| 1. Az állami színházak | TARTALOM | 3. Színházi élet vidéken |
FEJEZETEK
A Népszínház működésére vonatkozó levéltári iratok Budapest Főváros Levéltárában találhatók: Budapest Főváros Törvényhatósági Bizottságának iratai: a Népszínházi Bizottmány iratai. IV. 1403/n., valamint Budapest székesfőváros tanácsi majd polgármesteri ügyosztályok gyűjteményes iratai. Színházi és közművelődési iratok, 349/1874. Eddig az intézmény történetére vonatkozó legteljesebb forráskiadás: Kolta Magdolna, A Népszínház iratai. Bp., 1986. (Színháztörténeti könyvtár, 16.). A Népszínház könyvtára az OSzK Sztt-ban található: Berczeli A. Károlyné, A Népszínház könyvtára. In: Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve, 1958. Bp., 1959. 369–378.
A színház műsor-összeállítása: Berczeli A. Károlyné, A Népszínház műsora. Bp., 1958. (Színháztörténeti füzetek, 20.).
A színház történetének monografikus feldolgozása: Verő György, A Népszínház Budapest színi életében. Bp., 1925.; uő, Blaha Lujza és a Népszínház Budapest színi életében. Bp., 1926.
A színház alapításáról és építéséről Podmaniczky Frigyes, Naplótöredékek, 1824–1886. II. Bp., 1887. 13–19. és Rákosi Jenő, Emlékezések II. 1848– 1926. Bp., 1926. 40–48. című művében is olvashatók adatok.
Az adminisztrációval, gazdasági ügyekkel és a Népszínházi Bizottmány működésével kapcsolatos nyomtatott dokumentumok: Alapítványi okirat a budapesti Népszínházról és az ezen alapítvány felügyeletéről és kezeléséről szóló szabályrendelet. 194/1889. közgyűlési szám. Bp., 1889. (Budapest főváros szabályrendeletei); A budapesti magyar népszínház személyzete segély-egyletének alapszabályai. Bp., 1884.; A budapesti magyar népszínházi alapítvány 1916. évi zárszámadása. Bp., [1915–1916.]; A budapesti Népszínház {930.} Nyugdíj-Intézetének Alapszabályai. Bp., 1893., 1907.; A budapesti Népszínház Nyugdíjintézetének jelentése az 1907/1908–1913/1914. évről. Bp., 1908–1914.; ); A budapesti Népszínház törvényei. Bp., 1875., 1877., 1895., 1900., 1907.; Közjegyzői okirat: Bérleti szerződés. 476/1907. ügyszám. Budapest 1907. (Máder Rezső szerződése.); Máltás Hugó – Kauser József, Előterjesztés a Népszínház tűzbiztonsága tárgyában. Bp., 1892.
Az intézmény történetének alapvető forrásai a színház művészeinek, igazgatóinak emlékezései, illetve a róluk és a színházról szóló feldolgozások: Szász Károly, Színésznők. Blaháné, Jászai Mari, Csillag Teréz. Bp., 1927. (Magyar könyvtár, 1015.); Újházi Ede, Régi színészekről. Bródy Sándor előszavával. Bp., 1908. (Tamássy József); Nagy magyar színészek. Szerkesztette Gyárfás Miklós és Hont Ferenc. Bp., 1957. (Cenner Mihály, Blaha Lujza, 244–256.); Blaha Lujza, Életem naplója. Bp., 1920.; Blaha Lujza naplója. Kiadja Csillag Ilona. Bp., 1987.; Nagymihályi Sándor, A nemzet csalogánya. Blaha Lujza életregénye. I–II. Bp., 1926.; Bános Tibor, Aki szelet vet… Bp., 1986.; Fedák Sári, Útközben. I. Bp., 1928.; Vörös Tibor, A Fedák. Bp., 1990.; Kassai Vidor emlékezései. Bp., 1940.; Kolta Magdolna, Hogyan lett a pesti Népszínház nemzeti ügyből szórakoztatóüzem. In: A Monarchia a századfordulón. Monarchia irodalmak és irodalmak a Monarchiában. Szeged, 1991. 87–94.; Németh G. Béla, Nagyváros, színház, színházkritika. (Rákosi Jenő liberálnacionalista köre). Magyar Tudomány, 1979. 264–271. és N. G. B., Küllő és kerék. Bp., 1981. 70–84.; Puks Ferenc, A budapesti Népszínház színfal-titkai vagy a budapesti Népszínház mai viszonyai – s állapotának leírása, fölemlítésével úgy a Népszínház, mint általán a magyar színügy újjá szervezési módozatának. Bp., 1882.; A Népszínház. In: A magyar színművészet. Szerkesztette B. Virágh Géza. Bp., 1901. 73–96.
