diffúzió <lat. ’szétterjedés’> | TARTALOM | digózás |
elmélet, amely a különböző társadalmak kultúráinak egyező vonásait ezek egy vagy több eredőhelyről történő elterjedésével magyarázza. Hívei az egyes vonások földrajzi megoszlása alapján kísérlik meg a történeti folyamatok rekonstruálását. Az elterjedés egész etnikumok vagy etnikumrészek vándorlása vagy kulturális érintkezés során mehet végbe. Különösen a funkcionalista kutatók (→ funkcionalizmus) támadták a diffuzionista elméletet, mivel annak szélsőséges képviselői 1. nem számoltak a párhuzamos fejlődés lehetőségével, 2. a vizsgálati körükbe vont kulturális vonásokat összefüggésükből kiragadva, funkciójuktól elvonatkoztatva kezelték és ezért 3. történeti rekonstrukcióik is tévesek. A diffúzió kellő módszerekkel és körültekintéssel végzett vizsgálata jelentősen elősegítheti a kultúrtörténeti kutatást. Irod. Harris, M.: The Rise of Anthropological Theory (New York, 1968).