Előző: 1991. júl. 29., hétfő

1991. júl. 30., kedd

Reggel 1/2 8-kor keltünk fel. Egy katonai teherautó haladt el mellettünk az úton.

Nem messze tőlünk 2 kiskatona "védte" az utat. Fegyverrel. Pisilni mentem volna, amikor mögöttem az erdőben egy csomó álcázott kiskatona futott el. A fejükön ágak voltak. Utána fegyverropogás. Vadászgépek húztak el a levegőben. Mi történt?? Ez vmi NATO terület volt, és itt gyakorlatoztak. Mindenesetre érdekes volt.

júl. 30.
2537 fkm.
Pakolás

Elpakoltunk, majd elindultunk. "Déli" szél, napsütés. De már póló van mindenkin. (Leégés után köpönyeg.) Sikerült megint néhány teniszlabdát összeszedni.

Reggeli a hajón. Corn flakes, müzli, májkrémes kenyér, paprika. Nápolyi, Nutella.

Négyszer zsilipeltünk. (Egyszer egy döglött hallal.) Egy kenus családdal találkoztunk (papa, mama, kisfiú).

Megálltunk vizet venni. Sikerült. (Levegőt egyszerűbb.)

Délután kikötöttünk Donauwörthben. Bementünk egy nagy Supermarketbe. Ugyanolyan elrendezésű, mint a másik volt. Az árai is ugyanazok. Vettünk tejet, sört, Bounty-t és egy nagy doboz fagyit.

A fagyit a hajóban megettük. Isteni finom volt. Utána megettük az almákat. Azoknak semmi íze nem volt. De alma volt! Zöld! (Darabja 1 DM.) A Bounty viszont még mindig finom.

Utána jött az "ebéd". Csaszi: zöldborsófőzelék, Kornél: vmilyen káposzta (megsúgom: székelygulyás), én: szárazbabfőzelék szójakockával.

Este a jobb parton kötöttünk ki, egy kezdetleges feljárónál (2500,8 fkm.).

Kipakoláskor Csaszi, mindnyájunk rossz szokásához híven, úgy rakta le a lapátját, hogy beleesett a vízbe, amely itt iszonyatosan folyik. Ráadásul a hajó úgy lett kikötve, hogy Nagy Sándor sem tudta volna egykönnyen eloldozni. (Erről azóta sem sikerült leszoktatni a legénységet.) Szóval mire sikerült kiszabadítani a hajót, a lapát már messze járt, így evezhettünk utána, mint a gép. Utána meg keccsölés vissza.

Nem tudom, miféle bölcs előrelátással, de nem kezdtem el hosszasan ecsetelni, mekkora ökör ez a Csaszi. Ezért másnap reggel voltam nagyon hálás a Dohánytermesztőnek.

Este már nem is főztünk (6 óra körül "ebédeltünk"), csak teát.

Fürdés a Dunában. Sör. Sok a szúnyog, mint mindig. Este énekelgettünk, majd szunya. Előtte megmasszíroztam Kornél talpát.
Következő: 1991. júl. 31., szerda


Pusztai Anikó: Ulm-Budapest túranapló - Tippek vízitúrázóknak - Umann Kornél