MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁRegyszerűsített felület

Akadálymentes honlapok tervezése, 3. sz. ajánlás

Akadálymentes WEB-felületek kialakításának főbb irányelvei és módszerei a gyakorlatban

Jelen dokumentum részét képezi egy, a Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesület égisze alatt készült dokumentumegyüttesnek, melyek egymással összefüggő, egymást kiegészítő ajánlásokat tartalmaznak az akadálymentes honlapok kialakításával kapcsolatban, különös tekintettel a látássérültekre és a mozgásukban korlátozott képességekkel élőkre.
A dokumentumegyüttes nyílt halmazt képez, további dokumentumok beillesztése, a meglévők javítása, felülbírálása céljából a szerkesztő munkacsoport szívesen fogad bármely szakmai fórum részéről érkező ajánlást, megjegyzést, véleményezést.

TARTALOMJEGYZÉK

1. rész:
Problémafelvetés és az általános célok kijelölése

A fogyatékkal élők Web használatával kapcsolatos problémák és a megoldásukra megfogalmazott általános célok ismertetését lásd a "A fogyatékossággal élő Internet-felhasználók által használt támogató technológiák" című, 1. számú ajánlásának 1. részében.

1.1. A honlapok készítésekor használt szimbolikus nevek, azonosítók használatáról

Az akadálymentesítés legalapvetőbb szintjét képviseli az a Web programozási réteg, amelynek részeként a honlapszerkesztők a használt azonosítók, szimbolikus nevek megválasztásáról döntenek.

Általában kimondható, hogy a jól megválasztott azonosítók használata meglepően sok plusz információval segítheti a honlapok fogyatékos felhasználóit. Különösen igaz ez azokban az esetekben, amikor a honlapot ráadásképpen még gyenge hálózati kapcsolat mellett, fejlett grafikus lehetőségeket nélkülöző munkaállomásokon, Unix terminálokon futtatott karakteres böngészőprogramokkal jelenítik meg a fogyatékos felhasználók. Ilyenkor ugyanis a honlapok egy igen leegyszerűsített, tisztán a szöveges elemekre csupaszított nézetével dolgoznak és ilyen esetekben a státussorban megjelenő URL, az abban meghívott scriptnevek, mappa- és állományelnevezések alapján is képesek hatékony döntések meghozatalára. A grafikus böngészőkben is fontos információkat hordozhatnak a mappa és állománynevek, útvonalelnevezések, főleg, ha a honlapok grafikus objektumairól van szó. Az ernyőolvasók ugyanis a leíró attribútumokban tárolt szöveges információn kívül képesek megjeleníteni az ilyen elemek URL-jét is. (Az ernyőolvasókkal kapcsolatos tudnivalókért lásd az MEK 1. számú, "A fogyatékossággal élő Internet-felhasználók által használt támogató technológiák" című ajánlását.)

Ennek ismeretében az elnevezési konvenciókra is hasznos ajánlások tehetőek meg a honlapszerkesztőknek.

a.)
A HTML és egyéb fájlok és a honlap elhelyezésére használt mappák elnevezési konvencióiról. Az Unix alatt futtatott Web oldalak készítői számára talán szokatlan és némiképp bosszantó dolog az, ha elnevezési szokásaikat korlátozzák, de az akadálymentesítés eme alsó szintje ezt követeli meg tőlük. Az állományok elnevezésénél lehetőleg próbáljanak megmaradni a Microsoft DOS (továbbiakban MS-DOS) által bevezetett 8 plusz 3 néven ismert fájlelnevezési konvenciónál. Ez kimondja, hogy az állományok nevei maximum 8 karakterből állhatnak, egy pont a mezőszeparátor és maximum 3 karakter az állománykiterjesztés. A fájlnevekben csak az angol ábécé 26 betűje, a kötőjel, aláhúzásjel és a számjegyek használhatóak.

A fogyatékossággal élők még világszerte sok helyen használnak MS-DOS kompatibilis böngészőrendszereket, különösen népszerű a Lynx karakteres böngészőprogram használata. Ha két állománynév hosszabb, mint 8 karakter és az első 8 karakteren és az első pontkarakter utáni 3 karakteren megegyeznek, és csak a továbbiakban különböznek, előfordulhat, hogy a két állományt egymás után letöltve helyi tárolásra (például későbbi off-line további feldolgozás céljából) a felhasználó akaratlanul is felülírja az elsőnek letöltött állományt, mivel a MS-DOS számára a két állomány azonosnak tekinthető. Ugyanez történik, ha a fogyatékos felhasználó egy rekurzív letöltőprogram segítségével (Unix és MS-DOS alatt például ilyen a WGET program) a honlap teljes egészét egy menetben letölti és a futtató operációs rendszer nem tudja helyesen kezelni a távoli gépen használt hosszú fájlneveket. A 8+3 fájlnévkonvenció alapján elnevezett állományok nevei bármilyen operációs rendszerre átköltöztetve sértetlenek maradnak, a felhasználó később felismeri tartalmukat a nevük alapján. A hosszabb fájlnevek sokszor exportálás közben csonkításra kerülnek. Az állományneveket igyekezzünk úgy megválasztani, hogy azok utaljanak a hordozott tartalomra és lehetőleg kerüljük bennük a mássalhangzó torlódásokat, mert ez a beszédalapú megjelenítő rendszerek használói számára nehezíti az állományok hallás utáni beazonosíthatóságát.

Szintén rossz unix-os szokás az aláhúzáskarakter (_) túlzott mértékű használata. Ezt a karaktert a beszélőrendszerek, melyeket a látássérültek használnak, mindig "aláhúzás", "underscore", "alsó vonal", "nagy kötőjel" vagy más igen hosszú néven említik a felhasználóknak és ha egy állománynévben több darab is van belőle, megjegyezhetetlen, sokszor hallás után beazonosíthatatlan fájlnevek jönnek létre. A kötőjel (-) használata már valamivel elfogadhatóbbnak tekinthető, mivel ezt a karaktert a szavak (esetünkben a fájlnevek) belsejében a legtöbb beszélőrendszer elnyeli vagy a nem túl zavaró "mínusz" hangsorozattal jelzi.

A nagyméretű dokumentumokat a honlapszerkesztők a letöltési idő optimalizálása érdekében sokszor részekre tagolják, minden egyes részt külön HTML állományként helyeznek fel a kiszolgálógépre. Ez igen sok előnye mellett (jól strukturált és gyorsan navigálható honlapok jönnek így létre) a fogyatékos felhasználók számára nehezíthetik a dokumentum teljes egészének letöltését. Különösen jó példának tekinthető erre egy-egy hosszabb, akár több száz fejezetből álló szakkönyv, regény különálló állományainak együttese. Az ilyen állományok elnevezésekor sorszámozást kell alkalmazni. A pusztán csak sorszámból álló fájlnév nem megfelelő megoldás, legalább 3-4 betűkarakter a fájlnevek elején utaljon arra, hogy melyik műről van szó. Előfordulhat ugyanis, hogy a felhasználó egy Internetes kapcsolati szesszió alatt több ilyen művet is letölt(esetleg rekurzív letöltőt használ) és jogosultság híján nem tud vagy elfelejt számukra külön mappát létrehozni. Ilyenkor a csupa számjegyekből álló állománynevek miatt szinte elkerülhetetlen az állománynevek ütközése és ilyenkor is a felülírás veszélye áll elő.

Egy példa:
Tegyük fel, a honlapról letölthető az "Egri csillagok" és a "Monte Christo grófja" című regények fejezetekre bontott változatai. Az ilyenkor használatos fájlelnevezések lehetnek például:

monte001.html, monte002.html...
és
egri001.html, egri002.html...

A sorszámozáskor használjuk a helypótló nullákat, mert a fájlkezelő programok legtöbbször ábécérendes sorrendben mutatják a fájlokat, és ha mondjuk: egri1.html, egri2.html... egri10.html, egri11.html.... egri20.html, egri21.html... állományneveket használnánk, akkor a fájllistákban az egri1.htm után az egri10.htm majd a hússzal kezdődő fájlok kerülnek felsorolásra és csak a legmagasabb sorszámú fájlnév után listázódik ki az egri2.htm, egri3.phtml állomány.

A nagyon sok szekcióból (és ennek megfelelően sok kis állományból) álló dokumentumok letöltése a fogyatékkal élők számára hosszadalmas, nagy odafigyelést igénylő, fáradságos munka. A figyelmes honlapkészítő ennek elkerülése végett mindig gondoskodik az ilyen dokumentumok egy állományonkénti letölthetőségéről. Ezt leghatékonyabban tömörített állományok segítségével oldhatják meg. A tömörített állományokba célszerű mindig elhelyezni a dokumentum különféle formátumokban elmentett, monolitikus változatait is. Ha ezek a monolitikus állományok önmagukban is igen méretesek, akkor minden egyes ilyen állomány nevében utaljunk egyszerre az azonosságra és a különbözőségre is. Ezt például az alábbi módon tehetjük meg:

A "Monte Christo grófja" című regény különböző formátumú, de nagy terjedelmű változatait így nevezhetjük el:
montedoc.zip (WinWord dokumentum)
montepdf.zip (portable document file formátum)
montetxt.zip (plain text formátum)

A változó rész azonos formátum, de különböző nyelvi fordítások esetén a dokumentum nyelvére utalhat:
montehun.zip (magyar) monteang.zip (angol)
montefra.zip (francia)

A tömörítés céljából lehetőleg ne használjunk platformfüggő tömörítőprogramokat. A .zip kiterjesztésű fájlok többnyire minden operációs rendszer alatt jól kezelhetőek. a .gz, .tgz, .tar vagy más, kevésbé elterjedt vagy platformfüggő tömörítők által generált fájltípusokról már ez nem mondható el.

