| 2. Új színházi vállalkozások | TARTALOM | 4. A kivándorlók színháza |
FEJEZETEK
Az Országos Színészegyesületre vonatkozó levéltári források: Magyar Országos Levéltár. Polgári kori kormányhatósági levéltárak. Belügyminisztérium. Általános iratok, 1867–1944. (K 150). A színészegyesülettel, nyugdíjintézetével, a színészet rendezésével és a színikerületekkel kapcsolatos viták a Színpad (1869–1890), a Színészeti Közlöny (1880–1886) és a Színészek Lapja (1883–1938) című szaklapok írásaiból ismerhetők meg. A társulatok állomáshelyeit 1880-tól a Színészeti Közlöny, 1883-tól pedig a Színészek Lapja egyaránt folyamatosan közölte. 1890-ig konkrét javaslattal születtek: Bártfay Paczona Antal, Reformjavaslat a magyar vidéki színészet rendezéséhez. Bp., 1886., Egy színész, Vidéki színészetünk ügyében. A Színpad, 1870. március 28. 89–91. és A központi kormányzótanács által a vidékről beérkezett javaslatok átvizsgálására kiküldött bizottság jelentése. A Színpad, 1871. október 2. 171–172.; Takács Ádám, Tervezet a vidéki színészet rendezése tárgyában. A Színpad, 1873. június 16. 93. című írások; Az 1879–1880-as színikerületi beosztást A Színpad 1879. október 1-jei száma közölte.
A korszak vidéki színészetére forrásul szolgáló emlékiratok, emlékezések: Deréki Antal, Pálcás színészek. (Emlékeimből.) Bp., 1914.; Ditrói Mór, Komédiások. Bp., [1929].; Gyöngyi Izsó, Színész egy félszázadon át. Bp., 1921.; Krecsányi Ignác, Régi dolgok – régi színészetről. Történeti följegyzések a múltból. Temesvár, 1914.; Mándoky Béla, Emléklapok, apró történetek, adomák a magyar vidéki színészet életéből 1860-tól 1891-ig. Debrecen, 1891.; Mátrai {937.} Betegh Béla, Az élet színfalai és a színpad coulissái tarka vázlatokban. Kolozsvár, 1880.; Molnár György, Világostól Világosig. Arad, 1881.; uő, Világos után. Emlékeimből. 3. könyv. Arad, 1882.; Pálmay Ilka, Erinnerungen. Berlin, 1911. (magyarul: Emlékirataim. Bp., 1912.)
Az egyes városok és tájegységek színészetére: Arad: Edvi Illés László, A magyar színügy Aradon és a színügygyámolító egylet „fogyatkozásai”. Egy semleges nézőtől. Arad, 1878.; Váli Béla, Az aradi színészet története 1774–1889. Bp., 1889. – Békéscsaba: Papp János, A békéscsabai színészet története I. 1851– 1879. Békéscsaba, 1967.; uő, A békéscsabai színészet története II. 1879–1912. Békéscsaba, 1961. – Debrecen: A debreceni színészet története. Szerkesztette Katona Ferenc. Debrecen, 1976.; Szathmáry Zoltán, A debreceni színház története (1865–1925). Debrecen, 1925.; Szilágyi Béla, A debreceni színészet és színház története 1866–1880. Debrecen, 1939. (Magyar irodalmi dolgozatok a Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem magyar irodalomtörténeti Szemináriumából.) – Esztergom: Esztergom színháztörténetének forrásai. Szerkesztette Pifkó Péter. Bp., 1984.; Pifkó Péter, Színház és közönség az abszolutizmuskori és dualizmuskori Esztergomban a levéltári források tükrében. 1986. Kézirat. L: OSzMI, Könyvtár; uő, Színházi élet Esztergomban a sajtó tükrében 1867–1918. Limes. Komárom–Esztergom Megyei Tudományos Szemle. 