| X. ERDÉLY A FORRADALOMBAN ÉS A SZABADSÁGHARCBAN (1848–1849) | TARTALOM | XII. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM A KAPITALISTA ÁTALAKULÁS KORÁBAN |
FEJEZETEK
Az abszolutizmus kori közéletről kortársi élmények és a sajtó alapján színes körképet rajzolt ÜRMÖSSY L., Tizenhét év. Máig az alapvető munkák közé tartozik G. BARIŢ, Părţi alese III; a színvonalas szász irodalomból kiemelendő FR. TEUTSCH, Geschichte. A korszak reprezentatív feldolgozásai: BERZEVICZY A., Az abszolutizmus kora Magyarországon 1849–1865 I–IV (Bp. 1922–1937); BEKSICS G., I. Ferenc József és kora (MNT X); W. ROGGE, Österreich von Világos bis zum Gegenwart I–III (Leipzig 1872–1883); J. REDLICH, Das österreichische Staats- und Reichsproblem II (Leipzig 1926); R. A. KANN, Das Nationalitätenproblem der Habsburgermonarchie I–II (Graz–Köln 19642); Erdély története II. A gazdaság, társadalom és politika kérdéseit külön kötetekben tárgyalja: Die Habsburgermonarchie 1848–1918 (Hrsg. A. WANDRUSZKA und P. URBANITSCH. I–III. Wien 1974–1980). Történetírásunk új összefoglalásában: SZABAD GY., Az önkényuralom kora (Magyarország története 6). Az utóbbiak egyben alapos irodalmi tájékoztatást is nyújtanak.
Az abszolutizmus berendezkedéséhez és a megtorláshoz a fentiek és a korabeli lapok, különösen a Kolozsvári Lap közlésein túl 1. Az aradi vértanúk I–II. (Összegy., bev., jegyz. KATONA T. Bp. 1979); ORBÁN B., A Székelyföld leírása I–VI (Pest 1868 – Budapest 1873); KŐVÁRI L., A forradalom utáni napok Erdélyben. Részvét Album a kolozsvári és marosvásárhelyi árvaházak javára (Kolozsvár, 1872); SZILÁGYI S., Vértanúk a magyar történetből (Pest 1867). Kortársak élményeiből válogatást közöl: A föld megőszült. Emlékiratok, naplók az abszolutizmus (Bach) korából I–II (Vál. TÓTH GY. Bp. 1985). Lásd még Világostól Josephstadtig, Földy János naplótöredékeiből közreadta BALASSA I. (Bp. 1939).
Az új államgépezetre: K. CZOERNIG, Oesterreichs Neugestaltung 1848–1858 (Stuttgart–Augsburg 1858); Das Tagebuch des Polizeiministers Kempen von 1848 bis 1859 (Hrsg. J. K. MAYR. Wien–Leipzig 1931); H. FRIEDJUNG, Österreich von 1848 bis 1860 I (Stuttgart–Berlin 1848–1912); J. GRIMM, Die politische Verwaltung im Grossfürstenthum Siebenbürgen I–III (Hermannstadt 1854–1857); UŐ, Carl Fürst zu Schwarzenberg. Gouverneur von Siebenbürgen. Ein Gedenkblatt (Wien 1861); E. FRIEDENFELS, Joseph Bedeus II: H. KLIMA, Guvernatorii Transilvaniei 1774–1867 (Sibiu 1943). A határőrvidék felszámolására C. GÖLLNER, Die Siebenbürgische Militärgrenze (München 1974). Az adminisztrációról részletes elemző ismertetést írt TRÓCSÁNYI Zs., Az abszolutizmus és egyesítés korának erdélyi közigazgatási levéltára. TRÓCSÁNYI Zs., Erdélyi kormányhatósági levéltárak. Bp. 1973. Az OL anyagaiból l. az Abszolutizmuskori Levéltár, D 3, 4, 6, 7; a rendeletekre 1. Gyűjteménye az Erdélyre nézve kiadott legfelsőbb császári nyíltparancsoknak s a császári k. polgári és katonai kormányzó hirdetményeinek és rendeleteinek (H. n., é. n.); az Erdély koronaországot illető országos törvény és kormánylap 1849–1859 közötti számait, a végrehajtás és módosítások részkérdéseire TRÓCSÁNYI ZS., i. m.
