ajaki viselet

Ajakon és környékén (Szabolcs m.) a századforduló előtt a férfiak még többnyire gallértalan vászoningben vagy félingben és vászon gatyaszárban jártak, később galléros, melle részén zájmlis (szegőzött) díszítésű ing és nadrág (pantalló) jött divatba. Félsőruhaként viselték az ujjast (testhezálló fekete báránybőr galléros szövet kiskabát, két zsebbel és zsinórdíszítéssel) és lajbit (hasonló díszű, ujjatlan mellény). A zsinórozással való díszítés a századforduló körül lett szokássá. Télen fekete → gubát terítettek magukra, fejükre alacsony tetejű, keskeny, szegett karimájú fekete kalapot tettek. A csizmaviseletet napjainkban váltotta fel a cipő. A századforduló zsinóros viseletét nevezték Rákóczi-viseletnek. – A nők alsóneműjében a századfordulón a gyolcs kiszorította a házi vásznat. Ez idő tájt vállfoltos, félujjú (rövid ujjú inget) ingvállat hordtak, melynek elejét színes porcelángombokkal és csipkés pántokkal díszítették. Az ingvállat betűrték az ingaljba (→ pendely), erre ráncolt gyolcs alsót (alsószoknyát) vettek fel. Az ujjas (ráncokkal díszített, bélelt, szűk ujjú, kézelős, selyemből, kasmírból, kartonból vagy szövetből készült blúz) alját már nem tűrték bele a hasonló anyagból varrt ruhába (felsőszoknya). A múlt század végén a keskeny kasmírt, az idősebbeknél klott vagy kékfestő surcot (keskeny → kötény) felváltotta a bő kerekkötő (kötény). Télen a nők is → bárányfürtös gubában, a gazdagabbak → kerekbundában mentek a templomba, munkában ujjatlan → köcét viseltek. – A lányok hajviseletére jellemző, hogy egy ágba és koszorúba fonták a hajukat, az asszonyok két ágra vették és kontyfésűre tekerték, gyolcs fékötővel kötötték be. A fiatalabbaknál erről két keskeny, hímzett pántocska lógott le a mellre, ezt nevezték menyecskecsüngőnek. A főkötőre fejkendőt kötöttek. Jellegzetes darabja volt az ajaki viseletnek a → mizli. Az ajakiak a hónap négy vasárnapján eltérő színű és rangú öltözetet hordtak: az elsőn fehér selymet, a másodikon a fehér alapú rózsás kasmírt, a harmadikon piros és a negyediken zöld kasmírt. Az első vasárnap öltözete volt a menyasszonyi ruha is koszorúval kiegészítve. – Irod. Ortutay Gyula: Szerelem Ajakon a házaséletig (Nyíregyháza, 1939); Nyárády Mihály: Az ajaki népviselet (A nyíregyházi Jósa András Múz. Évkve, 1961–62).

Ajaki lány ünneplő viseletben (20. sz. első fele)

Ajaki fiatalasszony fejkendőben, menyecskecsüngővel (20. sz. eleje)