A repertoáron szereplő színjátéktípusokkal kapcsolatos feldolgozások: Nagy Ildikó, Polgárosuló színház a polgárosuló Budapesten. Hagyomány és újdonság, 1890–1906. In: A tudománytól a tömegkultúráig. Művelődéstörténeti tanulmányok, 1890–1845. Bp., 1994. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok, 14.) 191–215.; az operettről: Batta András, Álom, álom, édes álom… Népszínművek, operettek az Osztrák–Magyar Monarchiában. Bp., 1992.; Florian Bruyas, Histoire de l’Operette en France 1855–1965. Lyon, 1974.; Csáky Móric, Az operett ideológiája és a bécsi modernség. Kultúrtörténeti tanulmány az osztrák identitásról. Bp., 1999.; Galamb Sándor, A magyar operett első évtizedei. Budapesti Szemle, 1926. 204. kötet, 359–390.; Bernard Grun, Kulturgeschichte der Operette. Berlin, 1967.; Franz Hadamowsky–Heinz Otte, Wiener Operette. Ihre Theater- und Wirkungsgeschichte. Wien, 1947.; Hanák Péter, A bécsi és a budapesti operett kultúrtörténeti helye. Budapesti Negyed, 1997/16–17. 9–30.; Otto Keller, Die Operette in ihrer geschichtlichen Entwicklung. (Musik, Libretto, Darstellung). Leipzig, 1926.; Rátonyi Róbert, Az operett. I–II. Bp., 1984. Kurt Gänzl, The {931.} Encyclopedia of the Musical Theatre. I–II. Oxford, 1994. A népszínműről: Benedek Elek, A dalok népszínműveinkben. Fővárosi Lapok, 1884. 1760– 1761; Demény Mária, Az újabb magyar népszínmű története. Bp., 1929.; Dobó Sándor, Népszínművek dalai. Bp., 1934.; Druzsin Ferenc, Népszínmű – Tóth Ede – Népszínház. Dimenziók, 1995/2–3. 142– 148.; Ember Ernő, A magyar népszínmű története Tóth Ede fellépésétől a XIX. század végéig. Debrecen, 1934. (Magyar irodalmi dolgozatok a debreceni m. kir. Tisza István Tudományegyetem magyar irodalomtörténeti szemináriumából, 4.); Frank László, Tíz év a magyar népszínmű történetéből. (A Falu rosszától a Magdolnáig). Kaposvár, 1934.; Galamb Sándor, A magyar népszínmű sorsdöntő évei. Budapesti Szemle, 1933. 229. kötet. 201–218. és 321–343.; uő, Nemzetiségi népszínműveink. Irodalomtörténeti Közlemények, 1941. 18–28.; Gombos Andor, A magyar népszínmű története. Bp., 1933.; Hevesi Sándor, A régi népszínmű és a magyar nóta. In: H. S., Az igazi Shakespeare és egyéb kérdések. Bp., 1919. 123–130. és H. S., A drámaírás iskolája. Bp., 1961. 185–191.; Janovics Jenő, A népszínmű hanyatlásáról. In: A magyar dráma fejlődése. A kolozsvári Nemzeti Színház által rendezett drámatörténelmi sorozatos előadások bevezető beszédei. Bp., 1913. 83–91.; Kincses Edit, Csepreghy Ferenc dramaturgiája. Színháztudományi Szemle, 18. 1985. 153–185.; Pap János, Tóth Ede élete és művei. Bp., 1894.; Paul Sándor, Csepreghy Ferenc (1842–1880). Bp., 1934.; Scossa Dezső, Tóth Ede és a népszínmű. Bp., 1882.; Szepessy László, Tóth Ede népszínművei. Bp., 1914.; Tóth Dénes, A magyar népszínmű zenei kialakulása. Bp., 1930.; Tóth Lajos, A magyar népszínmű története. Bp., 1932. A látványosságokról: Kincses Edit, Csepreghy Ferenc dramaturgiája. Színháztudományi Szemle, 18. 1985. 153–185.; Paul Sándor, Csepreghy Ferenc (1842–1880). Bp., 1934.
