digózás

különböző fajtájú talajok összekeverésén alapuló talajjavítási mód. Mo.-on 1800 körül Tessedik Sámuel kezdte alkalmazni szikes földön, kis területen az általa alapított szarvasi gazdasági iskolában. Tessedik homokot, mésztörmeléket és maltert hordatott a szikes talajra és keverő szántással elegyítette. Jó eredményei láttán követőkre talált a környék parasztgazdái között. A később kialakult gyakorlat szerint a szikesek altalajából a mészgöbecses sárga márgás földet vagy az ártéri fekete földet kiásták és a szikes foltokra 2–4 cm vastagon ráterítették, majd beleszántották. A digózás költséges volta miatt azonban a Körösök és a közeli Tisza mentén csak a nagyobb birtokosok és a módosabb parasztgazdák között terjedt el. A diga olasz szó, gátat, töltést jelent. Valószínűleg a múlt században az alföldi folyamszabályozásokon dolgozó olaszoktól származik. Tessedik még melioratiónak (’a talaj megjavítása’) nevezte a digózást. – Irod. Enesei Dorner Béla: Rétek és legelők művelése és termésfokozása (Bp., 1929.).