1990/2. 109–117. – Felvidék: CŠesnaková– Michalcová, Milena: Premeny divadlo. (Inonárodné divadlá na Slovensku do roku 1918.) Bratislava 1981. (Az egyes helységekben játszó igazgatók felsorolásával.) – Győr: Koltai Virgil, Győr színészete. II. Győr, 1890. – Kaposvár: Rassy Tibor, Kaposvári színjátszóhelyek a XIX. században és a Városi Színház felépítésének története. Theatrum, 1964. 202–233.; uő, Vándorbottól a kőszínházig. Kaposvár és Somogy megye színészetének krónikája 1797-től. L: OSzMI, Kézirattár és OSzK Sztt, Ms 308. – Kassa: Benczúr Vilmos, Kassai Játékszín. A százéves kassai magyar játékszín története 1816–1916. Kosice– Kassa, 1924.; Czobor Alfréd, A kassai színészet története. Kassa, 1916.; Faragó Ödön, Shakespeare Kassán. In: Magyar Shakespeare Tár. 1911. 51–57.; Hőgye István, Adatok a zempléni színjátszás történetéhez. Széphalom, 1994. 6. 123–126.; Klestinszky László, A kassai magyar színészet. 1781–1877. Kassa, 1878.; uő, A kassai magyar színészet története rövid vázlatban. Kassa, 1881. – Kecskemét: Joós Ferenc, A vándorszínészettől az állami színházig. Kecskemét színészetének krónikája. Kecskemét, 1957. – Komárom: Virágh Józsefné, A komáromi magyar színészet története, 1792–1918. Tatabánya, 1981. (Komárom megyei honismereti kiskönyvtár, 8.); Tóth László, „…miként hajdan az apostolok”. A komáromi magyar színjátszás története I. A kezdetektől 1945-ig. Dunaszerdahely, 1997. – Makó: Barna János, Fejezetek a makói színészet múltjából. Makó, 1928. – Marosvásárhely: Szentimrei Jenő, Harc az állandó magyar színjátszásért Marosvásárhelyen. 1780–1945. Marosvásárhely, 1957. és Hajlékot kereső Thália, Marosvásárhely, 1996. – Miskolc: {938.} Keresztessy Sándor, Miskolcz színészetének története 1753-tól 1904-ig. Miskolc, 1903.; Hampó Jenőné, Színházi kultúra Miskolcon, 1891–1897. Miskolc, 1967. – Nagykanizsa: Dobó László, Színházi élet Nagykanizsán, 1784– 1950. Nagykanizsa, 1990. – Nagyszombat: CŠesnaková–Michalcová, Milena, Cudzojazyăné divadlo v Trnave. Slovenské Divadlo, 1981/1. 126–160. – Nagyvárad: Indig Ottó, A nagyváradi színészet másfél évszázada, 1798– 1944. Bukarest, 1991.; K. Nagy Sándor, A váradi színészet története, 1799–1884. Nagyvárad, 1884.; Kelemen István, A nagyváradi állandó színház története. Igaz Szó, 1971. 675–684.; uő, Várad színészete. Nagyvárad, 1997.; Náményi Lajos, A váradi színészet története. A nagyváradi színészet százéves jubileuma alkalmából. Nagyvárad, 1898. – Nógrád megye: Kerényi Ferenc, Nógrád színészete, 1790–1885. (Történeti vázlat.) In: A Nógrád Megyei Múzeumok évkönyve, XIII. Salgótarján, 1987. 