A szászok sajátos helyzetére l. FR. TEUTSCH és E. FRIEDENFELS idézett műveit. Jól tükrözi az elkeseredettséget és az álláspontokat Michael Conrad von Heydendorf (részlegesen közzétett) naplója. A kormánypolitika oldaláról nyújt részleteket J. GRIMM, Carl Fürst zu Schwarzenberg, Gouverneur von Siebenbürgen (Wien 1861); O. FOLBERTH, Minister Thun und die Siebenbürger Sachsen. Jahrbuch für Geschichte des Protestantismus in Österreich, 1964. A magyarokhoz fűződő kapcsolatokra 1. PUKÁNSZKY B., Erdélyi szászok és magyarok (Pécs 1943). A románok nézeteit a tervezett szász koronatartományról 1. G. BARIŢ Părţi alese III, illetve újságcikkeiben: G. BARIŢIU, Scrierii social-politice (Bucureşti 1962); K. HITCHINS, Studien zur modernen Geschichte Transsilvaniens (Klausenburg 1971), valamint M. POPESCU, Documente inedite privitoare la istoria Transilvaniei între 1848–1859 (Bucureşti 1929). Egy névtelen röpiratról: Anregungen und Bilder einer Geschäftsreise in Siebenbürgen (Hermannstadt 1863); M. KRONER, Ein anonyme Brief von 1863 zur nationalen Frage in Siebenbürgen (Südostdeutsche Vierteljahrsblätter, H. 2. 1981). Vizsgálódásunkban elsősorban FR. TEUTSCHot követtük, továbbá a Hundert Jahre sächsischer Kämpfe. Zehn Vorträge aus der Geschichte der Siebenbürger Sachsen im letzten Jahrhundert (Hermannstadt 1896) két idevágó fejezetét, GH. I. BODEA–C. GÖLLNER–I. KOVÁCS, Gemeinsame rumänisch-ungarisch-deutsche Bestrebungen in der Jahren 1850–66 (FVLK 16), s különösen I. MARTIUS, Grossösterreich und die Siebenbürger Sachsen 1848–1859 (München 1857) c. könyvét.
A román nemzeti törekvések visszaszorításához elsődleges tájékoztatás: G. BARIŢ, Părţi alese III; E. FRIEDENFELS, Joseph Bedeus II; Heydendorf naplója; Memoriile Archiepiscopului şi Mitropolitului Andrei Şaguna din anii 1846–1871 (Sibiu 1924); [A. MOCSONYI], Von einem Romänen. Die Sprachen- und Nationalitätenfrage in Oesterreich (Wien 18602). Forráskiadvány T. V. PĂCĂŢIAN, Cartea de Aur sau luptele politice-naţionale ale românilor de sub corona ungară c. 8 kötetes reprezentatív munkája (Sibiu 1902–1915), melyből korszakunkat az I–IV. kötet dokumentálja. Az összefoglalások közül: ÜRMÖSSY L., Tizenhét év; a marxista szintézisek körül az Erdély története II. kötete és I. TÓTH Z., Magyarok és románok.
Az 1848 utáni román törekvésekhez az előző fejezet irodalmán túl: I. RUSU-ABRUDEANU, Moţii. Calvarul unni popor eroic, dar nedreptăţit (Bucureşti 1928); S. DRAGOMIR, Avram Iancu (Bucureşti 1965); K. HITCHINS, i. m. (Studien); UŐ, Andreiu Şaguna and the Rumanians of Transilvania during the Decade of Absolutism 1849–1859 (Südostforschungen 25); JANCSÓ B. elfogult, de nagy tárgyismeretre épülő munkája: A román irredentista mozgalmak története (Bp. 1920). A bánságiak követeléseire: C. FENEŞAN, Două petiţii ale românilor bănăţeni după înnăbuşirea revoluţiei de la 1848–49 (Apulum 11). Naszód vidékének kérdéseire: I. MOISIL, Figuri grănitereşti năsăudene (Năsăud 1937). A román értelmiség elkeseredettségére, nehézségeire, a népi elégedetlenségre további tájékoztatásul: M. POPESCU, i. m. (Documente inedite); I. PUŞCARIU, Notiţe despre întîmplările contemporane (Sibiu 1913) I. GHICA, Amintiri din pribegia după 1848 (Bucureşti 1889). L. még V. NETEA, Lupta românilor din Transilvania pentru libertatea naţională 1848–1881 (Bucureşti 1974) nagy forrásanyag alapján írt politikatörténeti feldolgozását.
