Erdő, erdő, de magos vagy! |
Kedves rózsám, de messze vagy! |
Az én kedves rózsabimbóm, galambom. |
|
Erdő nincsen zöld ág nélkül; |
Mező sincsen virág nélkül. |
Az én szívem sincs bú nélkül, |
Mert távol van kedvesétül. |
Az én kedves rózsabimbóm, galambom. |
|
Gyászruhájuk engem illet, |
Mert engemet már nem szeret |
Az én kedves rózsabimbóm, galambom. |
|
Majd ha otthagyom éltemet, |
Akkor tudom, hogy megszeret |
Az én kedves rózsabimbóm, galambom.310 |
|
|