271–286. – Nyíregyháza: Barna János, Nyíregyháza színészete, irodalma és sajtója. In: Nyíregyháza és Szabolcsvármegye községei. Szerkesztette Hunek Emil. Bp., 1931. (Magyar városok és községek monográfiája, VIII.) 241–258.; Nyíregyháza színháztörténetének levéltári forrásai, 1813–1893. Szerkesztette Margócsy József. Bp., 1990. (Színháztörténeti könyvtár, 23.) – Pápa: Nádasdy Lajos, A pápai kőszínház története, 1817–1931. Veszprém, 1981. – Pécs: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya Megyei Levéltárban (1849–1886). Szerkesztette Márffy Attila. Bp., 1993. (Színháztörténeti könyvtár, 29.); Pécs színháztörténetének forrásai a Baranya Megyei Levéltárban (1886–1949). Szerkesztette Márffy Attila. Bp., 1990. (Színháztörténeti könyvtár, 24.); Márffy Attila, Győr és Pécs színházi kapcsolatai a 19. században. In: Győri tanulmányok, 1995/16. 93–108. Futaky Hajna, A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma biliográfiával (1895–1949). I–II. Bp., 1992. (Színháztörténeti könyvtár, 27.) – Sopron: Csatkai Endre, A soproni színészet története. Sopron, 1960.; Gantner Antal, A soproni színház és színészet története. Sopron, 1941.; Kugler Alajos, A soproni színészet története. 1841–1891. Sopron, 1891. – Szabadka: Garay Béla, Az ekhósszekértől a forgószínpadig. (A szabadkai magyar színjátszás története.) Újvidék, 1953.; Gerold László, Dráma és színjátszás Szabadkán a XIX. században. Újvidék, 1982. – Szeged: Szeged színháztörténetének forrásai a Csongrád Megyei Levéltárban, 1719–1886. Összeállította Dunainé Bognár Júlia, Blazovich László. Bp., 1989. (Színháztörténeti könyvtár, 18.); Szeged színháztörténetének forrásai a Csongrád Megyei Levéltárban, 1886–1919. Összeállította Dunainé Bognár Júlia. Bp., 1989. (Színháztörténeti könyvtár, 21.); Szmollény Nándor, A szegedi magyar nemzeti színészet százéves története. Bp., 1906. – Székesfehérvár: Chalupka Rezső, A Székesfejérvár városi állandó színház és Színpártoló Egylet története. Székesfejérvár, 1899.; Lauschmann Gyula, A székesfehérvári színészet múltja. Székesfehérvár, 1899. – Szombathely: Polgár István, A szombathelyi színészet története. In: Szombathely, {939.} 1777–1927. Jubiláris emlékalbum. Szerkesztette Fehér Károly. Szombathely, 1927. 172–182.; Keresztúriné Pintér Márta, A Szombathelyi Nemzeti Színház története, műsorának repertóriuma bibliográfiával 1880– 1907. Szombathely, 2000. – Temesvár: Fekete Mihály, A temesvári magyar színészet története. Temesvár, 1911. – Újvidék: Káich Katalin, Az újvidéki magyar nyelvű színjátszás története és repertóriuma. 1836–1918. Újvidék, 1983. – Vác: Tragor Ignác, Vác az előadóművészetekben. Vác, 1934. – Veszprém: Színházépítés Veszprémben, 1908–1988. Felelős szerkesztő Patka László. Veszprém, 1988. – Zenta: Káich Katalin, A zentai magyar nyelvű színjátszás története és repertóriuma. 1833–1918. Újvidék, 1987. – Zombor: Káich Katalin, A zombori magyar színművészet története és repertóriuma. 1825–1918. Újvidék, 1975.
A vidéki társulatok műsorának színjátéktípusairól és műsoráról a budapesti Népszínháznál felsoroltakon kívül: Galamb Sándor, A magyar dráma története 1867-től 1896-ig. I–II. Bp., 1937–1944.; Kerényi Ferenc, Az ember tragédiája vidéki színpadokon (1884–1886). Színháztudományi Szemle, 12. 1983. 55–74.; Sz. Suján Andrea, Az ember tragédiája Rakodczay Pál-féle vidéki előadásai (1887–1900). Színháztudományi Szemle, 12. 1983. 75–94.