A magyar politikai hangulatot a kortársi emlékezések közül FÖLDY J. idézett naplótöredékei (Bp. 1939), WASS P., Fegyver alatt. Naplójegyzetek (S. a. r. bev. CSETRI E. Bukarest 1968), VERESS S., A magyar emigratio a Keleten I–II (Bp. 1879), PÁLFFY J., Magyarországi és erdélyi {1808.} urak (Kiad. SZABÓ T. A. Kolozsvár é. n.), KOÓS F., Életem és emlékeim (Kiad. BEKE GY. Bukarest 1972), TELEKI S., Emlékezzünk régiekről (Kiad. CSETRI E. Bukarest 1973), valamint A föld megőszült (Bp. 1984) c. idézett gyűjteményes kötet tükrözik.
Az ellenállásra: ÜRMÖSSY L., Tizenhét év; BERZEVICZY A., i. m. (Az abszolutizmus kora), LUKÁCS L., Magyar függetlenségi és alkotmányos mozgalmak 1849–1867 (Bp. 1955); HENTALLER L., A balavásári szüret. (Bp. 1895); DEÁK F., Fogságom története (Kiad. Kovács J. Bukarest 1972); Teleki Blanka és köre (Kiad. SÁFRÁN GY. Bp. 1963); PULSZKY F., Életem és korom I–II (Kiad. OLTVÁNYI A. Bp. 1958) Mazzinivel foglalkozó része, továbbá a Mazzini e il mazzinismo. Atti del XIV Congresso di storia del Risorgimento (Róma 1974) sok tényanyagot is tartalmazó kötet. A Makk–Gál-féle összeesküvésre: Gál Sándor terve az erdélyi felkelésről 1851 (Hadtörténeti Közlemények 1925); legújabb bemutatása: Székely vértanúk 1854 (KÁROLYI D. bevezető tanulmányával. Bukarest 1975). Az általános történelmi helyzet rajza: a Magyarország története 6.
A magyar emigráció tevékenységét tükröző nagy irodalomról tájékoztatót ad NAGY M., Az 1848–1849-es emigráció memoire irodalma (Bp. 1939). Fejezetünkhöz l. még: VERESS S., i. m. (A magyar emigratio); PULSZKY F., i. m. (Életem és korom); 1. GHICA, Amintiri din pribegia de după 1848 (Bucureşti 1889); D. BRĂTIANU–D. IRÁNYI, Lettres hongroises–roumaines (Paris 1851), Teleki László válogatott munkái I–II (Szerk. KEMÉNY G. G. Bp. 1961); A Kossuth-emigráció Törökországban (Kiad. HAJNAL I. Bp. 1929); E. KASTNER, Mazzini e Kossuth. Lettre e documenti inediti (Firenze 1929); L. KOSSUTH, Progetto di organizazzione del Ungheria (Milano 1860); UŐ, L’Europe, l’Autriche et la Hongrie (Bruxelles 1859); JANCSÓ B., Szabadságharcunk és a dáko-román törekvések (Bp. 1894); G. KLAPKA, Der Krieg im Orient in den Jahren 1853 und 1854 bis Ende Juli 1855 (Genf 1855); LENGYEL T., Klapka György emlékiratai és emigrációs működése (Bp. 1936); JÁNOSSY D.: Die ungarische Emigration und der Krieg im Orient (Bp. 1939); UŐ, A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851–52/I–II (Bp. 1940–1948). Cavour keleti terveire román vonatkozásban: AL. MARCU, Conspiratori şi conspiraţii in epoca renaşterii politice a României (Bucureşti 1930). L. még I. TÓTH Z., Bălcescu Miklós élete (Bp. 1958); Bălcescu Miklós válogatott írásai (Szerk. I. TÓTH Z. Bp. 1950); MÉREI GY., Föderációs tervek Délkelet-Európában és a Habsburg Monarchia 1840–1918 (Bp. 1965). Kossuth emigrációs politikájának egyes ide vonatkozó vitakérdéseire l. Sz 1961. 2, 6. Iránymutató összefoglalás, ill. feldolgozások LUKÁCS L., i. m. (Magyar függetlenségi mozgalmak); Erdély története II; Kovács E., A Kossuth-emigráció és az európai szabadságmozgalmak (Bp. 1967); SZABAD GY., Kossuth politikai pályája ismert és ismeretlen megnyilatkozásai tükrében (Bp. 1977); Magyarország története 6. A román–magyar kapcsolatokra legújabban BORSI KÁLMÁN B., Együtt vagy külön utakon. A Kossuth-emigráció és a román nemzeti mozgalom kapcsolatának történetéhez (Bp. 1984).