A mappaelnevezésekben már nagyobb a honlapszerkesztő szabadsága, ám a túlzásoktól itt is óvakodni kell, semmiképpen ne használjunk 10-15 karakternél sokkal hosszabb mappaneveket, mert így a böngészőprogramok státussoraiban megjelenő URL címek igen hosszúak lehetnek. ezeket a böngészőprogramok megjelenítés céljából csonkíthatják, és ennek megfelelően a beszélő rendszerek csak ezt a kevésbé informatív, csonkolt útvonalat közlik a felhasználóval. A mappanevekben is igyekezzük kerülni a nyelvspecifikus, ékezetes karakterek használatát és az aláhúzás jelről fentebb leírtak itt is érvényesek.

b.)
A keretek (frame) elnevezéseiről.
Bár a W3C Web Accessibility Initiative (WAI) ajánlásai az akadálymentesített honlapokon ellenjavallják a keretek használatát, a honlapkészítők jelentős része kedveli ezt a tartalomszeparálási technikát. Ráadásul mind a karakteres, mind az ernyőolvasó rendszerekkel megtámogatott grafikus böngészők felhasználói jól elboldogulnak velük, ha csak nem esik a honlapkészítő túlzásokba és nem használ túl sok keretet. Az ernyőolvasók is rendelkeznek fejlett keretkezelési technikákkal, tehát a mértékkel és okosan használt keretezési technika tolerálható. Meg kell azonban jegyezni, hogy nem tekinthető korszerű szerkesztési módszernek. A keretek elnevezésénél (name attribútum) mindig informatív szimbolikus neveket használjunk. Az ernyőolvasók ugyanis a látássérült felhasználóknak a böngészés folyamata során ugyanis jelzik, ha keret végére, új keret elejére kerültek, ilyenkor a honlapszerkesztő által használt szimbolikus nevet használják a keret megnevezésére. A "balkeret", "felsokeret", vagy a teljesen értelmetlen, esetleg angol keretelnevezések semmi hasznos információval nem szolgálnak a látásfogyatékossággal élő felhasználóknak. A "menukeret", "listakeret", "keresoablak", és hasonló keretnevek már jó irányba terelhetik a honlappal éppen csak ismerkedő fogyatékos látogatót.

c.)
A dokumentumon belüli vagy dokumentumközi részleges hiperlinkek elnevezéseiről A dokumentumon belüli vagy dokumentumközi részleges ugrásokat megvalósító hiperlinkek két részből állnak. Az egyik része a szokásos

Az egyik része a szokásos
<A href="célnév">...</a> HTML elem,

a másik a
<a name="markernév"> ... </a> elem.

A "célnév" részben a céldokumentumhoz vezető URL (azonos dokumentum esetén elmarad) után hassmark (#) jellel elválasztva egy szimbolikus név kerül, mely azonos a másodikként említett elemben használt "markernév" résszel.

Amikor a fogyatékosok (és nem csak ők) egy hiperlinkre állva lekérdezik a linkhez tartozó URL-t, ez a szimbolikus név is plusz információval szolgálhat nekik, ha annak megválasztása kellően célszerű. A "l1", "l2" és ezekhez hasonló, non-informatív elnevezések kerülendőek. Sokkal inkább ajánlható helyettük például a "bevezetes", "targymutato", "fejezet1", "fejezet2",... "osszefoglalo" szimbolikus elnevezések használata.

1.2. Szövegtartalom elhelyezése az egyes HTML oldalakon

Az akadálymentes honlapokon a HTML lapok szöveges részeinek elhelyezésére is gondot kell fordítania a honlapkészítőnek.

Az alábbi, egyértelmű szabályok betartásával jelentősen megkönnyíthetik a honlapok fogyatékos felhasználóinak a szövegtartalmak befogadását, mert ezek a konvenciók elősegítik a kliensgépeken használt asszisztív technológiák helyes működését:

a.)
Ne készítsünk többoszlopos szövegeket, ha a szövegoszlopok területi elkülönítéséről nem gondoskodunk a HTML által biztosított szeparációs mechanizmusok valamelyikével. (Például a TABLE elem használatával.)

b.)
Ha a HTML oldalon előre formázott szövegblokkokat használunk, (PRE... /PRE, BLOCKQUOTE... /BLOCKQUOTE, CYTE... /CYTE elemek) akkor ezekben a blokkokban lehetőleg soha ne legyenek a szövegsorok 80 karakternél hosszabbak.

c.)
Ne használjunk szekciószeparátorként ismétlődő karakterekből álló sormintákat, díszítősorokat, sor eleji és sor végi függőleges kerethatást szimuláló plusz karaktereket.

d.)
Ne használjunk karakterekből rajzolt ábrákat.
A fenti szabályok bevezetésének okaira részletes magyarázat található az MEK 1. számú, "A fogyatékossággal élő Internet-felhasználók által használt támogató technológiák" című ajánlásában.

A HTML 4 specifikáció a nyelv minden szöveges jellegű tartalmat megjeleníteni képes elemére kiterjesztette az alábbi, akadálymentességet támogató attribútumokat: lang a szövegben használt természetes nyelv, dir a szöveg írásiránya. title rövid leíró szöveg.
Az egyes HTML elemek által támogatott, az akadálymentességet segítő további attribútumok ismertetését lásd a HTML 4.1 specifikációjában, mely aktuálisnak számít jelen dokumentum keletkezésének idején.

1.3. Hiperlinkek elhelyezése a HTML oldalakon

A hiperlinkek képezik a honlapok egyik legfontosabb részét, hiszen ezek adják a honlap dinamizmusát, teremtenek élő kapcsolatot a sokszor egymástól távol eső helyeken fellelhető erőforrások között. A hiperlinkeket a fogyatékosok számára a gépeiken jelenlévő asszisztív technológiák is nagy gonddal kezelik, lehetőséget adva egy-egy adott hiperlinkről minél több információ előzetes begyűjtésére, például a link természetéről, státuszáról (már meglátogatott link, megelőző link, stb.) és a linkhez tartozó erőforráshoz vezető útvonalról, állománynévről. Az egyes fogyatékossággal élő csoportok által alkalmazható linkkezelési technikák nagyban különböznek ugyan, de ennek ellenére mégis lehetséges olyan linkelhelyezési stratégia kialakítása, ami mindegyik fogyatékos csoportnak kedvez, jól és gyorsan navigálható linkegyüttest eredményez.

Itt az alábbi konvenciók betartását ajánlhatjuk:

a.)
Vízszintesen elhelyezett linkek esetében ne használjunk 2-3 linknél többet egy sorban. Ez még akkor is betartandó, ha a linkek megjelenő szövegei rövidek, például egyszavasak.

b.)
Vízszintesen elhelyezett linkek esetében ne használjunk 2-3 linknél többet egy sorban. Ez még akkor is betartandó, ha a linkek megjelenő szövegei rövidek, például egyszavasak.

c.)
A linkeket a látássérültek és a gyenge kapcsolattal rendelkezők által gyakran használt karakteres böngészők számára lehetőleg egyesével, egymás alá helyezzük el a HTML lapokon. Az egymás alá tördelést a <BR> HTML elem segítségével is megoldhatjuk, de hasonló, jó hatást biztosítanak a HTML listageneráló elemei (UL... /UL és OL ... /OL elemek) vagy az egyoszlopos táblázatok használata is.

Különösen igaz ez a kitétel arra az esetre, amikor a linkek megjelenő szövegei hosszúak. Ha ilyenkor a linkek sorfolytonosan követnék egymást, a megjelenő linkszövegek sorvégi töréspontjai megjósolhatatlan helyre kerülnének, a linkek is rendszertelen összevisszaságban fordulnának elő a megjelenő HTML lapon. Ez pedig nagymértékben csökkenti a lapok áttekinthetőségét, a keresett linkek megtalálhatóságát.

d.)
Ha a linkekből a hozzájuk csatolt ikonok segítségével eszközsorokat (toolbar) alakítunk ki, akkor gondoskodjunk a kellően nagy méretű és nagy térközölésű elhelyezésről.

A nagy ikonméret és a kellően nagy térköz használata együttesen biztosítja, hogy a mutatóeszközökkel csak korlátozott pontossággal rámutatni képes fogyatékosok is könnyen aktiválhassák a linkeket.

Az ikonokkal is ellátott linkekről további fontos kiegészítő információk találhatóak jelen ajánlásban az "Színkezelés az akadálymentes honlapokon" és a "Grafika használata az akadálymentes honlapokon" című fejezetekben.

A linkek két HTML elem segítségével adhatóak meg a HTML oldalakon:

a.)
inline hiperlinkek.
Magyarul talán szövegközi linknek lehetne lefordítani az inline szót. A legtöbb honlap legtöbb hiperlinkje ebbe a kategóriába tartozik, ezek azok a linkek, amik a mondatok között, azokon belül stb. jelennek meg, a grafikus böngészőkben leggyakrabban aláhúzással kiemelve. Az ebbe a típusba tartozó linkek használatával kapcsolatban már leírtuk a fontosabb, akadálymentességgel kapcsolatos tudnivalókat.

b.)
A dokumentum fejlécében elhelyezett linkek
Ezeket a linkeket nem az A elem segítségével, hanem a LINK elemmel kell megadni. Amíg az A elemmel megadott linkek csak a BODY elem által közrezárt dokumentumtörzsben, addig a LINK elemmel megadott hiperhivatkozás csakis a dokumentum HEAD elemmel megadott fejlécében fordulhatnak elő. Az A elemmel megadottakhoz hasonlóan ezek is lehetnek dokumentumközi (pontosabban szólva: külső erőforrásokra mutató) linkek és mutathatnak a dokumentumon belüli, egyedi névvel vagy címkével ellátott bármelyik elemre. (Természetesen értelmezett a dokumentumközi részleges hivatkozás is.)

