Ó, szegény bujdosó legény, |
Szennyes, szakadozott ingben, |
Fejér, rojtos köpönyegben. |
|
Ő meghúzta szegény magát, |
Hol őt még a nap sem süti; |
Még a hold is homályossan. |
|
– Napom, napom, fényes napom, |
Süss még egyszer világosson, |
Nem mindenkor homályosson, |
Hogy hazámot ne sirassam! |
|
Szép hazámot megláthatnám! |
Látom füstjét, de csak alig – |
|
Nincsen nekem atyám s anyám, |
Gondviselő, szent Úristen, |
Csak ő visel gondot reám. |
|
Hogy ne jusson bujdosásra, |
Egyik ajtóról a másra!412 |
|
|