TRÉFÁS BEJELENTÉS A VACSORAKÉSZÍTÉSRŐL
Szép vendégkoszorú, egész gyülekezet, |
Mely igen szép renddel helyre telepedett. |
Tessék, kérem szépen csendességben lenni, |
Mert az ételekről akarok beszélni. |
|
Mivelhogy én vagyok a legelső szakács, |
Mesterségem értem, jobban, mint száz takács! |
A sokféle étkek nemsokára jönnek, |
Szakácsnéim ott kint egyre-másra főznek. |
|
Hogy ne kelljen várni óráról órára, |
Adtam már foglalót egypár vágás fára. |
Most pedig egy embert kellene fogadni, |
Mert hát bizony a fát fel is kell még vágni. |
|
Azért, hogy idején főljön meg az étel, |
És hogy máma senki meg ne haljon éhen, |
És hogy a tehénhús megfőljön idején: |
Itt van taglójával786 a mészároslegény. |
|
Azt mondja, hogy ki-ki készítse el gyomrát, |
Mert ő holnap délre levágja a marhát. |
Kilenc legény pedig reszeli a tormát, |
Mindnyájoknak nagyon tekeri az orrát. |
|
A boltba is küldtem paprikáért kettőt, |
Elvittek magukkal egy nagy, cigány teknőt, |
Mert sok paprika kell holnap a levesbe, |
Hogy ne legyen semmi hiba az ételbe. |
|
Malomba is elment egy jó, sánta szolga, |
Hogy tésztának való lisztet onnan hozna. |
Magam pedig megyek káposztát gyalulni, |
Mert ideje lesz már besavanyítani. |
|
A gazdasszony pedig elment a piacra, |
Tyúkot vásárolni a holnapi napra. |
Tisztelt uraim közt lesz, aki bort iszik, |
Elküldtem már érte, lehet, hogy ád Icik. |
|
Lesz itt minden elég, majd hozom a többit; |
Addig – kinek tetszik – egye meg a semmit! |
Csakhogyhát a semmi nem könnyű eledel, |
És – ha mohón kapja – megfekszi az ágyat, |
Különben kívánok hozzá jó étvágyat!787 |
|
|