Ezeknek a hiperlinkeknek viszont tilos megadni a záró tagját (</link>) és nincs tartalmuk, nem rendelhető hozzájuk semmilyen blokkszintű tartalom. A HTML fejlécben szereplő elemek közül egyedül csak a TITLE elemnek lehet blokkszintű tartalma. A LINK elemmel megadott linkeknek viszont lehet title attribútuma, hasonlóképpen sok más HTML elemhez. Ez azért fontos, mert a LINK elemmel specifikált hiperlinkek a rel attribútumuk alapján a href attribútummal megjelölt erőforrást más- és más módokon kezelik.

Ha a rel attribútum értéke stylesheet, akkor a megjelölt stíluslapot a böngészőprogramok "hozzácsatolják" a dokumentumhoz, azaz letöltik azt és az ebben meghatározott formai szabályokat alkalmazva jelenítik meg a dokumentumot. Ha a rel attribútum más értékű, akkor a böngészőprogramok leggyakrabban un. eszközsorba építve, általában szöveges ikonként jelenítik meg az ilyen címkével is ellátott linkeket. Ilyenkor az eszközgomb címkéje a title attribútumban megadott szöveg lesz. Az ilyen eszközsorok elemeit az ernyőolvasó programok képesek megjeleníteni a címkéik alapján és az ernyőolvasókban rájuk is lehet "kattintani" a billentyűzet numerikus részén szimulált egérrel. E lehetőséget kihasználva egy dokumentum teljes egészében elszórtan elhelyezkedő, fontos linkekre, mint célterületekre, mutató gyorsan elérhető linksort produkálhatunk a dokumentum fejrészében, mely a megjelenített dokumentumlap tetején fog elhelyezkedni. A felhasználónak (akár fogyatékkal élő, akár nem) nem kell egy bizonyos, számára fontos linkért végignavigálni a teljes dokumentumtesten, az eszközsori ikonra kattintva egyből a kiválasztott hiperlink által megcélzott területen vagy dokumentumban "találja magát".

Egy leegyszerűsített példában illusztráljuk ezt a technikát:

<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01//EN" "http://www.w3.org/TR/html4/strict.dtd">
<html>
<head>
<title>Állatvilág. 3. fejezet</head>
<link href="stilus.css" rel="stylesheet "type="text/css">
<link rel="contents" href="tartalom.html" title="Tartalomjegyzék>
<link rel="prev" href="fejezet2.html" title="2. fejezet">
<link rel="next" href="fejezet4.html" title="4. fejezet">
<link href="#bev" title="Bevezetés">
<link href="#erdo" title="Az erdő">
<link href="#mezo" title="A mező">
<link href="#kereso" title="Latin névkereső">
<link href="printed.html" rel="alternate" media="print"
type="application/msword"
title="Nyomtathato változat">
<link href="braille.html" rel="alternate"
media="braille" type="text/plain" title="Braille változat">
<LINK title="Orosz fordítás"type="text/html" rel="alternate"
charset="ISO-8859-5" hreflang="ru"
href="orosz.html" >
<LINK lang="fr" title="La documentation en Fran&ccedil;ais"
type="text/html" rel="alternate"
charset="ISO-8859-1" hreflang="fr" href="francia.html">
</head
<body>
<h3 id=bevezeto>Bevezetés</h>
<p>
.....
<a name="erdo">Az erdő állatai</a>
<p>
......
<a id="mezo" name="mezo">A mező állatai</a>
<p>
....
<form title="Latin állatnevek keresése" id="kereso"
action="kereso.php" method="post">
<p>Magyar neve:<br>
<INPUT maxLength=140 size=40 name=magyar>
<INPUT type=submit value=Keresés>
</form>
<p>
...
</body></html>

(Figyeljük meg, hogy az erdo es mezo címkékkel ellátott A elemekben az id és name attribútumok értékei megegyeznek. Ez kötelező, mivel az id és name attribútumok a dokumentumra nézve közös globális névteret használnak.)

A példában a LINK elemekben megadott hiperlinkekből egy eszközsor jön létre, melynek első 3 eleme a külső tartalomjegyzékre, az előző és a következő fejezetre hivatkozik, melyek szintén más és más HTML lapokon helyezkednek el. A következő 4 gyorslink az aktuális dokumentumon belüli ugrást tesz lehetővé a bevezetésre, az erdő, illetve a mező állatait ismertető fejezetekre és végül a dokumentum vége felé található keresőformra. A következő két link a teljes dokumentum (vagy az aktuális dokumentum) Word programból nyomtatható, illetve Braille nyomtatón printelhető változataira mutat.

Ezeknél a linkeknél érdemes megfigyelni a type és media attribútumokat!

A következő két link a dokumentum orosz és francia fordítását teszi elérhetővé. Itt külön figyelmet érdemel a lang attribútum, mely azt jelzi, hogy a title elem értéke francia nyelvű, tehát ha a fogyatékos felhasználó ernyőolvasója és beszédmegjelenítője képes rá, akkor e cím kimondásának idejére a rendszer ideiglenesen átkapcsolhat a francia kiejtésre képes beszédmeghajtó programra. A hreflang és a charset attribútumok pedig azt mutatják, hogy a hiperlink által hivatkozott dokumentum milyen nyelvű és milyen szövegkódolást használ. Az intelligensebb ernyőolvasó-beszédmotor együttesekben az ilyen linkek aktiválása is kiváltja a megfelelő nyelvű beszédprogram aktiválását, ahogyan az ép testűek gépein is betöltik a böngészők a megfelelő (például cirill) betűkészletet az orosz nyelvű dokumentum megjelenítéséhez.

Mindezekből is látszik, hogy a HTML 4 milyen gazdag eszköztárral képes támogatni a fogyatékosok számára alternatív honlapverziókat készítő honlaptervezőket.

A rel viszonykijelölő, a media megjelenítőkijelölő, a type típusmegadó, a hreflang és a lang nyelvkijelölő és a charset kódoláskijelölő és a többi, itt nem említett paraméterről bővebben tájékozódhatunk a HTML 4.1 specifikációjából.

1.4. Teljes HTML lapok elhelyezése a képernyőn, a keretek (frame) használatáról

Ez a rész főképpen a kereteket használó honlapszerkesztők számára lehet fontos, akik akadálymentes honlapot kívánnak létrehozni. Bár a W3C WAI ajánlása a keretek használatát akadálymentes honlapokon ellenjavallja, mégis érdemesnek tartunk megemlíteni néhány fontos dolgot a keretekkel kapcsolatban, mivel a látássérültek által használt ernyőolvasók meglehetősen jól fel vannak készítve a keretekbe ágyazott Web tartalmak fogadására.

Mindenekelőtt érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a HTML 4 specifikáció lehetőséget ad (több más HTML elemmel együtt) a keretek számára is a longdesc attribútum megadására. A longdesc attribútum értéke egy URL, mely az elem hosszú leírását tartalmazó erőforrásra (HTML fájlra) mutat.

A hosszú leírásban részletesen megadhatjuk szöveges formában az adott keret által megjelenített tartalmak jellegét. Ez a leírás a keret elemhez tartozik, nem a keret esetleges tartalmához, tehát a honlapkészítő felelőssége, hogy ha az adott keretben a honlap frissítésekor más jellegű tartalmak kerülnek általában, akkor a megváltozott, új körülményekhez igazodó leírást biztosítson. A longdesc attribútumot mindig kísérje a keretek megadásakor a title attribútum, mely rövid, szöveges leírást biztosít a kerethez. Szerepét tekintve ekvivalens a grafikus elemeknél mindig használható alt attribútummal. (Ennek használatát lásd jelen ajánlás 3. szakaszában.)

A longdesc és title attribútumok a keret részei, ezért fontos tudni, hogy ha a keretben a FRAME elem leírásakor a src attribútum megadásával képet töltetünk a keretbe, annak alt és longdesc attribútumai alacsonyabb prioritást élveznek, mint a keret title és longdesc attribútumai. Emiatt ilyen esetben a honlap készítője hiába gondoskodik az ábrához, képhez rövid és hosszú leírásról, azok nem jutnak érvényre. Ezt megakadályozandó, soha ne töltsünk be keretbe direkt úton képet. Mindig HTML fájlba beszerkesztve helyezzük el a képet és ezt a fájlt jelöljük meg a frame elem src attribútum értékeként. Így a keretekben elhelyezett képekhez csatolt szöveges leírók a keret legelső kirajzolásakor is, későbbi újratöltésekor is átadódnak a látássérülteket támogató alrendszereknek.

Most pedig mindenképp szólni kell egy széles körben elterjedt, rossz honlapkészítői szokásról, mely a keretek használatakor akadálymentességi problémaforrás szokott lenni.

Valójában itt is a hiperlinkekről van szó, de nem magának a hiperlinknek a helyzetéről a megjelenítő felületén, hanem a hiperlink által hivatkozott erőforrás (HTML lap) elhelyezéséről a kereteket használó honlapokon.

