1. Az állami színházak

A NEMZETI SZÍNHÁZ

A színház történetét összefoglaló könyvek: Pukánszkyné Kádár Jolán, A Nemzeti Színház százéves története. I. Bp., 1940. (Fontes historiae hungaricae aevi recentioris. Magyarország újabbkori történetének forrásai); A Nemzeti Színház. Szerkesztette Székely György. Bp., 1965.; A Nemzeti Színház 150 éve. Írta Hofer Miklós, Kerényi Ferenc, Magyar Bálint, Mályuszné Császár Edit, Székely György, Vámos László. Szerkesztette Kerényi Ferenc. Bp., 1987.

A színház műsorát 1837. augusztus 22-étől 1941. június 22-éig napra kimutatva, cím- és szerzői mutatóval, eredeti címekkel, szereposztással Hajdú (Algernon) László állította össze. A műnek egy-egy kefelevonata megtalálható az OSzK Sztt-ban és az OSzMI könyvtárában. Ez az alapja Staud Géza összeállításának; megjelent: A Nemzeti Színház. Szerkesztette Székely György. Bp., 1965. Az elsődleges források (színlapok, zsebkönyvek, színházi nyilvántartások) alapján állította össze Gazdag Márta és Molnár Klára a Nemzeti műsorát: A Nemzeti Színház 150 éve. Szerkesztette Kerényi Ferenc. Bp., 1987. 214–316.

{925.} A színház iratanyaga, melyet a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium irataival az Országos Levéltárban őriztek, 1956-ban megsemmisült. A legfontosabbakat közölte: A Nemzeti Színház százéves története. II. Iratok a Nemzeti Színház történetéhez. Szerkesztette és közzéteszi Pukánszkyné Kádár Jolán. Bp., 1938. (Fontes historiae hungaricae aevi recentioris. Magyarország újabbkori történetének forrásai). Pukánszkyné a kötethez készített kivonatai és másolatai megtalálhatók az OSzK Sztt-ban. Az irategyüttes katalógusa: Iratok a Nemzeti Színház történetéhez. Pukánszkyné Kádár Jolán kiadatlan levéltári gyűjtésének fondjegyzéke. Feldolgozta és a bevezetőt írta Berlász Piroska. Bp., 1988.

A Nemzeti Színház régi épületének átépítéséről, lebontásáról, az új épület tervezéséről: Báthory István, A Nemzeti Színház építésének és lebontásának története. Bp., 1914.; Szekér László, A nemzet színháza építésének 150 éves története. Bp., 1987.

A színház történetét bemutató emlékezés-kötetek: Szigeti József, Egy színész naplója. Pest, 1856.; Podmaniczky Frigyes, Naplótöredékek. I–IV. Bp., 1887–1888.; Rákosi Jenő, Emlékezések. I–III. Bp., 1926. (Rákosi Jenő művei); Tóth Imre, Egy színigazgató emlékei. I–XIII. rész. Képes Krónika, 1926. május 26.–augusztus 22.; Jászai Mari emlékiratai. S. a. r. Lehel István. Bp., 1927.; Szacsvay Imre, Életem és emlékeim. S. a. r. és a bevezető életrajzot írta Balassa Imre. Bp., 1940.; Jászai Mari írásai. Emlékezések – Napló – Tanulmányok. Válogatta és bevezette Debreczeni Ferenc. Bp., 1955.; Csathó Kálmán, Ilyeneknek láttam őket. Régi nemzeti színházi arcképalbum. Bp., 1960.; uő, A régi Nemzeti Színház. Az Ilyeneknek láttam őket régi nemzeti színházi arcképalbum II. kötete. Bp., 1960.

A színház adminisztrációjáról: Nemzeti Színház igazgatósági szabályrendelet. Bp., 1884.; Nemzeti Színház. Igazgatósági szabályrendelet. Helybenhagyatott az 1884. évi augusztus hó 14-én kelt 10.409. számú belügyminiszteri rendelettel. Bp., 1887.; A Nemzeti Színház törvénykönyve 1884. okt. 1-től kezdve. Bp., 1884.