Az előadásokról a budapesti napilapokban, irodalmi és színházi és művészeti szakfolyóiratokban megjelent kritikák adnak teljes képet. Néhány kritikagyűjtemény és elemző tanulmány: Beöthy Zsolt, Színműírók és színészek. 1878–1881. Bp., 1882.; uő, Színházi esték. Bp., 1895.; Bódis Mária, Két siker a századelőn. Előadás-rekonstrukciók. Bp., 1984.
A Vígszínház könyv- és irattárának jelentős gyűjteménye az OSzK Sztt-ban található. A színház műsorösszeállítása: Berczeli A. Károlyné, A Vígszínház műsora, 1896–1949. Bp., 1960. (Színháztörténeti füzetek, 33.). A színház történetének feldolgozásai: Harsányi Zsolt, Budapest színházai. In: Budapest írásban és képekben. Szerkesztette Márkus Miksa. A Magyar Hírlap naptár-albuma az 1912-ik esztendőre. Bp., 1911.; Hunyady Sándor, A Vígszínház negyven éve. [Bp., 1936].; Bárdi Ödön, A régi Vígszínház. Bp., 1957.; Magyar Bálint, A Vígszínház története. Bp., 1979.; Mészöly Tibor, Színház a század {932.} küszöbén. Ditrói Mór és a Vígszínház stílusforradalma. Bp., 1986, 19962.; A száz éves Vígszínház. Mozaikok tíz évtized történetéből, 1896–1996. Főszerkesztő Radnóti Zsuzsa. Bp., 1996.
Az intézmény történetének alapvető forrásai a színház művészeinek és íróinak emlékezései: Váradi Antal, A Vígszínház történeteiből. A színház jubileuma alkalmából. In: V. A., Az egykori Budapest. A fő- és székváros hajdani élete, története, viszontagságai. Bp., 1922; Hegedűs Gyula, Emlékezések. Bp., 1921.; Gyöngyi Izsó, Színész egy félszázadon át. Bp., 1921; Szerémy Zoltán, Emlékeim a régi jó időkből, Bp., 1929; Ditrói Mór, Komédiások. Bp., [1929].; Beregi Oszkár, Életem regénye. Színházi Élet, 1929/41–51.; Jászai Mari írásai. Emlékezések – Napló – Tanulmányok. Válogatta és bevezette Debreczeni Ferenc. Bp., 1955; Herczeg Ferenc, Emlékezései. A Várhegy – A gótikus ház. Szerkesztette Németh G. Béla. Bp., 1985. Lengyel Menyhért, Életem könyve. Naplók, életrajzi töredékek. Összeállította Vinkó József. Bp., 1988.
A színház létrehozásának előzetes terveiről: Negyedik színház Budapesten. Magyar Salon, 1889/1890. 13. kötet. 656–657; Keglevich István, A magyar Vígszínház. Magyar Salon, 1890/1891. 15. kötet. 212–216; Az új színház kérdése Budapesten. Magyar Salon, 1890/1891. 15. kötet. 474–479.; [Kálnoki Izidor] Vulpes, A negyedik. Ország Világ, 1891. 212.; [Fekete József] II. Kelemen László, Magyar vagy német színház. Bp., 1891.; [Molnár Géza] (M.), A „víg színház” ügyéről. Fővárosi Lapok, 1891. április 29. 861.; Vígszínház – szomorú história. Pesti Hírlap, 1894. november 4.; [Vázsonyi Vilmos] (V.V.), A vígszínházi vita. Pesti Hírlap, 1894. december 1.; [Vázsonyi Vilmos] (V.V.), A vígszínház bukása. Pesti Hírlap, 1894. december 4.; A Magyar Vígszínház-Egylet tagjai. Bp., 1894; A Magyar Vígszínház Részvény-Társaság alapszabályai. Bp., 1894.; A Magyar Vígszínház Részvény-Társaság alapító és részvényes tagjai. Bp., 1895.
Az épület leírása és a színház társulatának bemutatása: Molnár Márton, A víg múzsa otthonáról. Otthon, 1896. II. 5–17.
A Vígszínházban megrendezett vendégjátékok műsor-összeállítása: Vendégeink. Válogatás külföldi drámai együttesek budapesti vendégjátékaiból. 1881–1993. Összeállította Alpár Ágnes. Bp., 1993.