A kolozsvári és erdélyi színjátszásra vonatkozó bibliográfia: Jancsó Elemér, Színészeti bibliográfia. In: Az erdélyi színészet hőskora. Káli Nagy Lázár visszaemlékezései. Kolozsvár, 19422. (Erdélyi ritkaságok, 1.) 121–139.; Jancsó Elemér, A kolozsvári magyar színház múltját illető színháztörténeti kutatások. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények 1968/1. 5–14.; A Kolozsvári Nemzeti Színház műsor-összeállítása: Welser (Vitéz) Tibor, A kolozsvári Nemzeti Színház műsora, 1850. január 1.–1877. május 7. L: OSzMI, Adattár, 502. és OSzK Sztt, Ms 13; uő, A kolozsvári Nemzeti Színház műsora, 1877. május 9.–1896. április 30. L: OSzMI, Adattár, 596. és OSzK Sztt, Ms 13.; uő, A kolozsvári Nemzeti Színház műsora, 1896–1914. L: OSzMI, Adattár, 216. és OSzK Sztt, Ms 13.; uő, A kolozsvári Nemzeti Színház műsora, 1906–1914. L: OSzMI, Adattár, 190. és OSzK Sztt, Ms 13.; uő, A kolozsvári Nemzeti Színház műsora, 1914–1920. L: OSzMI, Adattár, 191. és OSzK Sztt, Ms 13.; A színház műsorára vonatkozó adatok találhatók még a következő munkákban: [Bayer József] –r, Shakespeare-előadások Budapesten és Kolozsvárott 1867-től 1900-ig. In: Magyar Shakespeare Tár, 1908. 274–279.; Janovics Jenő, A kolozsvári Országos Nemzeti Színház Shakespeare-előadói és előadásai 1867-től 1900-ig. In: Magyar Shakespeare Tár, 1911. 313–320.; Janovics Jenő, A kolozsvári Országos Nemzeti Színház Shakespeare-előadói és előadásai, 1867–1900. In: Magyar Shakespeare Tár, 1912. 307–309. A kolozsvári országos Nemzeti Színház. Shakespeare-műsora 1900-tól 1908-ig. In: Magyar Shakespeare Tár, 1908. {940.} 113–116. Az adminisztrációval kapcsolatos dokumentumok: A Kolozsvári Nemzeti Színház törvénykönyve. 1873. május 1-től kezdve. Kolozsvár, 1873.; A Kolozsvári Nemzeti Színház törvénykönyve. Kiadatott 1881. május 1-én. Kolozsvár, 1881.; A kolozsvári Nemzeti Színház törvényei. Szeged, 1905.; A kolozsvári országos Nemzeti Színház Nyugdíj-intézetének alapszabályai. Kolozsvár, 1880.
Az eseménytörténetre, a színház műsorára, műsorpolitikájára és az előadásokra vonatkozó dokumentumok, életrajzi források és feldolgozások: Darvay Nagy Adrienne, A Kolozsvári Nemzeti Színház (1821. március 12. – 1919. szeptember 30.). In: Kolozsvár magyar színháza. Kolozsvár, 1992. 33–46.; Ditrói Mór, Komédiások. Bp., [1929].; Emlékkönyv az erdélyi magyar színészet százéves jubileuma alkalmából. Szerkesztette Hegyesi Vilmos. Kolozsvár, 1892.; Ferenczi Zoltán, A kolozsvári színészet és színház története. Kolozsvár, 1897.; Imre Sándor, Dr. Janovics Jenő és a színház. Cluj–Kolozsvár, 1922.; Janovics Jenő, A Farkas utcai színház. Kolozsvár, 1914.; Jordáky Lajos, Janovics Jenő és Poór Lili. Bukarest, 1971.; Kassai Vidor emlékezései. Bp., 1940.; Lakatos István, A kolozsvári magyar zenés színpad (1751–1973). Adatok az erdélyi magyar színház történetéhez. Bukarest, 1977.; A magyar dráma fejlődése. A kolozsvári Nemzeti Színház által rendezett drámatörténelmi sorozatos előadások bevezető beszédei. Bp., 1913.; Mátrai Betegh Béla, Az élet színfalai és a színpad coulissái tarka vázlatokban. Kolozsvár, 1880.; Molnár György, Az én búcsúm Kolozsvártól. Kolozsvár, 1880.; Molnár György, A kolozsvári és nagyváradi színügy. Kolozsvár, 1879. Szentimrei Jenő, Szentgyörgyi István élete és művészete. Bukarest, 1955.; Vértesy Jenő, E. Kovács Gyula levelezése a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában. Magyar Könyvszemle, 1907. 289–299.