A színház műsoráról számos elemzés készült. A klasszikus magyar drámákról: Galamb Sándor, A Nemzeti Színház a magyar dráma életében. In: A százéves Nemzeti Színház. 73–81; Osváth Béla, A Nemzeti Színház és a magyar dráma. Irodalomtörténeti Közlemények, 1962. 693–704.; A Bánk bán előadásairól: Németh Antal, Bánk bán száz éve a színpadon. Bp., 1935; Orosz László, A Bánk bán nemzeti színházi előadásainak szövege (1868–1929). Cumania, 8. A Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve. Kecskemét, 1984. 497–530.; Az ember tragédiájának bemutatóiról: Németh Antal, Az ember tragédiája a színpadon. Bp., 1933; Kelényi István, Paulay Tragédia-szcenáriuma. Színháztudományi Szemle, 12. 1983. 33–53; Székely György, A Tragédia ősbemutatójának problémái. Színháztudományi Szemle, 32. 1997. 6–22. A Csongor és Tündéről: Németh Antal, A Csongor és Tünde első színre alkalmazása. {926.} In: Emlékkönyv Pap Károly főiskolai tanári működésének harmincadik évfordulójára. Debrecen, 1939. 304–316.; Staud Géza, A Csongor és Tünde a színpadon. In. „Ragyognak tettei…” Tanulmányok Vörösmartyról. Szerkesztette Horváth Károly, Lukácsy Sándor és Szörényi László. Székesfehérvár, 1975. 217–238.

A klasszikus műsorról: Németh Antal, A Nemzeti Színház és a klasszikusok. In: A százéves Nemzeti Színház. 171–177.; Bayer József, Shakespeare drámái hazánkban. I–II. Bp., 1909.; Galamb Sándor, Magyar Shakespeare előadások két centenárium között (1864–1916). In: Shakespeare-tanulmányok. Szerkesztette Kéry László, Országh László, Szenczi Miklós. Bp., 1965. 80–97.; Hanvai Kovács Zoltán, Az angol és amerikai dráma a Nemzeti Színház színpadán. In A százéves Nemzeti Színház. 89–92.; Rexa Dezső, Faust a magyar színpadon. Akadémiai Értesítő, 1915. 515–520.; Bayer József, Schiller drámái a régi magyar színpadon és irodalmunkban. Bp., 1912.; Németh Antal, Goethe Faustja a színpadon. Bp., 1932. (Különlenyomat a Budapesti Szemléből.); Pukánszky Béla, A német dráma a Nemzeti Színházban. In: A százéves Nemzeti Színház. 113–125.; Antalffy Gizella, Lessing a magyar színpadon. Bp., 1916.; Nagy Péter, A francia klasszikus dráma fogadtatása Magyarországon. Bp., 1942.; Hankiss János, A Nemzeti Színház francia műsorának tanulságai. In: A százéves Nemzeti Színház. 83–88; Greguss Ágost, Shakespeare és Molière a nemzeti színpadon. In: G. Á., A balladáról és egyéb tanulmányok. Bp., 1886. 564–574.; Nagy Artúr, Olasz színművek és színészek a Nemzeti Színházban 1837-től 1884-ig. Bp., 1940. (A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Olasz Intézetének kiadványai); Nagy Zoltán, Az olasz drámairodalom a magyar Nemzeti Színházban. In: A százéves Nemzeti Színház. 106–112.

A 19. század végének modern drámáiról: Marchis György, Északiak a Nemzeti Színházban. In: A százéves Nemzeti Színház. 127–134.; Bársony Imre, Ibsen Magyarországon. Filológiai Közlöny, 1956. 509–520. és 1957. 117–122.

A rendezésről és a szcenikai keretről: M. Császár Edit, A magyar rendezéstörténet néhány kérdése 1790-től Szigligeti haláláig. Theatrum, 1962. 182– 199.; uő, Adatok a magyar rendezés történetéhez a XIX. század második felében. Bp., 1963. (Színháztörténeti könyvtár, 10.); uő, Molnár György, a rendező. Bp., 1964. (Színháztörténeti könyvtár, 16.); Molnár Klára, A Paulay-korszak három Ibsen-bemutatója a Nemzeti Színházban. Színháztudományi Szemle, 26. 1989. 46–50.