Az erdélyi jobbágyfelszabadítás bonyolult kérdéskörét bemutató vázlatunk alapjául a hivatalos adatokra épülő egykorú mű: J. GRIMM, Das Urbarialwesen in Siebenbürgen (Wien 1863), a feldolgozások közül A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848–1914 {1809.} I–II (Szerk. SZABÓ I. Bp. 1965) c. gyűjteményes munka szolgált, mely azonban csak érintőlegesen foglalkozik Erdéllyel. A helyi viszonyokat tárgyaló könyvek közül irányadónak tekintettük EGYED Á., A parasztság a századfordulón és UŐ, Falu, város c. műveit, ezekben a Székelyföld sajátos viszonyait is részletesen tárgyalja, s részben Kovács J., Adatok az erdélyi tőkés mezőgazdaságról (Bukarest 1957) és UŐ, Desfiinţarea relaţiilor feudale în Transilvania (Cluj 1973) c. munkáit.
A kiterjedt régi irodalomból: APOR K., A székely örökség történelmi és jogi szempontból (Marosvásárhely 1868); BERDE A., Mit tegyen az erdélyi gazda, hogy jóllétre jusson? (Kolozsvár 1859); A. DORGÓ G., Tájékoztatás úrbéri ügyekben (Kolozsvár 1864); JAKAB E., A királyföldi viszonyok ismertetése (Pest 1871); I. PUŞCARIU, Comentariu la prea înaltă patentă din 24 iunie 1854 pentru Ardeal (Sibiu 1858); SEBESS D., Adatok a magyar agrárpolitikához a jobbágyság felszabadítása után (Bp. 1908); UŐ, Erdélyrészi birtokrendezés az ország erdélyi részeiben (Bp. 1908); GECZŐ J., Észrevételek az erdélyi birtokrendezések tárgyában felmerült javaslatokra (Kolozsvár 1879); ENESEI DORNER B., Az erdélyi szászok mezőgazdasága (Győr 1910); A. SENZ, Der Wirkungskreis der Urbarialgerichte in Siebenbürgen (Hermannstadt 1858); M. SVOBODA, Zur Commasation auf dem ehemaligen Königsboden (Hermannstadt é. n.).
A földesurak kármentesítésével a korabeli sajtó és az itt jelzett munkák többsége szintén foglalkozik. A kormányzat álláspontjára 1. Die Protokolle des österreichischen Ministerrates (1848–1867) Abt. III. Bd. 1–3 (Bearbeitet von W. HEINDL. Wien 1975–1984) c. forráskiadvány idevágó részeit, arra is bizonyítékul, hogy az egész kérdéskör ekkor mindenekelőtt politikai jelentőségű volt Bécs számára. A részletekre kiemelendő J. GRIMM, i. m. (Das Urbarialwesen); a MNT X. kötete külön is tárgyalja az erdélyi kárpótlást. L. még BERNÁT GY., Az abszolutizmus földtehermentesítése Magyarországon (Bp. 1935).
A krími háború jelentősége I. H. FRIEDJUNG, Der Krimkrieg und die österreichische Politik (Stuttgart 1907); P. SCHROEDER: Austria, Great Britain and the Crimean War (London 1972); G. E. ROTHENBERG, The Army of Francis Joseph (West Lafayette 1976). A román fejedelemségek osztrák megszállását gazdag iratanyag alapján tárgyalja L. BOICU, Austria şi Principatele Române în vremea războiului Crimeii 1853–1856 (Bucureşti 1972); gazdag információs anyagot tartalmaz I. NISTOR, Corespondenţa lui Coronini din Principate (Acte şi rapoarte din iunie 1854–martie 1857. Cernăuţi 1938). A magyar vonatkozásokra E. FRIEDENFELS, Joseph Bedeus; Heydendorf naplója; G. KLAPKA, i. m. (Der Krieg im Orient); UŐ, Aus meinem Erinnerungen (Zürich–Budapest–Wien 1887); T. LENGYEL, Die Ungarn und der Krimkrieg (Bp. 1938); D. JÁNOSSY, Die ungarische Emigration und der Krieg im Orient (Bp. 1939); J. GRIMM, Carl Fürst zu Schwarzenberg (Wien 1861); Türr István esetére: ST. TÜRR, L’opera di Stefano Türr nel risorgimento italiano 1849–1870 (Firenze 1928).