A színház megnyitását követő sajtóvisszhang: Külvárosi irodalom. Jelenkor, 1896. szeptember 13.; Silberstein-Ötvös Adolf, Madame Aubray. Pester Lloyd, 1897. április 2. 1. melléklet; Szécsi Ferenc, Dramaturgiai dolgok. Budapesti Napló, 1897. április 2; Silberstein-Ötvös Adolf, Kritikai dolgok. Válasz a dramaturgiai dolgokra. Budapesti Napló, 1897. április 4; Szécsi Ferenc, Dramaturgiai dolgok. Utolsó szó a kritikai dolgokra. Budapesti Napló, 1896. április 6.
A színház modern drámai műsoráról: Báder Dezső, Gerhart Hauptmann drámái a magyar színpadon. Filológiai Közlöny, 1962. 184–196; Bársony Imre, Ibsen drámái Magyarországon. Filológiai Közlöny, 1956. 509–520, 1957. {933.} 117–122; Pállfy István, George Bernard Shaw Magyarországon (1904–1956). Bp., 1987. (Modern filológiai füzetek, 40.)
A Vígszínház magyar műsorának értékelése – bár csak nagy vonalakban – szerepel a magyar drámatörténeti összefoglalásokban, a színház szerzőiről szóló monográfiákban, tanulmányokban.
A színház művészeiről megjelent írások: Szerepkatalógusok: Ribi Sándorné, Varsányi Irén. Bp., 1957. (Színháztörténeti füzetek, 18.); Cenner Mihály, Hegedűs Gyula. Bp., 1979. (Színháztörténeti füzetek, 64.); Antológiák: Nagy magyar színészek. Szerkesztette Gyárfás Miklós és Hont Ferenc. Bp., 1957. (Csillag Ilona, Hegedűs Gyula. 293–304, – Mátrai-Betegh Béla, Varsányi Irén, 321–348.); Somló István, Kor- és pályatársak. Bp., 1968. (Gombaszögi Ella, Fenyvesi Emil, Góth Sándor, Jób Dániel); Színészarcok a közelmúltból. Összeállította, az utószót és a jegyzeteket írta Illés Jenő. Bp., 1968. (Mészöly Tibor, Ditrói Mór, 37–44. – Galamb Sándor, Góth Sándor, 71–77. – Illés Endre, Hegedűs Gyula, 79–86. – Somló István, Jób Dániel, 153–161.) Harmath Hedvig: Gyöngyössy Nándor, M. H. H. emlékezete. Bp., 1912.; Hegedűs Gyula: Bálint Lajos, H. Gy. In: B. L., Vastaps. Bp., 1969. 56–66. – Jób Dániel: Bálint Lajos: J. D. In: B. L., Karzat és páholy. Bp., 1967. – Tanay Frigyes: T. F. Egy nagy magyar színész portréja. Bp., 1927. – Varsányi Irén: Bródy Sándor, Színésznők. Bp., 1905.; Reményi László, V. I. Bp., 1942.; Bálint Lajos, V. I. In: B. L., Vastaps. Bp., 1969. 43–55.
A Magyar Színház történetére vonatkozó levéltári források Budapest Főváros Levéltárában találhatók: Budapest székesfőváros tanácsi majd polgármesteri ügyosztályok gyűjteményes iratai. Színházi és közművelődési iratok, IV. 1420. c. Magyar Színház.
A színház műsor-összeállítása: Koch Lajos, A budapesti Magyar Színház műsora. Bp., 1960. (Színháztörténeti füzetek, 24.).
A Magyar Színház történetének monografikus feldolgozásai: Magyar Bálint, A Magyar Színház története, 1897–1951. Bp., 1984.; Rajnai Edit, A budapesti Magyar Színház első tíz éve (1897–1907). Színháztudományi Szemle, 16. 1985., 115–185.; uő, A budapesti Magyar Színház 1907. évi programváltása. Színháztudományi Szemle, 30–31. 1996. 172–195.
A színház alapításáról, építéstörténetéről és épületéről: Romhányi István, Színházalapítási törekvések a főváros egyesítése után. História, 1929/1–2. 119–128.; Rákosi Szidi kérvénye az 5816. hrsz. telek eladása és színháznyitási engedély tárgyában. 1895. február 8.; Relle Pál, Az új Magyar Színház. Magyar Iparművészet, 1915. 53–55.