A probléma rövid leírása a következő:
Amikor egy hiperlink href attribútumában megadott HTML lapot a honlapok készítői egy, az aktuálistól eltérő keretben kívánnak megjeleníteni, szükségszerűen biztosítják a target attribútumot, annak a keretnek a nevével, mint konkrét értékkel, amelyikben a HTML lapot meg szeretnék jeleníteni. Ellenben, amikor ez az oldal megjelenik a célként megadott keretben, az ezen a HTML lapon szereplő linkekben már nem használják a target attribútumot azokban az esetekben, amikor az a céljuk, hogy a linkhez tartozó oldal ugyanezen keretbe kerüljön elhelyezésre. Ezt ugyanis természetesnek feltételezik és ez a feltételezés meg is felel a valóságnak, ám az ilyen módon történő megjelenítés a látássérültek számára kellemetlen mellékhatással járhat egyes böngészőkben és asszisztív technológiák használata mellett. A behívott oldal valóban ugyanabban a keretben jelenik meg, de nem oly módon, hogy elfedi a keret előző tartalmát, hanem lépcsőzetesen rálapozódik arra. Különösen nagy a valószínűsége ennek a rossz megjelenítésnek, ha a link nem közvetlenül, hanem szerveroldali script segítségével, dinamikus módon tölti be az új oldalt.

A látássérültek által használt segítő technológiák ezt úgy rendezik át, hogy megtartják az előző kerettartalmat és utánafűzik az új tartalmat, a navigációs kezdőpontot pedig a régi kerettartalom elejére viszik át. Emiatt a fogyatékos felhasználó minden esetben kénytelen újra meg újra keresztülnavigálni az előző Web tartalmon és csak annak végét elérve jut a legutoljára lehívott tartalom elejére. A probléma kiküszöbölése igen egyszerű módon lehetséges, csupán a honlapkészítőtől követeli meg a fegyelmezett linkmegadást.

a.)
Ha egy adott keretben megjelenített adott Web tartalomban elhelyezett linkek ugyanebbe az adott keretbe töltik be a dereferált új tartalmat, akkor a hiperlinkben mindig használni kell a target attribútumot az _self konstans érték megadásával.

b.)
Ha a következőként megjelenő tartalom természete megengedi, hogy az eddig használt és megjelenített keretek ideiglenesen eltűnjenek a képernyőről, átadva helyüket a teljes képernyős megjelenítésnek, akkor a target értékének _top konstansértéket adjunk. Ez mindig teljes képernyős megjelenítést biztosít a megjelenő tartalom számára. Látássérültek számára készített honlapon általában mindig a teljes képernyős tartalommegjelenítés tekinthető az optimális lap-elhelyezési stratégiának, ez az oka, hogy a WAI ajánlás nem támogatja a kereteket, hiszen a kereteket alkalmazó honlap egészére nézve léteznek olyan böngészési fázisok, amikor ez az irányelv - a kerethasználat természetes és elkerülhetetlen (sőt szándékolt) folyományaként - nem valósulhat meg.

A fenti két szabály szigorú betartása révén a keretek használata nem okoz tolerálhatatlan szintű nehézséget a látássérült felhasználók számára az ilyen technikát alkalmazó honlapokon. Ennek ellenére mindig gondosan mérlegelni kell, hogy mekkora nyereséggel jár a természetüknél fogva szimultán szövegmegjelenést okozó keretek használata a velük kapcsolatban potenciálisan felmerülő akadálymentességi problémák ismeretében.

1.5. A táblázatok (TABLE) használata az akadálymentes honlapokon

A TABLE elem elsődleges funkciója a HTML dokumentumtípus definícióban az volt, hogy szöveg jellegű adatokat kétdimenziós mátrixokba rendezve, jól áttekinthető táblázatos megjelenítést eredményezzen. A World Wide Web fejlődésével és a tartalomközlők körének kiszélesedésével megnőtt az igény arra, hogy a honlapok megjelenése minél érdekesebb, figyelemfelkeltőbb és kifinomultabb legyen. A HTML kezdeti stilisztikai-megjelenítési korlátai miatt általánossá vált, hogy a honlapokon az egyes tartalomelemek pontos elhelyezkedését egymásba ágyazott táblázatok segítségével biztosítják. Sajnos ezt a technikát a Web szerkesztőknek nevezett HTML generáló alkalmazások is intenzíven - sok esetben túlzott mértékben is - kiaknázzák. Ennek eredményeképpen az ilyen Web-szerzői eszközöket használó honlapkészítők, miközben számukra teljesen szabadon döntenek a megjelenő elemek elhelyezkedéséről, akaratlanul is olyan HTML lapokat készítenek, melyekben táblázatok tucatjait ágyazzák egymásba a kívánt elhelyezkedés biztosítása érdekében.

A látássérülteket támogató ernyőolvasók azonban valamennyi táblázatot észlelik, a felhasználók felé jelzik, hogy táblázat kezdődik, közlik annak dimenzióit, A tisztán formázásra használt, egymásba skatulyázott táblázatok tehát főképp a beszédkimeneten nagy mennyiségű, a tartalom szempontjából irreleváns információval árasztják el a felhasználót, amikor ilyen táblázatok jelenlétéről tudósítanak. Ennek elkerülése érdekében az akadálymentességi szempontokat is figyelembe vevő honlapkészítő elkerüli az ilyen Web szerzői eszközök használatát. A táblázatokat továbbra is lehet általános szövegzónázó elemként használni, de ha ezeken a zónákon belüli további finomabb elhelyezéskontrollra van szükség a megkívánt kinézet biztosítása érdekében, akkor mindenképpen a HTML 4 által biztosított stíluslapok használatát kell preferálni, s így elkerülni a táblázatok egymásba ágyazását.

Általánosságban is elmondható, hogy a stíluslapok használata nagyon sok akadálymentesítési problémára jelent effektív megoldást.

Nagyon fontos továbbá, hogy használjuk a TABLE elem specifikációjában újonnan bevezetett summary attribútumot, ugyanis ez olyan kiegészítő szöveges információk megadását teszi lehetővé, melyek különösen a bonyolult táblázatok esetén segíti a táblázatok tartalmának, a bemutatni kívánt összefüggéseknek a megértését. Különösen akkor fontos a summary megadása, amikor a táblázatban nem szerepel a CAPTION rövid leírást megadó elem.

A régebbi HTML specifikáció a TABLE elemhez hosszú szöveges leírások csatolása céljából a longdesc attribútumot írta elő. A HTML 4 ezt lecserélte a summary attribútumra, tehát táblázataink esetén ezt használjuk.

A TABLE elemhez kapcsolódó, csak ebben az elemben előforduló elemek további lehetőségeket biztosítanak az akadálymentes táblázatok konstruálásához.

CAPTION.../CAPTION rövid leírás a táblázathoz,
TH.. /TH, THEAD... /THEAD fejléc a táblázathoz
TFOOT ... /TFOOT lábléc a táblázathoz.

Ezeken kívül még nagyon sok más, csak a táblázatokban használható elem létezik, többek között oszlop- és soregyesítő, osztályba soroló elemek is. Valamennyihez hangzó szöveget lehet társítani a title attribútummal, A fejléc- és lábléc sorokban az abr paraméterrel a cellák hosszabb tartalma helyett megadható egy rövidebb helyettesítő szöveg, rövidítés. Ez a látássérültek számára, ha helyesen implementálják, nagy mértékben meggyorsíthatja a böngészést, mivel az egyes cellatartalmak között navigálva a beszélőrendszerek ezekhez a rövid fejlécadatokhoz társítják azokat.

Íme egy viszonylag egyszerű HTML táblázat, mely a fenti lehetőségek nagy részével él:

<TABLE border="1"
summary="

A táblázat azt mutatja be, hogyan oszlik meg a lakosság hajának színe és az egyes hajszínen belül van-e összefüggés a haj állapota és a haj festettsége között."

<CAPTION>A haj állapota és a haj festettsége közötti összefüggés hajszínekre
lebontva</CAPTION>
<TR>
<TH id="t1">Hajszín</TH>
<TH id="t2" abbr=millió">millió fő</TH>
<TH id="t3" abbr="Típus">a haj típusa </TH>
<TH id="t4">Festett?</TH>
<TR>
<TD headers="t1"> barna</TD>
<TD headers="t2">1.4</TD>
<TD headers="t3">normál</TD>
<TD headers="t4">nem</TD>
<TR>
<TD headers="t1"> barna</TD>
<TD headers="t2">0.2</TD>
<TD headers="t3">normál</TD>
<TD headers="t4">igen</TD>
<TR>
<TD headers="t1"> barna</TD>
<TD headers="t2">1.5</TD>
<TD headers="t3">zsíros</TD>
<TD headers="t4">nem</TD>
<TR>
<TD headers="t1"> barna</TD>
<TD headers="t2">0.03</TD>
<TD headers="t3">zsíros</TD>
<TD headers="t4">igen</TD>
<TR>
<TD headers="t1"> barna</TD>
<TD headers="t2">1.5</TD>
<TD headers="t3">száraz</TD>
<TD headers="t4">nem</TD>
<TR>
<TD headers="t1"> barna</TD>
<TD headers="t2">2.5</TD>
<TD headers="t3">száraz</TD>
<TD headers="t4">igen</TD> ....
</TABLE>

1.6. A beviteli formok akadálymentes kialakítása

A beviteli formok a honlapok legfontosabb interaktív elemei, a honlapok készítői és felhasználói ezen a biztonságos felületen képesek kommunikálni egymással a leghatékonyabban.

