| A MAGYAR SAJTÓ 1795 ÉS 1806 KÖZÖTT | TARTALOM | SCHEDIUS FOLYÓIRATAI (1798–1804) |
Az 1795 előtti évek magyar folyóirat-irodalma még annyira sem mentődött át, mint a hírlapirodalom, hiszen valamennyi irodalmi, világnézeti és ismeretterjesztő folyóirat megszűnt. A 18. században már nem is indult újra ilyen lap hazánkban. Az egyetlen folyóirat, amely magyar nyelven megjelent, egy gazdasági szaklap volt.
1796-ban, Pethe Ferenc nevéhez fűződik az első magyar gazdasági folyóirat programjának megalkotása. Magát a lapot Johann Ferdinand Schönfeld bécsi nyomdász adta ki, előbb Magyar Újság címmel. Az ismeretlen első szerkesztőt azonban fél évvel később, Pethe Ferenc váltotta fel. Programjában fiziokrata szemlélet van; a földművelést tartja a magyar haza első hivatalának. Kitér a magyar nyelv ügyére is, lapjával ezt is szolgálni akarja. Az újságban rendszeresen beszámolt különböző növényfajtákról, népszerűsíteni igyekezett a lucernatermesztést és a burgonya elterjedését. Cikkek jelentek meg az erdősítés, az állattenyésztés és az iparosodás kérdéseiről is; sokszor hivatkozott külföldi, főleg angol és holland példákra. Az újság címét később Gazdaságot Tzélozó Újságra, majd Vi’sgálódó Magyar Gazdára változtatta. Ez sem változtatott azonban az alapvető problémán: az érdeklődés hiányán. Előfizetők és támogatók hiányában már a következő év végén, 1797 decemberében meg kellett szüntetni a folyóiratot.
| A MAGYAR SAJTÓ 1795 ÉS 1806 KÖZÖTT | TARTALOM | SCHEDIUS FOLYÓIRATAI (1798–1804) |