A színház művészeiről a már említett műveken kívül a legfontosabbak: Szerepkatalógusok: Staud Géza, Pethes Imre. Bp., 1957. (Színháztörténeti füzetek, 1.); Cenner Mihály, Prielle Kornélia. Bp., 1957. (Színháztörténeti füzetek, 2.); uő, Jászai Mari, Bp., 1957. (Színháztörténeti füzetek, 6.); Mészáros Sándor, Ódry Árpád. Bp., 1957. (Színháztörténeti füzetek, 9.); Kovács Tivadar, Sugár Károly. Bp., 1957. (Színháztörténeti füzetek, 11.); Staud Géza, Bajor {927.} Gizi. Bp., 1958. (Színháztörténeti füzetek, 22.); Mészáros Sándor, Gyenes László. Bp., 1976. (Színháztörténeti füzetek, 60.); Somorjai Olga, Beregi Oszkár. Bp., 1983. (Színháztörténeti füzetek, 72.). Antológiák: Szász Károly, Színésznők. Blaháné, Jászai Mari, Csillag Teréz. Bp., 1927. (Magyar könyvtár, 1015.); Újházi Ede, Régi színészekről. Bródy Sándor előszavával. Bp., 1908. (Többek között: Nagy Imre, Paulay Ede, Tamássy József, Szigeti József, Tóth József); Nagy magyar színészek. Szerkesztette Gyárfás Miklós és Hont Ferenc. Bp., 1957. (Galamb Sándor, Tóth József, 134–150. – M. Császár Edit, Prielle Kornélia és Szerdahelyi Kálmán, 151–179. – Bálint Lajos, Újházi Ede, 180–190. – Kárpáti Aurél, Jászai Mari, 191–243. – Szendrő József, Márkus Emília, 257–274. – Benedek Marcell, Pethes Imre, 275–292. – Ascher Oszkár, Ódry Árpád, 305–320. – Tiszay Andor, Sugár Károly, 373–387. – Benedek András, Somlay Artúr, 409–434. – Kozocsa Sándor, Bajor Gizi, 467–489.); Ignácz Rózsa, Prospero szigetén. Bp., 1960. (Ódry Árpád, Sugár Károly, Gál Gyula, Vízvári Mariska, Bajor Gizi, Fáy Szeréna). Színészarcok a közelmúltból. Összeállította, az utószót és a jegyzeteket írta Illés Jenő. Bp., 1968. (Benedek Marcell, Pethes Imre, 53–60. – Galamb Sándor, Gál Gyula, 61–69. – Magyar Bálint, Bartos Gyula, 97–105. – Staud Géza, Hevesi Sándor, 107–115. – Illés Jenő, Beregi Oszkár, 117–124. – Bálint Lajos, Ódry Árpád, 125–131. – Benedek András, Bajor Gizi, 289–297.)

Egyes művészekről: Ambrus Zoltán: Csiszár Béla, A. Z. Bp., 1935. (Különlenyomat a Budapesti Szemléből.); Dávidné Angyal Paula, A. Z. Bp., 1934; Szinnyei Ferenc, A. Z. Irodalomtörténet, 1918. 7–127.; Voinovich Géza, A. Z. Bp., 1943. (Különlenyomat a Budapesti Szemléből.) – Bajor Gizi: Galsai Pongrác, B. G. játékai. Bp., 1971.; Kedves B. G.! Levelek B. G.-hez. Válogatta és az összekötő szöveget írta Staud Géza. Bp., 1967.; Rácz György, B. G. Portré prózában. Bp., 1941. – Gál Gyula: G. Gy. 6 Shakespeare-szerepben. (Litográfiák.) Bevezette Bálint Lajos. Bp., 1923. – Gabányi Árpád: Ivánfi Jenő, G. Á. In: I. J., A színpad művészete. Bp., 1919. 105–108., Kosztolányi Dezső, G. Á. In: K. D., Színházi esték II:363–366. – Hevesi Sándor: Galamb Sándor, H. S. Bp., 1930. (Kortársaink, 9.); László Anna, H. S. Bp., 19732. Benne: Staud Géza, H. S. irodalmi és színházi működése. – Jászai Mari: Rakodczay Pál, J. M. mint Elektra. Bp., 1881.; Rédey Mária, Kassainé ifjasszony. Bp., 1935.; J. M. levelei. Kiadta Kozocsa Sándor. Bp., 1944.; Péchy Blanka, J. M. Bp., 1959.; Földes Anna, J. M. és a magyar színház. Bp., 1983. – Márkus Emília: Bródy Sándor, M. E. mint leány. – M. E. haja. – M. E. klasszikus szerepben. In: B. S., Színésznők. Bp., 1905. 36–51. – Ódry Árpád: Hevesi Sándor, Ó. Á. Bp., 1937. (Különlenyomat a Budapesti Szemléből.); Rédey Tivadar, Ó. Á. Bp., 1942.; Csillag Ilona, Ó. Á. Bp., 1982. (Szemtől szemben). – Prielle Kornélia: Mályuszné Császár Edit, Egy színészházaspár élete. Bp., 1956.; Rakodczay Pál, Prielle Kornélia élete és művészete, 50 éves színi pályája emlékéül. Bp., 1891. – Paulay Ede: Rédey Tivadar, Megemlékezés P. E.-ről. In: A százéves {928.} Kisfaludy Társaság (1836–1936). Szerkesztette Kéky Lajos. Bp., 1936. 443–450.; uő, A főváros színházi világa P. E. halálakor. Budapesti Szemle, 1939. 252. kötet 55–64.; Mályuszné Császár Edit, Egy polgár, magasba ívelő pályán (P. E. 1852–1878 között). Színháztudományi Szemle, 12. 1983. 5–30.; Paulay Lajos, P. E. és színházi kortársai szabadkőműves működése. Színháztudományi Szemle, 24. 1987. 85–108.; Székely György, P. E. életműve. In: Paulay Ede írásaiból. 525–582. – Somlay Artúr: Demeter Imre, S. A. Bp., 1972. (Arcok és vallomások). – Szacsvay Imre: Ivánfi Jenő, Sz. I. In: I. J., A színpad művészete. Bp., 1919. 102–104. – Szigeti József: Sz. J., 1822–1902. Sz. J.-összeállítás. Vár utca 17. 1999/1. (Az összeállítás tartalmazza Sz. J. fontosabb írásait, a Sz. J.-ről publikált dolgozatokat; valamint Darvay Nagy Adrienne, Szigeti József, a színműíró–színész c. dolgozatát.) – Szigligeti Ede: Rakodczay Pál, Sz. E. élete és költészete. Pozsony–Bp., 1901. Prém József, Sz. E. életrajza. Pozsony–Bp., 1885.; Solt Andor, Öt év Sz. életéből. Irodalomtörténet, 1942. 1689–176.; Osváth Béla, Sz. Bp., 1955. – Újházi Ede: Nagy Endre, Ú. E. Nyugat, 1930. I. 270–274.