A formokkal kapcsolatosan a legelső és legfontosabb tudnivaló, hogy a nem grafikus böngészők, melyek nem támogatják a Java script-et, (vagy más, kliensoldali script nyelvet valamint a Java appletek futtatását) képtelenek a kitöltött formot elküldeni. A szerveroldali scriptek által "meghajtott" formok viszont minden fogyatékosok által használt kliensben jól kezelhetőek, ha kialakításuk egyébként megfelelő. Ezt nagyon fontos észben tartani, ugyanis nagyon sok jó, hasznos honlap okoz bosszúságot főleg a látássérülteknek és a gyenge kapcsolattal vagy Unix terminálokról Lynx karakteres böngészőt használóknak azzal, hogy rendre kitöltik a formok sokszor nagy számú beviteli mezőit és csak a submit gomb aktiválásakor derül ki számukra, hogy feleslegesen fáradtak, a form adatait a szerver nem képes fogadni.

A fent írtak figyelembevételével mindenképpen azt ajánlhatjuk, hogy a formok adatainak feldolgozására szerveroldali script-nyelvet (PERL, PHP stb.) használjanak az akadálymentes honlapok készítői.

A form beviteli mezőit is célszerű egymás alá és nem egymás mellé szerkeszteni, tehát két beviteli elem között mindig használjuk a BR elemet. Ne használjunk a formon image típusú input mezőt, ez ugyanis szerveroldali grafikus térkép, amit a nem grafikus böngészők úgy kezelnek, hogy mindig 0,0 koordinátákat küldenek a mező aktiválásakor. (További információkat jelen ajánlás "Szerveroldali térképek" című részében találhatunk a témáról.)

A formok általános kialakításakor jelen ajánlás szinte valamennyi szekciójában megfogalmazott elveket alkalmaznunk kell, ugyanis a form kialakítása, szerkezete igen sokrétű lehet, a HTML elemeinek széles skálája felkerülhet egy formra.

2. rész
Színkezelés az akadálymentes honlapokon

A HTML 4 specifikációban kiemelt célként deklarálták a tartalom és a forma, ennek megfelelően a struktúra és a megjelenés minél teljesebb szétválasztását. További hangsúlyozott célként lett megjelölve a honlapok akadálymentességének biztosítása a fogyatékossággal élők számára. Ennek jegyében széles körben kiterjesztették az alternatív szövegleíró attribútum, (alt) a hosszú leírás, (longdesc) a gyorsgomb megadásának lehetősége (accesskey) az ú.n. intrinsic billentyű- és egéreseménykezelés, (onkeydown, onkeyup, onmouse, onblur, onfocus, onclick stb.) használhatóságát.

Az egyik legfontosabb eredmény a tartalom és a megjelenés szétválasztása terén a stíluslapok bevezetése. A stíluslapok használata - sok más előnye mellett - sok akadálymentesítési problémára is megoldást nyújt.

A korábbi HTML változatok az egyes HTML elemek megjelenését helyileg megadható, megjelenést leíró attribútumok széles skálájának segítségével biztosították, (color, bgcolor, size, font stb.)

A HTML 4 mindezen formai leírókat a stíluslapokra helyezte át. Ennek megfelelően kimondható, hogy a többi megjelenést leíró attribútumhoz hasonlóan a színezést befolyásoló attribútumok használata a HTML dokumentumokban az egyes elemek leírásakor teljes mértékben ellenjavallt.

Valamennyi színmegadást a stíluslapokon kell elvégezni és az egyes HTML lapokhoz, illetve a HTML lapokon belüli elemekhez, azok részeihez (például a táblázatok cellái, fejléce, összefoglalója, a listák elemeinek, a formok beviteli mezőinek jellemzői stb.) a megfelelő stíluslapot hozzá lehet csatolni a stílusnyelv és a HTML biztosította hozzárendelő mechanizmusok segítségével. Az így megszerkesztett HTML lapokon használt színsémák könnyen lecserélhetőek.

Ez lehetőséget biztosít olyan dinamikus honlapok megalkotására, ahol a fogyatékos felhasználó a honlap teljes egészére vagy bizonyos elemek megjelenítésére olyan megjelenítési séma (beleértve a használt színeket is) használatát biztosítja magának, mely a fogyatékosságának leginkább megfelel.

A VMEK project 2. szakaszának legfontosabb célkitűzése is egy ilyen testreszabható böngészőfelület kialakítása volt, különös tekintettel a gyengénlátó és mozgászavarokkal élő felhasználók igényeire nézve. Így lehetővé vált, hogy a honlapon a gyengénlátók számára is jól differenciált, kontrasztos és könnyen kezelhető felületet biztosítsanak a honlap üzemeltetői. A használt színsémák összeállításakor mindig messzemenően figyelembe kell venni a megcélzott fogyatékossággal élő emberek által támasztott igényeket. A megjelenítési színek megválasztásakor gondolni kell a színtévesztőkre, részleges vagy teljes színvaksággal élő, de amúgy ép látásúakra is, hiszen ebből a szempontból ők is egyfajta fogyatékossággal élőknek tekinthetőek.

A VMEK felületén kiválasztható színsémákat bátran ajánlhatjuk más akadálymentes honlapok készítőinek is, mivel ezek kiválasztásakor többféle típusú gyengénlátással élő felhasználók preferenciáit összegeztük és az így felgyülemlett ismereteket vitte át a project a gyakorlatba.

Az így létrejött honlapszínezési stratégiát nagy mértékben igazolta a nemzetközi példákkal való egybevetés is.

2.1. A betűkészletek és fontméretek használata az akadálymentes honlapokon

A színkezeléshez hasonlóan a betűkészletek megadása, a használt betűméretek megjelölése a HTML 4 szabvány szerint ugyancsak azok közé a megjelenést leíró attribútumok közé tartoznak, amelyeket a HTML oldalakról teljes mértékben át kell helyezni a HTML lapokhoz készített és csatolt stíluslapokra. Ennek megfelelően a HTML elemekben a font size, font face attribútumok használata teljes egészében ellenjavallt. Valamennyi betűtípus és betűméret megadást a stíluslapokon kell elvégezni és az egyes HTML lapokhoz, illetve a HTML lapokon belüli elemekhez, azok részeihez (például a táblázatok cellái, fejléce, összefoglalója, a listák elemeinek, a formok beviteli mezőinek jellemzői stb.) a megfelelő stíluslapot hozzácsatolni a stílusnyelv és a HTML biztosította hozzárendelő mechanizmusok segítségével. Az így megszerkesztett HTML lapokon használt betűtípus és méretezési sémák könnyen lecserélhetőek. Ez lehetőséget biztosít olyan dinamikus honlapok megalkotására, ahol a fogyatékos felhasználó a honlap teljes egészére vagy bizonyos elemek megjelenítésére olyan megjelenítési séma (beleértve a használt fonttípusokat, fontméreteket is) használatát biztosítja magának, mely a fogyatékosságának leginkább megfelel.

A VMEK project 2. szakaszának legfontosabb célkitűzése is egy ilyen testreszabható böngészőfelület kialakítása volt, különös tekintettel a gyengénlátó és mozgászavarokkal élő felhasználók igényeire nézve. Így lehetővé vált, hogy a honlapon a gyengénlátók számára is jól olvasható, a szemet nem fárasztó szövegmegjelenést biztosítsanak a honlap üzemeltetői. A használt fontok, fontméretek kiválasztásakor mindig messzemenően figyelembe kell venni a megcélzott fogyatékossággal élő emberek által támasztott igényeket. Nem szabad extrém, cirádás, a betűk talpainál összeérő (ligatúraszerű) vagy az öregbetűs (large print) nyomdai gyakorlatban használtaktól nagymértékben különböző, egyedi tervezésű betűkészleteket használni.

A betűk méretezésénél meg kell határozni azt a legnagyobb lehetséges fontméretet (akár többet is a honlap különböző szövegtartalmaira nézve) melyek használatakor a szöveget az átlagos megjelenítő eszközök átlagos felbontásai mellett sem kell görgetni, mert ez mind a gyengénlátók, de főleg a mozgászavarokkal élők számára olyan plusz navigációs terheket róhat, melyek kérdésessé teszik a honlapon közölt tartalom hatékony befogadhatóságát. Fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy a különböző betűtípusok olvashatósága megváltozhat a használt előtér és háttérszínek különböző együtteseiben.

A VMEK felületén kiválasztható fonttípusokat és fontméreteket bátran ajánlhatjuk más akadálymentes honlapok készítőinek is, mivel ezek kiválasztásakor többféle típusú gyengénlátással élő felhasználók preferenciáit összegeztük és az így felgyülemlett ismereteket vitte át a project a gyakorlatba. Az így létrejött fontméretezési és fontkiválasztási stratégiát nagymértékben igazolta a nemzetközi példákkal való egybevetés is.

3. rész
Grafika használata az akadálymentes honlapokon

Sajnos ugyanez a képessége, pontosabban szólva az, hogy e képességekkel a honlapkészítők túlzott vagy nem megfelelő módon éltek és élnek ma is, komoly akadálymentességi problémák forrása.

A hibás, gondatlan grafikakezelés a honlapokon elsősorban a látási fogyatékosságokkal élők számára okoznak komoly problémákat. Egyes, amúgy tartalmukat tekintve hasznos és fontos honlapok a grafikus elemek túlzott vagy hibás használata miatt egyenesen használhatatlanok a látássérültek számára.

Kimondható az is, hogy a nem megfelelő grafikakezelés a mozgászavarokkal élő fogyatékos felhasználóknál is nehezítheti a honlapok használatát. Ilyen nehézség lehet például a túlságosan apró vagy egymáshoz nagyon közel elhelyezett, ezért csak nehezen rámutatható ikonok stb. (Lásd még jelen dokumentum 1.3. szakaszában írtakat a grafikus elemekkel kiegészített hiperlinkek elhelyezéséről.)