Az adminisztrációval, a gazdasági ügyekkel és a Magyar Színház Részvénytársasággal kapcsolatos dokumentumok: A Magyar Színház Részvény-Társaság {934.} alapszabályai. Bp., 1896.; (A Magyar Színház Részvénytársaságra vonatkozó bejegyzések.) Központi Értesítő. A Kereskedelmi Minisztérium hivatalos közlönye, 1896–1921.; Pénzügyi Compass. Pénzintézetek és részvénytársaságok évkönyve. 1897/98– 1912/13. Szerkesztette Kormos Alfréd. Bp., 1897– 1913.; Magyar pénzügyi compass. Szerkesztette Kormos Alfréd.; Mihók-féle Magyar Compass. 1897/98–1911/12. Szerkesztette Galánthai Nagy Sándor. Bp., 1898–1912.; Nagy magyar compass. 1912/13–1920/21. Szerkesztette Galánthai Nagy Sándor. Bp., 1913–22.; A Magyar Színház törvényei. Bp., 1900.
Az intézmény történetének alapvető forrásai a színház művészeinek, igazgatóinak emlékezései, illetve a róluk szóló feldolgozások. Szerepkatalógusok: Ribi Sándorné, Csortos Gyula. Bp., 1961. (Színháztörténeti füzetek, 13.); Staud Géza, Törzs Jenő. Bp., 1961. (Színháztörténeti füzetek, 14.); Nagy magyar színészek. Szerkesztette Gyárfás Miklós és Hont Ferenc. Bp., 1957. (Lengyel István, Csortos Gyula, 388–408., – Ladányi Ferenc, Törzs Jenő, 435– 452.); Színészarcok a közelmúltból. Összeállította, az utószót és a jegyzeteket írta Illés Jenő. Bp., 1968. (Gyárfás Miklós, Törzs Jenő, 233–239. – Boross Elemér, Forgács Rózsi, 225–231. – Bálint Lajos, Csortos Gyula, 209–224.); Kovács Kálmán, Gombaszögi Frida. A színésznő, az asszony. Bp., 1927.; Galsai Pongrác, Csortos Gyula. Bp., 1972.; Fedák Sári, Útközben. I. Bp., 1928.; Kabos Ede, A Magyar Színház. Az új gárdáról. Magyar Szalon, 1901/36. 46–48.; Kellér Andor, Bal négyes páholy. Bp., 1941. (további kiadások: 1960, 1964, 1968, 1978, 2000); Molnár László, A Magyar Színház. Magyar Szalon, 1897/28. 130–150.; A Magyar Színház. In: A magyar színművészet. Szerkesztette B. Virágh Géza. Bp., 1901. 118–130.
A játszott műsor színjátéktípusai közül az operett-műsorra vonatkozó elméleti munkákat a Népszínházzal kapcsolatos feldolgozások között már felsoroltuk. Ezen kívül – a magyar és külföldi drámairodalom kiemelkedő alkotóira vonatkozó számos tanulmányt figyelmen kívül hagyva – meg kell említeni a következő műveket: Otto Schneidereit, Lehár. Bp., 1988.; Laczkó András, Földes Imre pályaképéhez. Irodalomtörténet, 1985. 489–504.
A rendezéssel, játékstílussal kapcsolatos írások: Márkus László, Díszlet, bútor, kellék. Alkotmány, 1917. november 25.; Márkus László, A modern színpad. Művészet, 1906. 243–248.; Márkus László, Modern törekvések a színpad művészetében. Magyar Iparművészet, 1914. 6–17.; Márkus László, A színpadi képek művészete. Színjáték, I. évfolyam 1910/3. 43–45.; Vidor Dezső, A színpadi rendező és munkája. Bp., 1906.
Az előadásokról a budapesti napilapokban, irodalmi, színházi és művészeti szakfolyóiratokban megjelent kritikák adnak teljes képet. Néhány összefoglaló kötet és tanulmány: Alexander Bernát, A színházi év történetéből. Budapesti Szemle, 1913. 155. kötet, 32–68.; Ambrus Zoltán, A színházak és a közönség. Magyar Figyelő, 1911. 89–99.; Ambrus Zoltán, A színház és a szerelem problémái. Magyar Figyelő, 1911. 569–577.; Bartha József, Színházaink {935.} hanyatlása. Katholikus Szemle, 1900. 929–942.; Rajnai Edit, A festő és a színész a színpadon. Márkus László és Góth Sándor egy-egy rendezése a Magyar Színházban 1910-ben. Színháztudományi Szemle, 27. 1990. 31–47.
A Budai Színkör történetének első összefoglalása: Budavári Dr. Országh Sándor, Budai színházak és játékszín, 1783–1895. Bp., 1895.
