Ottorino Respighi: A láng
Az opera magyarországi ősbemutatóját 1935. április 17-én
tartották az Operaházban. Az előadás rendezője, díszlet- és jelmeztervezője
Oláh Gusztáv volt. Az Operaház A lánggal nagy sikerrel vendégszerepelt
1938. május 6-án Firenzében a Maggio Musicalén és 1940. január 14-én a
milánói Scalában.
|
|
|
A helytartói palota terme. II. felvonás |
|
Jelenetkép az előadásból |
[...] Ifj: Oláh Gusztáv díszletei a nagytehetségű színpadépítő
legnagyobb munkái közé tartozik. Ravenna, Konstantinápoly és Palermo egyházi
emlékeiből rekonstruálta a világi architektura építményeit is. Az ő ravennai
palatiuma, valóban, Nagy Teodorik palotája, mint ahogyan a Sant Appolinare
Nuovoban lévő mozaikképekből erre következtethetünk. Nagy stílusérzék,
művészettörténeti készültség és intuitiv fantázia egyesül ragyogó díszleteiben.
Az első fölvonásban a palatium terrasza, a másodikban belső csarnoka,
a harmadikban egyik terme, végül a San Vitale belseje, a márványok, a
mozaikok összes káprázatát elénk varázsolja szúrós szemű, hieratikus szentjeivel,
félhomályba vesző csillogásaival. A San Vitale beállítása egyike a legzseniálisabb
színházi díszleteknek a sárgás, tömjénfüstös gyertyafény és a háttér félsötét
kápolnájának remek ellentétével, amelynek homályában szinte bizáncian
képszerűvé merevedve trónol Eudoxia udvarhölgyeivel. A beható stílustanulmányok
alapján készilt selyem- és brokátjelmezek csak kiegészítik a művészi hatás
tökéletes voltát. A mozgalmas rendezés, a tömegek izgalmas fölvonultatása
is Oláh Gusztáv érdeme. [...]
(Ybl Ervin: A láng. Budapesti Hírlap, 1935. április 17.)
|
|
|
A San Vitale belseje. III. felvonás,
2. kép |
|
Jelenetkép a III. felvonásból |
[...] De nem kevésbé lehet büszke Operaházunk Oláh Gusztávnak
mesébe illően szép díszleteire és az opera minden zenedrámai gazdagságát
egészen magasrendű zenei és színpadi érzékkel kiaknázó rendezőművészetére.
A legelőkelőbb esztétikai szellem nyilatkozott meg ennek a színpadi beállításnak
minden részletében, a nagy tömegjelenetek dekoratív pompájában és nagyvonalú
mozgalmasságában csakúgy, mint az egyes magánszereplők színészi tehetségét
kiválóan kamatoztató, sőt felfokozó drámai instrukciókban. [...]
(Tóth Aladár: A láng. Respighi újdonság
az Operaházban. Pesti Napló, 1935. április 17.)
|
|
|
|
|
Bodó Erzsi és Palló Imre |
|
Losonczy György Basilio szerepében |
|
Walter Rózsi és Lendvai Andor |
Gyönyörű közönséget vonzott és a legszebb sikert
aratta tegnap este a budapesti Operaház a mi Scalánkban; a nemes baráti
nemzet válogatott művészi együttese valóban nem részesülhetett volna ennél
melegebb és magas szinvonalához méltóbb fogadtatásban. Mélységesen átérzett,
meggyőződéses elismerés váltotta ki a minden felvonás végén felzúgó egyhangú
és tartós tapsvihart.
[...]
A példásan összeforrott, nagyhatású előadás semmit sem mellőzött sem hangok,
sem szinpadi és festői beállitás terén, avégből, hogy a lehető legszebb
eredményeket tudja felmutatni. [...]
Kivételes méltánylásban kell részesitenünk a darab beállitását, Oláh Gusztáv
főrendező, egyben a szinpadi képek és jelmezek tervezőjének munkáját.
Összegezve benyomásainkat, azt kell mondanunk, hogy mesteri kézzel irányitotta
az egész előadást és ritka érdekességű, megkapó megvilágitású szinpadi
képeket alkotott a darabhoz. [...] A lezajlott estének kiemelkedő jelentőségét
a közönség soraiban feltűnt számos előkelőség hangsúlyozta. Az előadást
bevezető magyar és olasz himnuszoknak felállva tapsolt a közönség.
(Respighi La fiammája a Magyar Királyi Operaház együttesével a Scalában. II sole, 1940. január)
|
|
|
|
|
Udvarhölgyek jelmeze |
|
Eudoxia jelmeze |
|
Tutsek Piroska Eudoxia szerepében |
A lap tetejére |