Az 1859. évi olasz háború jelentőségére és kihatásaira LUKÁCS L., i. m. (Magyar függetlenségi mozgalmak); Kovács E., i. m. (A Kossuth-emigráció); SZABAD GY., Forradalom és kiegyezés válaszútján 1860–61 (Bp. 1967) c. alapmunkák mellett l. Magyarország története 6. köt. VIII. fejezetét, melyek egyben a bőséges irodalmat is megadják. – A hivatkozottak mellett felhasználtuk KOSSUTH L., Irataim az emigrációból I–III (Bp. 1880–1882), továbbá Kossuth {1810.} Lajos Iratait (IV–VI. Bp. 1894–1898), erdélyi vonatkozásokban is gazdag Emlékiratát, Teleki László idézett Válogatott munkáit (Bp. 1961). L. még LENGYEL T., i. m. (Klapka György emlékiratai); TH. LENGYEL, L’émigration hongroise et la question des nationalités (Nouvelle Revue de Hongrie 1939); UŐ, La Hongrie et la Confédération Danubienne (uo. 1943); E. KASTNER, II contributo ungherese nella guerra del 1859 (Firenze 1934); Iratok a Kossuth-emigráció történetéhez 1859 (Kiad. KOLTAY-KASTNER J. Szeged 1949); KOLTAY-KASTNER J., A Kossuth-emigráció Olaszországban (Bp. 1960); TELEKI S., Garibaldi alatt 1859-ben (Bp. 1883). A román irodalomból: V. A. URECHIA, L’Alliance des Roumains et des Hongrois en 1859 contre L’Autriche (Bucarest 1894); A. MARCU, i. m. (Conspiratori), R. V. Bossy, L’Autriche et les Principautés-Unies (Bucarest 1938); E. PASCU, Un plan de Confédération danubienne roumano–magyaro–serbe en 1859. (Revue de Transylvanie 1939); D. BERINDEI, Mihail Kogălniceanu prim-ministru al Moldovei şi emigratia maghiară 1860–1861 (Studii şi materiale de istorie modernă II. Bucureşti 1960). Az újabb magyar történeti irodalomból l. SZABAD GY., Kossuth politikai pályája (Bp. 1977); Z. SZÁSZ, Donaukonföderation oder Donaumonarchie. Eine Alternative der ungarischen Politik im 19. Jahrhundert (Anzeiger der phil.-hist. Klasse der Österreichischen Akademie der Wissenschaft, 1979). Legújabban BORSI KÁLMÁN B. idézett munkájában (Együtt vagy külön utakon) ismerteti mindkét fél változó álláspontját.
A Duna-konföderáció előzményeit, román vonatkozásait, Klapka előkészítő szerepét új kutatások alapján mutatja be LUKÁCS L., Magyar politikai emigráció 1849–1867. Bp. 1984.
E fejezetek az általános irodalom mellett elsősorban SZABAD GY. i. m. (Forradalom és kiegyezés), SOMOGYI É., A birodalmi centralizációtól a dualizmusig. Az osztrák–német liberálisok útja a kiegyezéshez (Bp. 1976) c. fontos munkákra, továbbá a Magyarország története 6. kötetére támaszkodnak. A források közül itt csupán SÁNDOR J., Okmánytár Erdély legújabb jogtörténelméhez 1848–1865 (Kolozsvár 1865), Die Protokolle des österreichischen Ministerrates 1848–1867. Abt. V. Die Ministerien Erzherzog Rainer und Mensdorff. Bd. I. 7. 2. 1861–30. 4. 1861 (Bearb. von H. BRETTNER-MESSLER. Wien 1977), Bd. 2. 1. 5. 1861–2. 11. 1861 (Bearb. von ST. MALFÈR. Wien 1981), valamint Die Petition der Romanen Siebenbürgens (Wien 1860) c. kiadványokra utalunk. Az egykorú röpirat-irodalomból I. A. SEVERU, Ein brüderlich ernstes Wort an den Pesti Napló und die Gleichgesinnten in Ungarnlande (Wien 1860); Wass Samu és Bariţ levélváltása: Az erdélyi oláh nemzetről szóló országos törvényczikkek az Unióval szemben és ezekről értekezlet egy magyar és egy oláh közt (Brassó 1861), illetve George Bariţ magyar levelezése (S. a. r. I. CHINDRIŞ és KOVÁCS F. Bukarest 1975); I. A. PAPIU, Die constitutionelle Unabhängigkeit Siebenbürgens (Breslau 1862); DEÁK F., Őszinte szó a román testvérekhez (Kolozsvár 1861); DÓZSA D., Csatározás a daco-román törekvések ellen (Kolozsvár 1863). Ezen túl I. Kemény Zsigmondnak az uniót és a nemzetiségi kérdést tárgyaló cikkeit a Pesti Napló 1861. január 1–5., ill. április 3–23-i számaiban, melyekben a korabeli mértékadó liberális álláspontot fejti ki.