A színház teljes magyar és német nyelvű műsorának adattára: Koch Lajos, A Budai Nyári Színkör. Bp., 1966. (Színháztörténeti füzetek, 46.)
A Budai Színkörről megjelent írások: A Budai aréna. Népszava, 1908. május 8.; A színkör. Pesti Napló, 1910. április 28.; Krecsányi Ignácz, A magyar színészet térfoglalása Budán 1883-ban. Temesvár, 1910.; A budai nyári színházban. Pesti Futár, 543. 1918. 13–14.; Szász Károly, Színköri emlékek. Budapesti Hírlap, 1921. január 13.; Kázmér Géza, A budai színtársulat utolsó vándorútja Temesvárról Budára. Budapesti Napló, 1937. szeptember 23.
Az Óbudai Kisfaludy Színház történetének és műsorának feldolgozása: Alpár Ágnes, Az Óbudai Kisfaludy Színház, 1892–1934. Bp., 1991. (Színháztörténeti füzetek, 80.); uő. Régi idők színjátszói. A Kisfaludy Színház Óbudán. 1897. Bp., 1997. (Helytörténeti füzetek, 1997. II. évfolyam 3. szám). A színházról megjelent írások: Erdélyi Gyula, Kisfaludy Színház. Budapest és Vidéke. 1897/2.; D. A., Serly Lajos színháza. Budapesti Hírlap, 1921. július 27.; Gegus Dániel, A Kisfaludy Színház története. Budapesti Napló, 1930. november 24., december 3.;
A Városliget történetéről és kialakulásáról, Budapest építésének történetéről, a fővárosi lakosság szórakozási, művelődési szokásairól: Csengeryné Nagy Zsuzsa, Városliget. Bp., 1956.; Thaly Tibor, A 200 éves Városliget. Bp., 1958.; Szalai Imre, A Városliget. Bp., 1966.; Pereházy Károly, A Városliget. Bp., 1978.; Preisich Gábor, Budapest városépítésének története, 1919–1969. Bp., 1969.; Erzsébetváros. Szerkesztette Tímár Andor. Bp., 1970.; Vörös Károly, Egy világváros születése. Bp., 1973.; Magyar Elek, Pesti histórák. Pest, 1920. Békés András, Szegény ember gazdag városban. Bp., 1973.; Granasztó Péter, Tömegszórakozás a Városligetben – A Vurstli. Budapesti Negyed, 1997/2–3. 163–190. A Városliget közönségének térbeli elkülönüléséről: Gyáni Gábor, Nyilvános tér és használói Budapesten. Századok, 1994. 1057–1077.
A Feld-család színházi működését dokumentálja: Feld Zsigmond színigazgató emlékiratai. F. Zs. elbeszélése nyomán kiadta Feld Olga. Bp., 1938.; Föld Mátyás, Utazás a Feld körül. F. M. emlékiratai. Mindenki benne van. Bp., 1941. és Föld Ottó, Bohémvilág. Bp., 1996. A „Feld-színház” műsorösszeállítása: {936.} Alpár Ágnes, A Városligeti Színkör, 1885–1934. Bp., 1991. (Színháztörténeti füzetek, 79. Kültelki színházak műsora, 2.); A színház szervezeti felépítésének fontos forrása: A Budapesti Városligeti Színház törvényei. Bp., [é. n.].
A sajtóban gyakran téma volt, hogy a Főváros a magyar nyelvű előadásokért szubvencióban részesítette Feld Zsigmondot. Néhány erre vonatkozó írás: Budapesti Hírlap, 1904. július 10.; Népszava, 1905. október 19.; Egyetértés, 1912. október 5.; Pesti Futár, 235. szám, 1912. 8–10.
A Dalos Színház megnyitásáról: Új Idők, 1899. 330.
A Kis Színkörről: Felkai Ferenc, Botrány a Lizsében. Film, Színház, Muzsika, 1962/24.
A Műszínkör történetéről: Valér Sándor, Negyven éves a Műszínkör. Újság, 1936. augusztus 23. A színház műsoráról és közönségéről: [Barabás Loránd] (bl), Premiér a Műszínkörben. Pesti Futár, 543. szám, 1918. 17–19.
A Hököm Színház és a Műszínkör előadásairól szemléletes beszámolót közöl: Gyárfás Dezső, Orfeum. Egy színész élete. Bp., 1920.
| 1. Az állami színházak | TARTALOM | 3. Színházi élet vidéken |