A nagyváradi színház levéltári iratanyagára, mely Nagyvárad város levéltárában található, Kelemen István hivatkozik Várad színészete (Nagyvárad, 1997.) című monográfiájának jegyzeteiben. A Nagyváradon játszott színpadi műveket betűrendben, az előadások időpontjával közli Indig Ottó, A nagyváradi színészet másfél évszázada, 1798–1944. Bukarest, 1991.; más csoportosításban pedig Kelemen István, A váradi színjátszás adattára 1900-ig. A hivatásos társulatok műsora, az előadások címe szerint. I–II. Nagyvárad, 1998. (A Szigligeti Társulat füzetei, 8., 9.). A nagyváradi színjátszás történetére, más városokkal való kapcsolatára vonatkozó dokumentumok, életrajzi források és feldolgozások: Indig Ottó, A nagyváradi színészet másfél évszázada, 1798–1944. Bukarest, 1991.; K. Nagy Sándor, A váradi színészet története, 1799–1884. Nagyvárad, 1884.; Kelemen István, A nagyváradi állandó színház története. Igaz Szó, 1971. 675–684.; Kelemen István, Szabadtéri játékok Nagyváradon a 19. század végén. In: K. I., Két tanulmány. Nagyvárad, 1995. 4–13. (A Szigligeti Társulat füzetei, 1.); Kelemen István, Várad színészete. Nagyvárad, 1997.; Mátrai Betegh Béla, Az élet színfalai és a színpad coulissái {941.} tarka vázlatokban. Kolozsvár, 1880.; Molnár György, A kolozsvári és nagy-váradi színügy. Kolozsvár, 1879.; Nagy Béla, Színház születik. A nagyváradi színház építéstörténete képben és írásban (1899–1900). Nagyvárad, 1998.; Náményi Lajos, A váradi színészet története. A nagyváradi színészet százéves jubileuma alkalmából. Nagyvárad, 1898.; A nagyváradi előadásokról a helyi sajtóban megjelent kritikákból közöl válogatást: Ady Endre, Színház. Válogatta, a szöveget gondozta, az utószót és a jegyzeteket írta Varga József. Bp., 1980.; Nagyváradi színikritikák a Holnap évtizedében. Szerkesztette Indig Ottó. Bukarest, 1975. (Téka)
Az aradi színjátszás történetére vonatkozó dokumentumok, életrajzi források és feldolgozások: Edvi Illés László, A magyar színügy Aradon és a színügygyámolító egylet „fogyatkozásai”. Egy semleges nézőtől. Arad, 1878.; Mátrai Betegh Béla, Az élet színfalai és a színpad coulissái tarka vázlatokban. Kolozsvár, 1880.; Molnár György, Világos után. Emlékeimből. 3. könyv. Arad, 1882.; Ecaterina Piroska, Az aradi színjátszás történetéből. Din istoria teatrului Arad. Universitatea din Cluj–Napoca. Facultatea de Filologie Catedra de limba si literatura maghiara. Gépirat, 1986. L: OSzMI Könyvtár. Lsz.: Q 17259; Szendrey Mihály, Ötven év a színészetből. Arad, 1932.; Váli Béla, Az aradi színészet története, 1774–1889. Bp., 1889.; A vidéki színészvilág írásban és képben. 1. füzet. Szerkesztette Benedek Árpád. Arad, 1901.
A temesvári színjátszás történetére vonatkozó adattár: Welser (Vitéz) Tibor, Temesvári színjátszás. II. 1899–1910. Bp., 1970. L: OSzK Sztt, Ms 21. Dokumentumok, életrajzi források és feldolgozások: Fekete Mihály, A temesvári magyar színészet története. Temesvár, 1911.; Krecsányi Ignác, Régi dolgok – régi színészetről. Történeti följegyzések a múltból. Temesvár, 1914.; Krecsányi Ignác társulatának Bucsu-albuma. A színtársulat összes tagjai arcképével. Szerkesztette Tábori Emil, Kövessi Lajos, Márkus Sándor. Temesvár, 1914.; Temesvári Thália. Képes színházi album. 1901–1902. Temesvár, 1902.
| 2. Új színházi vállalkozások | TARTALOM | 4. A kivándorlók színháza |