A komolyabb mértékű látásfogyatékossággal élők számítógép használata szinte teljesen elképzelhetetlen valamilyen hardveres vagy szoftveres segítő technológia, (lásd MEK 1. sz. ajánlása, "A fogyatékossággal élő Internet-felhasználók által használt támogató technológiák") vagy ezek valamilyen kombinációja nélkül.

Ezek a technológiák az Internet használatakor sem kerülhetőek ki számukra, így a honlapkészítőknek mindenképpen számolni kell az ilyen technológiák sajátságaival, képességeivel illetve hiányosságaival. A WEB használata szempontjából kulcsfontosságúak az ernyőolvasó programok, melyek a szokásos böngészőkliensek használatát is intenzíven támogatják, illetve a speciálisan a látássérültek vagy a mozgásukban erősen korlátozott felhasználók számára készültek.

Ezek a speciális kliensek egyetlen alkalmazásban egyesítik a böngészőprogramot és a navigálást segítő, azt lehetővé tévő asszisztív technológiát. Az ernyőolvasók a grafikák, grafikus részekkel kiegészített HTML elemek hangzó vagy Braille megjelenítését csak részben teszik függővé a felhasználó helyi beállításaitól. A megjelenítés mikéntjére a honlapok készítőinek nagyobb kihatása van, mint azt sejtenék. Ez pedig a jól használható megjelenítés felelősségét is az ő vállukra terheli.

Az ernyőolvasók minden igyekezettel megpróbálnak a honlapokon használt grafikai elemekkel kapcsolatosan minden elérhető szöveges információt begyűjteni. Ha a honlap készítője elmulasztja ezeknek az információknak a biztosítását, az ernyőolvasók többnyire csak a grafika szerepére, az ábrázolt tartalomra nézve semmitmondó, csupán az egyes grafikus elemek egymástól való megkülönböztetését lehetővé tévő szimbolikus leírókat csatolnak hozzájuk. (Például "image", "inline", "graphic", "usemap", "ismap" "ábra914", "ábra5432, http://szerver.valahol.dom/utvonal/fájlnév".) Előfordulhat, hogy a képhez vezető URL is hasznos információ lehet, ezért kell gondosan megválasztani a fájlok elhelyezésekor a mappa- és állományneveket, (lásd jelen ajánlás 1.1. szakasza) de ez az információ csak azokban a ritka esetekben jelent értéket, amikor a felhasználó valamilyen - nem böngészési - célzattal le akarja tölteni a grafikát, például kinyomtatás, továbbküldés céljából.

Mindezekből egyértelműen levonható a konzekvencia: a honlap készítőjének minden, a HTML specifikáció által biztosított, elképzelhető módon szöveges információval kell ellátnia a grafikus elemeket. Ez alól egyedüli kivételt képezhetnek azok a grafikai elemek, melyek célja kizárólag a dekorativitás növelése. Ilyenek például a linkek, "bajszos" listák, form elemek, felsorolások, tartalomjegyzékek pontjai mellé elhelyezett kisméretű képek, animált ikonok. Mivel ezek a grafikák többnyire ismétlődő elemek, az ezekhez csatolt szöveges leírók ismételt felolvasása nem hogy segíti, de éppen ellenkezőleg, lassítja, akadályozza a böngészés folyamatát, mivel az ernyőolvasók lépten-nyomon felhívják az ábrák létezésére a figyelmet. Emiatt ezek a dekorációs elemek elrejtendőek az akadálymentesnek szánt honlapokon az asszisztív technológiák elől.

Az elrejtés mikéntjéről további információk találhatóak jelen ajánlás "A grafikák elrejtése az akadálymentes honlapokon" című 3.2. sz. részében. A nagyméretű, a tartalommal semmiféle kapcsolatban nem lévő, csupán hangulatkeltő, dekorációs célokat szolgáló képek, melyek az adott HTML lapon nem ismétlődnek, általában szintén elrejtendőek az ernyőolvasók elől, de ezekkel kapcsolatban már dönthet úgy is a honlap készítője, hogy legalább egy rövid leírás megadásával tudósít a kép ottlétéről, hogy ezzel a fogyatékos látogató is részesüljön valamennyire a képnek a honlap egészére gyakorolt hangulati hatásából.

Ezekre a lehetőségekre azért kell külön felhívnunk a honlapkészítők figyelmét, mert sokan közülük úgy gondolják, hogy egy akadálymentes honlap szükségszerűen sivár, csupán a szöveges tartalomra csupaszított, esztétikai és hangulati elemektől mentes felület lehet. E rossz előítélettől vezérelve, természetszerűleg idegenkednek az akadálymentes honlapok készítésétől vagy a már meglévő mozgalmas, figyelemfelkeltő és egyediséget sugalló honlapjaik akadálymentesítésétől, ami szerintük egyenlő lenne e honlapok "elcsúfításával". Ez súlyos tévedés! Az akadálymentes honlapnak nem kell nélkülöznie az esztétikumot, csak arról kell gondoskodni a honlap tervezőjének, hogy az esztétikumot biztosító Web tartalmak, a megjelenés egyediségét, dinamizmusát biztosító elemek, mechanizmusok ne zavarják a fogyatékosok asszisztív technológiáit, sőt, ahol csak lehet, ezeket minden rendelkezésre álló eszközzel támogassák.

3.1. A honlapok egyes grafikai elemeinek akadálymentes megjelenítése

Legfontosabb, és az akadálymentes honlapok teljes egészére érvényes szabályként jegyezzük meg:
minden olyan grafikus természetű HTML elemet, amelyet akadálymentesítési célból nem kívánunk elrejteni a felhasználók asszisztív technológiái elől, rövid, de informatív leírással kell ellátni az elem ALT attribútumának kitöltésével.

A HTML valamennyi olyan eleme, mely grafikus jellegű, rendelkezik ezzel az attribútummal. Ennek elmulasztása a legsúlyosabb akadálymentességi problémák forrása és sajnos a nem akadálymentes honlapokon ez a leggyakrabban elkövetett helytelen honlapkészítői magatartás. Ahol a HTML specifikáció lehetőséget biztosít hosszú leírás beillesztésére a longdesc attribútum használatával, ott a honlapszerkesztőknek élni kell ezzel a szöveges leírási lehetőséggel is. Valamennyi grafikus elem birtokolja ezt az attribútumot.

3.1.1. Képek beillesztése az IMG elemmel

Ez a legegyszerűbb képbeillesztés, általában ezzel találkozunk a honlapokon a legtöbbször.
Egy akadálymentes példa:

... ha jól megfigyeljük a képet, látható, hogy egyes rovarok repülőtudományukat
szinte hihetetlen fokra tökéletesítették. <br>
<img src="legy1.jpg" alt="kockacukorról hanyattfekvő helyzetből, hátrafelé
startoló légy" longdesc="legy1.html">
<p>
A repülőmérnökök méltán vetnek irigy pillantásokat egyes rovarokra.
.....

A longdesc attribútum tartalmazhatja a kép alaposabb leírását, de például egy gimnáziumi csoportképhez tartozó hosszú leírásban felsorolhatjuk a képen látható valamennyi személyt, megjegyzéseket fűzve külön-külön mindenkihez, miközben az alt attribútum értékének csak ennyit írunk be: "a 4.B osztály érettségi tablója".

A rövid leírás elégséges tájékoztatást nyújt a látássérült felhasználó számára annak eldöntéséhez, meg kívánja-e jeleníteni a longdesc link által hivatkozott részletes leírást tartalmazó dokumentumot.

3.1.2. Képek beillesztése az OBJECT elemmel

A HTML 4 általános erőforrás-betöltő mechanizmust vezetett be, az OBJECT elemet. Ennek legfőbb oka az volt, hogy a honlapkészítők egyre több olyan új típusú multimédiás tartalmat szerettek volna beilleszteni honlapjaikba, amelyeknek megfelelő HTML elem nem létezett a nyelvben.

Az új OBJECT elem rendelkezik mindazon általános tulajdonságokkal, amelyek képessé teszik e feladat korszerű megoldására. Amikor az IMG elemet használjuk kép beillesztésére, látható, hogy az elemnek nincs blokkszintű megjelenő tartalma, tehát ha a src attribútummal megjelölt képfájl valamilyen ok miatt nem hívható le, nem jeleníthető meg, a legtöbb böngésző csak egy üres négyzetecskével jelöli a kép hiányát. Ezzel ellentétben az OBJECT elemnek van blokkszintű tartalma is, így a böngészőprogram hiányosságai, helytelen konfigurációja vagy bármilyen más erőforráshiány esetén ezt meg tudja jeleníteni.

Lássuk az IMG használatánál használt példát OBJECT elemmel:

... ha jól megfigyeljük a képet, látható, hogy egyes rovarok repülőtudományukat
szinte hihetetlen fokra tökéletesítették. <br>
<OBJECT
data="legy1.jpg" type="image/jpeg">
<p>
Kockacukorrólhanyattfekvő helyzetből, hátrafelé
startoló légy<br>
</OBJECT>
<p>
A repülőmérnökök méltán vetnek irigy pillantásokat egyes rovarokra.
.....

Az OBJECT elemek egymásba skatulyázhatóak, ilyenkor a böngészőprogram elsőként a legkülső OBJECT elem által megjelölt erőforrást kívánja megjeleníteni. Ha ez nem sikerül valamilyen okból, az OBJECT elem a tartalmát jeleníti meg, vagyis a benne elhelyezkedő OBJECT elemet. Ha ez sem tud sikeres megjelenítést produkálni, ez is a tartalmát fogja megjeleníteni és így tovább.

