cigánycsárdás, csingerálás

a → csárdás – főleg a friss – régies, összefogódzás nélkül táncolt, gazdagon figurált formája. Erdélyben a cigányok jellegzetes táncaként cigányos dallamokra járják. A Mezőségen és Marosszéken a cigánycsárdás elnevezést a magyarok és a románok is (tigăneasca) alkalmazzák páros táncukra (→ páros táncok). A cigánycsárdás név korábban másutt is (pl. Kalotaszegen és Alsó-Fehér megyében) a páros tánc régibb formáit jelölte, miként a 18–19. sz. fordulójának történeti forrásai is olykor így említik. (→ még: cigánytánc, → ritka cigánytánc) – Irod. Lajtha László: Kőrispataki gyűjtés. Erdélyi táncok kis népi zenekarra (Bp., 1955); Martin György: A marosszéki táncciklus (Táncműv. Ért., 1970. 1. sz.); Martin György: Magyar tánctípusok és táncdialektusok (I–IV., Bp., 1970).