális kiállítás ebből
az anyagból mutat be válogatást: a közel kétezer tervből 180-at. Oláh
Gusztáv pályája a legszorosabban az Operaházhoz kötődik: harmincöt évet
töltött el az intézményben, de számos prózai színházban is működött, a
legtöbbször a Nemzeti Színházban és a Kamaraszínházában. Jelen kiállítás
az operaházi munkáit mutatja be az operák és balettek zeneszerzői szerinti
bontásban, illetve időrendben. Az Előadások menüpont alatt Oláh
Gusztáv munkásságának egy-egy kiemelkedő állomását lehet megtekinteni
egyes operaházi előadások részletesebb bemutatásán keresztül. A művész
pályájára vonatkozó írások válogatott jegyzékét tartalmazza az Irodalom menüpont. Az Írások Oláh Gusztávról menü alatt
ezekből háromnak a teljes szövegét is közöljük.
Rövid életrajz:
Oláh Gusztáv 1901. augusztus 20-án, Budapesten született.
Építészmérnöki és zeneakadémiai tanulmányok után 1921-ben került az Operaházba
Kéméndy Jenő mellé szcenikusnak. 1930–1956 között szcenikai főfelügyelő
és főtervező, 1936-tól 1941-ig főrendező, majd 1941–1956 között
vezető főrendező volt. Hevesi Sándor hívására a Nemzeti Színháznak is
tervezett. 1927-ben az állami színházak szcenikai főfelügyelője lett.
Rendezett vidéken, Szegeden, Kassán, Kolozsvárott. A Szegedi Szabadtéri
Játékok és a tatai játékok létrehozásában aktív szerepet vállalt. Nagy
figyelmet keltettek külföldi rendezései, tervezései Firenzében, Veronában,
Milánóban, Stockholmban, Münchenben. Tanított az Iparművészeti Főiskolán
és a Zeneakadémián. 1951-ben és 1954-ben Kossuth-díjat, 1952-ben kiváló
művész kitüntetést kapott. Utolsó tervezői munkája Muszorgszkij Hovanscsina
című operája volt a Bayerische Staatsoperben, Münchenben. Itt hunyt el
1956. december 19-én.
|