A közigazgatásra és a megyei-széki berendezkedésre: MESTER M., Az erdélyi románok első törvényhatósági küzdelmei a magyarokkal és szászokkal 1860–1863 Magyarságtudomány II. Bp. 1936); S. RETEGAN, Lupta natională a românilor în jurisdicţiile Transilvaniei în anul 1861 (AIICluj 13).
Az 1863–64. évi nagyszebeni tartománygyűlés részleteivel régi történetírásunk alig foglalkozott, mivel az a magyar parlamentarizmus fejlődésétől élesen elkülönült. A magyar állásfoglalást tükrözi Teleki Domokos névtelenül megjelent kitűnő röpirata: Siebenbürgen und die österreichische Regierung in der letzten vier Jahren 1860–1864 (Leipzig 1865). A korabeli lapok tudósításait is felhasználva ír ÜRMÖSSY L., Tizenhét év, s a kortársi emlékezés nagy élményeként adja elő G. BARIŢ, Părţi alese II, erős önkritikus szellemben L. PUŞCARIU, i. m. (Notiţe). A szász kortársak magatartására 1. FR. TEUTSCH, i. m. (Hundert Jahre) és UŐ, Geschichte. A feldolgozások közül úttörő munka MESTER M., Az autonóm Erdély és a román nemzeti követelések az 1863–64. évi nagyszebeni országgyűlésen c. könyve (Bp. 1936), amely azonban csak az első szakaszt tárgyalja. Összefoglaló ismertetés: JORDÁKY L., A román nemzeti párt megalakulása (Bp. 1974). Legújabban S. RETEGAN, Dieta románească nagy levéltári forrásanyag alapján ad sokoldalú képet, melytől a mi elemzésünk főként abban tér el, hogy fontosabbnak ítéljük a birodalmi kormány manipulációs tevékenységét, s ezért – politikai-tudati jelentőségét nem tagadva – nem tekinthetjük „román országgyűlésnek”.
A források közül l. SÁNDOR J., i. m. (Okmánytár); A kiegyenlítés okmánytári története (Pest 1867); T. V. PĂCĂŢIAN, Cartea de Aur; Akten und Verhandlungen des Siebenbürgischen Landtages (Hermannstadt 1863–1865); a kiadott 1863–64. évi erdélyi Országgyűlési Naplón túl l. még Haynald irattöredékeit (OSzK, Kézirattár Fol. Hung. 1723), illetve K. HITCHINS–L. MAIOR, Corespondenţa lui Ioan Raţiu cu George Bariţiu 1861–1892 (Cluj 1970).
A birodalmi politika változásaira l. SOMOGYI É. átfogó munkáját (A birodalmi centralizációtól a dualizmusig), az osztrák minisztertanácsi jegyzőkönyvek idevágó kötetét: Die Protokolle des österreichischen Ministerrates 1848–1867. Abt. VI. Das Ministerium Belcredi. Bd. 1. 27.7.1865 – 7.4.1866 (Bearb. von H. BRETTNER-MESSLER. Wien 1973). Ämtliche Actenstücke betreffend die Verhandlungen über die Union Siebenbürgens mit dem Königreiche Ungarn (Hermannstadt 1865–1866). Az országgyűlés részleteit, sok vonatkozásban formális jelentőségét a korabeli magyar sajtó ismertette. L. Még SÁNDOR J., Erdély Magyarország kiegészítő része (Pest 1865). A szász álláspontra l. FR. TEUTSCH, a románra G. BARIŢ, Părţi alese III. K. HITCHINS–L. MAIOR idézett művében publikált levelezést, valamint: T. V. PĂCĂŢIAN, Cartea de Aur, JORDÁKY L., A román nemzeti párt, S. RETEGAN, Dieta românească, valamint D. SUCIU, Acţiuni politice romăneşti împotriva suprimării autonomiei Transilvaniei între 1848 şi 1868 (Romănii din Transilvania împotriva dualismului austro-ungar 1865–1900. Red. ŞT. PASCU. Cluj-Napoca 1978).
| X. ERDÉLY A FORRADALOMBAN ÉS A SZABADSÁGHARCBAN (1848–1849) | TARTALOM | XII. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM A KAPITALISTA ÁTALAKULÁS KORÁBAN |