Az alábbi példában a külső OBJECT elem egy a világűrből készült videoklippet jelenít meg a honlapon. Ha ez nem sikerül valami miatt, akkor megpróbál a belső OBJECT elem egy állóképet mutatni a Földről.

Ha ez sem sikerül, akkor egy szöveges üzenetet (a tulajdonképpeni tartalmát) jeleníti meg a honlapon, amit például egy ernyőolvasó program átadhat a vak felhasználónak, aki az ernyőolvasó program működőképességének biztosítása okán letiltotta az animációk megjelenését a böngészőjében. (Abban az esetben szokták ezt tenni, amikor az animációk túlzottan lekötnék a gép erőforrásait.)

<P>
<OBJECT title="A Föld a világűrből nézve"
data="foldunk.mpeg" type="application/mpeg">
<OBJECT
data="foldunk.gif" type="image/gif">
<p>
A Föld, ahogyan egy űrhajóból látnánk.
</OBJECT>
</OBJECT>

3.1.3. Kliensoldali grafikus térképek, képrész hivatkozások

A kliensoldali térképek azt a célt szolgálják a honlapokon, hogy egy megjelenített kép bizonyos részeire kattintva más és más hiperlinkek aktiválódjanak és így más és más események történjenek a honlapon. Például egy érettségi tablón látszó bármelyik emberi arcra kattintva megjeleníthető az adott személy életrajza, kinagyított arcképe, stb.

Akadálymentes honlaptervezésre gondolva, mindenkinek az az első gondolata, hogy ha valami nem akadálymentes honlapra való, hát akkor ez aztán igazán. Az elképzelés hibás, a kliensoldali térképeket kiválóan lehet alkalmazni akadálymentes honlapokon. Helytelen implementálásuk viszont valóban nagyon sok akadálymentességi problémát szülhet, ám ez valamennyi grafikával kapcsolatos HTML elemről elmondható.

A HTML 4 gondoskodott arról, hogy a kliensoldali térképek is használhatóak legyenek a fogyatékossággal élők számára is, csak a honlapkészítőnek gondosan alkalmazni kell az összes olyan attribútumot és technikát, amely például a látássérültek ernyőolvasóit vagy a régebbi, nem grafikus Web klienseket segítheti. Hogy ezekkel a HTML nyelvben meglévő lehetőségekkel élni tudjon a honlapkészítő, mindenekelőtt alaposan meg kell ismerkednie a kliensoldali térképek felépítésével, működésével. Ha ez megtörtént, akkor már csak a csillagos ég a felső határ az alkotó képzelet előtt.

Kliensoldali térképek segítségével kiváló grafikus honlapok készíthetőek nagyméretű képek, ikonok felhasználásával olyan fogyatékkal élő felhasználóknak, akik csak nagyon nehezen, pontatlanul tudják használni a mutatóeszközöket vagy a gyengénlátók számára. Ugyanekkor, ha betartjuk a szabályokat, ezek az akár teljes egészében grafikus honlapok az aliglátók és a vakok számára is használhatóak maradnak, legalábbis az őket potenciálisan érintő vagy érdeklő Web tartalom szintjén.

A vak felhasználóknak az ilyen honlapokon annak ismeretét kell biztosítani, hogy a kliensoldali térkép egyes területeihez milyen akció, milyen erőforrás tartozik, hogy ennek az ismeretnek a birtokában az asszisztív technológiája által biztosított módon "kattinthasson" a térkép általa kiválasztott régióján.

Most pedig vizsgáljuk meg, hogyan épülnek fel a kliensoldali térképek és hogyan kell őket akadálymentesen megvalósítani!

A térképet a MAP elem és egy képhivatkozás között kell létrehoznunk oly módon, hogy a képhivatkozásban az usemap attribútumhoz egy MAP elem name attribútumával megadott azonosítóját rendeljük. A képhivatkozás történhet az előző szakaszban megismert IMG vagy OBJECT elemek bármelyikével.

A későbbiekben mindkettőre hozunk példát és bemutatjuk az egyes változatok akadálymentességgel kapcsolatos jellemzőit is. A térképet a MAP elem tartalmazza egy vagy több beágyazott Area vagy A elem segítségével.

Az AREA elemben határozzuk meg a kép "érzékeny" területeinek helyzetét, alakját és nagyságát, egy szóval: a koordinátáit, valamint itt adjuk meg, hogy melyik erőforrást (fájlt) kell betölteni akkor, ha a kijelölt területen belül történik a kattintás. Tehát az AREA elem linkképző elem is egyben. Ezt mutatja az is, hogy a MAP elemen belül AREA helyett az A elemet is használhatjuk. Ezért van az, hogy a HTML 4 specifikációban az A elemnél megtaláljuk az összes olyan attribútumot, amelyik az AREA elem sajátja és a térképrész kijelöléséhez szükséges. A shape, coords és a shape értékétől függő, más egyéb attribútum-értékek határozzák meg a kattintásra érzékeny terület alakját, nagyságát és a képen belüli elhelyezkedését.

Egy AREA vagy A elem egyetlenegy összefüggő területet képes kijelölni a képen. Ezért, ha egy kép különböző régióit más és más hiperlinkek aktiválására kívánjuk használni, akkor egy MAP elembe több AREA elemet kell beágyazni. Az így kijelölt régiók prioritása mindig fentről lefelé csökken, tehát a legelsőként deklarált felülbírálja az utána következőt és így tovább. Ennek akkor van jelentősége, ha egymást fedő képrégiók vannak megadva.

Az alábbi MAP elem egy gyűrű alakú területet jelöl ki a képen, mely gyűrű közepe inaktív, kattintásra érzéketlen:

<img src="ring.gif" alt=gyűrű ábrája" longdesc="ringdoc.html" usemap="#ringmap">
<MAP name="ringmap">
<P>
<AREA nohref ALT="Inaktív terület."
shape="circle"
coords="100,200,50">
<AREA href="ringlink.html" ALT="Aktív terület."
shape="circle" coords="100,200,250">
</MAP>

Lássuk ugyanezt a térképet A elemekkel leírva:

<img src="ring.gif" alt=gyűrű ábrája" longdesc="ringdoc.html" usemap="#ringmap">
<MAP name="ringmap">
<P>
<A nohref
shape="circle" coords="100,200,50">Inaktív terület.</A>
<A href="ringlink.html"
shape="circle" coords="100,200,250">Aktív terület.</A>
</MAP>

A két változat működését tekintve ekvivalens, ám akadálymentességi szempontból van köztük különbség.

Míg az AREA elemek által meghatározott tartalom soha nem jelenik meg a böngészőkben, addig az A elemekkel megadott térkép linkjeinek szövege - mint minden blokkszintű tartalom általában -, megjelenik a böngészőkben. Ezért az akadálymentes honlapokon az AREA elemmel megadott régiók mindegyikéhez mindig rendeljünk hozzá szöveges leírót az alt attribútumuk segítségével. Akadálymentes honlapokon a MAP elemeket inkább A elemek segítségével építsük fel, ezek akadálymentesebb kialakítást eredményeznek, mivel több csatornán biztosíthatnak szöveges információt a fogyatékkal élő felhasználóknak.

Hasonlóképpen a képek beillesztésénél leírtak szerint eljárva soha ne feledkezzünk meg az IMG elemnél a rövid és hosszú leírások biztosításáról. (Lásd a fenti példát.)

Most nézzünk meg egy másik példát, de itt most a térképet nem egy IMG, hanem egy OBJECT elemmel beillesztett képhez rendeljük, ezen jelölünk ki kattintásérzékeny területeket.

Az első verzióban itt is AREA, a második változatban A elemekkel valósítjuk meg a kliensoldali térképet.

<P>
<OBJECT data="navigalo.gif"
type="image/gif"
usemap="#map1">
<P>A Mesemondó navigációs sávja.
</OBJECT>
<MAP name="map1">
<AREA href="kezikonyv.html"
alt="Használati útmutató"
shape="rect"
coords="0,0,118,28">
<AREA href="kereso.html"
alt="keresés"
shape="rect"
coords="184,0,276,28">
<AREA href="startgomb.html"
alt="Felolvasás indítása"
shape="circle"
coords="184,200,60">
<AREA href="top10.html"
alt="A 10 legnépszerűbb mese"
shape="poly"
coords="276,0,276,28,100,200,50,50,276,0">
</MAP>

Ugyanez a példa, de most A elemekkel megvalósított térkép használatával:

<P>
<OBJECT data="navigalo.gif"
type="image/gif"
usemap="#map1">
<P>A Mesemondó navigációs sávja.
</OBJECT>
<MAP name="map1">
<P>
<A href="kezikonyv.html" shape="rect" coords="0,0,118,28">Használati
útmutató</a>
&nbsp;&nbsp;&nbsp;
<A href="startgomb.html" shape="rect" coords="118,0,184,28">Felolvasás
indítása</A>
&nbsp;&nbsp;&nbsp;
<A href="kereso.html" shape="circle" coords="184,200,60">Keresés</A>
&nbsp;&nbsp;&nbsp;
<A href="top10.html" shape="poly" coords="276,0,276,28,100,200,50,50,276,0
">A 10 legnépszerűbb mese</A>
</MAP>

A fenti példák két-két változata közül az AREA elemmel megadott változatot általában a régebbi böngészők is jól kezelik, míg a második megadási módot, a blokkszintű tartalom segítségével történőt (A elemek sorozata) nem mindegyikük ismeri. (A régebbi kliensek nem ismerhetik az OBJECT elemet, ezért mutattunk be példát IMG elemben hivatkozott képhez rendelt térképről is.)