A MAGYAR KIRÁLYI OPERAHÁZ

Az Operaház működésére vonatkozó levéltári iratok a Magyar Országos Levéltárban (Családok, személyek, 1945 előtti nem kormányzati szervek iratai. P szekció. Operaház 1916–1940. P/517) találhatók. Az intézmény történetére vonatkozó források kiadása: A százéves Operaház válogatott iratai. Válogatta Staud Géza. Bp., 1984. A színház történetét feldolgozó bibliográfia: A budapesti Operaház 100 éve. Szerkesztette Staud Géza. Bp., 1984. 555–562. A színház műsor-összeállításai: Haraszti Emil, A Wagner-bemutatók időrendje Magyarországon. Wagner-operák énekesei a Nemzeti Színházban és az Operaházban. Wagner-előadások statisztikája az Operaházban 1884–1916. In: Lichtenberger Henrik, Wagner Richard. Bp., 1916. 460–470; Horlay Magda, Olasz operák Magyarországon. A magyar nyelvű operaelőadások százötvenedik évfordulójára. 1793–1943. Bp., 1943. 114–115. (A Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Olasz Intézetének kiadványai, 23.); Koch Lajos, A budapesti Operaház műsora, 1884–1959. Bp., 1959. (Színháztörténeti füzetek, 29.); A budapesti Operaház 100 éve. Szerkesztette Staud Géza. Bp., 1984. 440–492; A Magyar Királyi Operaház, 1884–1909. Bp., 1909.

A színház történetének monografikus feldolgozása: A budapesti Operaház 100 éve. Szerkesztette Staud Géza. Bp., 1984.

A színház építéstörténetéről: Hajnóczi Gábor, A budapesti Operaház építéstörténete. (Az előzményektől az épület átadásáig, 1870–1884.) Bp., 1979. Az épületről és a színpadgépezetekről: Borsa Miklós–Tolnay Pál, Az ismeretlen Operaház. Bp., 1984.

A budapesti Operaház 100 éve című monográfia 1984-ig foglalja össze {929.} az intézmény történetére vonatkozó irodalmat. Az 1984 után megjelent fontosabb összefoglalások, tanulmányok: Bartha Andrea, Színpadi látvány a századelőn. Kéméndy Jenő munkássága. Bp., 1990.; Gelencsér Ágnes, Balettművészet az Operaházban (1884–1919). Tánctudományi tanulmányok, 1982–1983. 9–33.; uő, Balett az Operaházban 1884 és 1919 között. In: A színpadi tánc története Magyarországon. Szerkesztette Dienes Gedeon, Fuchs Lívia. Bp., (1989). 45–59.; Kaizinger Rita, Gustav Mahler budapesti működésének ikonográfiája. Zenetudományi dolgozatok, 1989. 167–187.; uő, Spannraft Ágoston, az Operaház első díszlettervezője. Zenetudományi dolgozatok, 1990/1991. 101–114.; Tallián Tibor, A gróf szolgálatában. Bánffy Miklós az Operaház élén (1912–1918). Protestáns Szemle, 1993. 189–197.; Ismeretlen Mahler-levelek az Operaházban. Kiadja Wellmann Nóra. Muzsika, 1989/12. 38–39.