dél-erdélyi magyarok | TARTALOM | delleng |
szélcsendes, meleg napokon síkságok s nagyobb víztükrök felett észlelhető légköri fénytörési jelenség, mely a levegőbe felemelve (fordítva) mutatja a nagyobb távoli tárgyak képét. A néphit → természetfeletti lénye. A mai magyar → népi hitvilágban már alig fordul elő, de múlt századi közlemény szerint régebben jóval elterjedtebb hiedelemalak volt. Göcsejben a délibaba asszony- vagy leányalak, fehér vagy fekete ruhát visel, búza-, rozsvetésben vagy kukoricatáblában tartózkodik, általában akkor jelenik meg, amikor a gabona elvirágzott. Ha a gabona hullámzik, azt mondják: „Nini! gyün a délibaba!” A gyermekek a búzatáblák mellett félelemmel haladtak el, mert attól tartottak hogy kijön a búzából és vaskarikával elgurítja a lábukat. A szláv hagyomány hasonló alakjai a lengyel poludnica, a szlovák poludnica. A délibaba szó etimológiája bizonytalan. Irod. Ujváry Zoltán: Antropomorf mitikus lények a magyar és az európai agrártudományban (Műveltség és Hagyomány, 1966).