Viszont a példák második variációja gazdagabb megjelenítési lehetőségekkel kecsegtet, hiszen míg az AREA elemnek nem lehet tartalma, addig az A elembe beágyazható például képhivatkozás, inline stílusadat és még sok más, a honlapot széppé és hasznossá tévő elem.

3.1.4. Szerveroldali grafikus térképek

A kliensoldali térképekhez nagyon hasonló módon készülnek a szerveroldali kattintható térképek, ám működésüket tekintve teljesen eltérő sémát használnak.

a.)
Szerveroldali térkép csakis IMG elem által megadott képhez csatolható.

b.) Az IMG elemnek egy A elembe ágyazva kell szerepelnie a HTML dokumentumban.

c.) Az IMG elemet nem egy térképpel, (MAP elem) kapcsoljuk össze, hanem az IMG elem által kijelölt kép teljes egészével. Az összekapcsolást az ismap attribútum elhelyezése biztosítja.

Egy gyors példa szerveroldali térképre:

<P>
<A href="http://valami.valahol.dom/cgi-bin/lovolde.php">
<IMG src="celtabla.gif"
ismap alt="a céltábla"></A>

Akadálymentességi szempontból mindenképpen kerülendők a szerveroldali térképek! Egyrészt a nem grafikus böngészőkliensek nem kezelik őket, pontosabban szólva úgy kezelik le, hogy mindig 0,0 koordinátákat küldenek a szervernek kattintáskor vagy billentyűleütéskor és ez az esetek többségében hibás szerveroldali reakciót vált ki. Másrészt, szerveroldali térképként használt grafikán mozgatva az egérkurzort vagy más navigációs helyzetjelzőt, a felhasználó felé semmilyen azonnali visszajelzés nem jut el, hogy a képnek az éppen kijelölt részéhez milyen funkció lett kapcsolva.

3.1.5. A hiperlinkekhez csatolt grafikák

A HTML dokumentum <BODY> és </BODY> elemek által határolt részében, a tulajdonképpeni dokumentumtestben szereplő valamennyi A elem tartalmazhat képhivatkozást. Sok honlapkészítő kedveli is az olyan hiperlinkek készítését, amelyeknek a tartalma csak egy képhivatkozás, semmi más. Így igazi grafikus linkeket hoznak létre. És sajnos, teljesen elfelejtkeznek eközben minden olyan attribútum értékének megadásáról, amelyek segíthetnék a fogyatékkal élőket. Akadálymentes honlapokra is lehet grafikus linkeket elhelyezni, mindössze csak arra kell gondosan ügyelni, hogy minden létező módon biztosítsuk a fogyatékosokat segítő technológiák (elsősorban a látássérülteket segítő ernyőolvasó programok és Braille megjelenítő eszközök) számára, hogy megkapjanak a hiperlinkkel kapcsolatban minden olyan információt, amely fontos lehet a link által hivatkozott tartalommal kapcsolatosan.

Lássunk tehát példát egy megfelelően felparaméterezett grafikus hiperlinkre:

<a href="hamlet.html" hreflang="de" charset="iso-8859-1" tabindex="2" accesskey="h" title="William Shakespeare: Hamlet (német nyelvű dokumentum)"> <img src="shakesp.jpg" alt="Shakespeare arcképe" longdesc="shakesp.htm"></a>

A HTML dokumentumok fejlécében elhelyezett LINK elemmel leírt hiperlinkekről jelen dokumentum 1.2. részében olvasható bővebben.

3.2. A honlapok grafikai elemeinek akadálymentesítési célú elrejtése

A témával kapcsolatban két, könnyen megjegyezhető szabályt kell jól megjegyezni és betartani annak, aki akadálymentes honlapokon képi elemeket kíván elhelyezni:

a.)
A helyes magatartás valamennyi lehetséges szöveges leírást biztosító attribútum számára az üres sztring ("") biztosítása.

b.)
Helytelen a szöveges leíró attribútumok elhagyása. Ez ugyanis nem elrejti a grafikát a segítő technológiák elől, hanem éppenséggel rájuk bízza, hogy miként szolgáltassanak a képekről információt a fogyatékkal élő felhasználó felé.

Fentiek alapján egy elrejtett képi elem például így írható le:

<img src="roller.gif" alt="" title="">

Az ilyen módon elrejtett grafika az ernyőolvasóval támogatott böngészőprogramok használóinak a normál navigációs műveletek során nem adnak hangzó vagy Braille kimenetet. Természetesen lehetséges olyan egyedi beállítást is megadni ezekben a segítő technológiákban, hogy a cím és alternatív szöveg nélküli ábrákat is jelöljék, illetve van olyan üzemmódjuk, amikor a képernyő intenzív átfésülésével minden grafikát felderítenek. Elmondható mégis, hogy az alapértelmezett (és általában mindenki számára megfelelő) beállítás az, hogy csak azokat az ábrákat és képeket jelezzék a felhasználó felé, amelyek névvel vagy címkével vannak ellátva.

4. rész:
A billentyűzet és az egér kezelése az akadálymentes honlapokon

Bár a HTML 4 a nyelv elemeinek széles körére kiterjesztette a gyorsbillentyű (accesskey) és az egér mozgása, a kattintások keltette eseményekkel kapcsolatos attribútumok érvényességét, sajnos ezekkel a lehetőségekkel a honlapkészítők csak korlátozott mértékben élhetnek. Ennek okai részben megtalálhatóak az MEK 1. számú, "A fogyatékossággal élő Internet-felhasználók által használt támogató technológiák" című ajánlásában. Másrészt viszont meg kell jegyezni, hogy bár sokféle attribútum kapcsolatos a billentyűzettel (onkeydown, onkeyup, accesskey) és az egérrel (onmouse, onblur, onclick, onfocus, onmouseoff stb) viszont ezekhez az eseményekhez az attribútum értékeként megadva többnyire scripteket rendelhetünk. Így azok a honlapkészítők, akik nem tudnak scripteket írni, sajnos ezekkel a HTML nyújtotta lehetőségekkel nem élhetnek.

Annyit mindenképp megtehetnek, hogy a kisszámú, szabad gyorsgombot hozzárendelik az akadálymentes felületként elkészített honlapjaik legfrekventáltabb hiperlinkjeihez, navigációs pontjaihoz.

4.1. Egyéb multimédiás tartalmak elhelyezése

Az információtechnológia fejlődése egyre újabb és izgalmasabb multimédiás megoldásokat teremt, s ezek a World-wide Web-re is nagyon gyorsan átkerülnek. Akadálymentességi szempontból legnagyobb jelentősége a hangzó anyagot is tartalmazó multimédiának van, elsősorban a látássérültekkel kapcsolatosan. Annak a honlapkészítőnek, aki ilyen tartalmakat kíván elhelyezni az általa készített honlapon, lehetőség szerint alaposan tájékozódni kell a látássérült célközönségnél általánosan használt beszélő- és ernyőolvasó rendszerek sajátosságait illetően. Az MEK 1. számú, "A fogyatékossággal élő Internet-felhasználók által használt támogató technológiák" című ajánlásában további információkat találhatunk e témakörben.

A HTML korábbi verzióiban többféle utólagos megoldással próbálták megoldani, hogy a nyelv lépést tartson valahogyan a fejlődéssel, ám a foltozgatások nem vezettek hosszú távon eredményre. A legtovább az APPLET elem szolgálta úgy-ahogy a multimédiás tartalmak integrálását, de túl azon, hogy csak Java futtatásra alkalmas környezetben működnek az ily módon integrált tartalmak, nagyon sok gondot okoznak akadálymentességi szempontból.

A W3C a HTML 4 definiálásakor ezt az áldatlan helyzetet kívánta megszüntetni az általános erőforrás-kezelő elem az OBJECT megalkotásával. Az OBJECT elem rendelkezik mindazon tulajdonságokkal és képességekkel, melyek alkalmassá teszik arra, hogy egységes mechanizmusok, jól deklarált interfész felhasználásával bármilyen, akár még csak a jövőben létező multimédiás tartalom integrálható legyen a honlapokba. Ebből következően az APPLET elem használatát a HTML 4 elveti, helyette mindenütt az új OBJECT elemet ajánlja a honlapkészítőknek.

Az Object akadálymentességi szempontokból is kiváló tulajdonságokkal rendelkezik, erre bizonyító erejű példákat találhatunk jelen ajánlás 3.1.2. szakaszában is.
Teljes egészében speciális médiumra szerkesztett anyagoknál jó akadálymentességi hatásfokot érhetünk el azzal is, ha az anyagokat olyan alternatív oldalakra helyezzük ki, melyeknél a LINK, FRAME és más, a media attribútumot támogató elem segítségével integráltuk a kérdéses tartalmat a honlap egészébe.

Végezetül, de nem utolsó sorban említést kell tennünk arról, hogy a jelen ajánlásban ismertetett gyakorlati irányelvek, módszerek korántsem merítik ki az akadálymentes Web felületeket készítő honlapszerzők fegyvertárának teljességét. Mindenekelőtt ajánlható a HTML 4.1 specifikáció nagyon alapos, elmélyült, minden apró részletre kiterjedő áttanulmányozása. A HTML nyelvben még számos eddig ki nem aknázott, fel nem fedezett lehetőség rejlik, s ezek nem egyike megoldást jelenthet egy addig még megoldatlan akadálymentességi problémára is.