Setít a tömlöcöm, vasrostíly ablakán. |
– Gyere, kedves rózsám, nyújtsd be karod hozzám! |
Gyere, kedves rózsám, nyújtsd be karod hozzám! |
|
– Bényútom csendesen, megfogod szívesen. |
Jaj, be nehéz nékem nálad nékül ílnem! |
Jaj, be nehéz nékem nálad nékül ílnem! |
|
– Gyere hát, Violám, csókold meg az orcám! |
Csak egyszer azt írném, szívem elcserélném! |
Csak egyszer azt írném, szívem elcserélném! |
|
Amerre én járok, még a fák is sírnak; |
Megsárgult levelek a fődre lehullnak. |
A szálló madarak búsan siratgatnak. |
|
Húlljatok, levelek, rejtsetek el éngem, |
Mer az én kedvesem mást szeret, nem éngem; |
Mer az én kedvesem mást szeret, nem éngem. |
|
Siratom magamat, eltelt napjaimat; |
Bízom Istenre dólgomat, eligazítja sorsomat; |
Bízom Istenre dólgomat, eligazítja sorsomat.1032 |
|
|