ember teremtése

→ dualisztikus eredetmagyarázó monda. Nagy részében az első embert, Ádámot, ill. a század végén lejegyzett két szegedi mondában Illést az ördög teremti, pontosabban agyagból megformázza testüket, de életet nem tud adni, az agyagembert nem tudja talpra állítani. Amikor Isten segítségére jön, megrúgja Ádámot, vagy rálehel s utasítja, hogy keljen fel. Ádám elindul. Néhány változatban Isten már megteremtette az embert, amikor az ördög utánozni akarja, de neki nem sikerül az életre keltés. Az ördög, ill. az egyes mondákban szerepcsere révén helyébe lépett Szent Péter munkálkodása az anyagon sem mindig tökéletes. Pl. a formálandó testre Szent Péter a fejet fordítva teszi fel, ezért ebből az emberből lett a köteles (→ mesterségcsúfoló). Egy székely mondában az ördög elfelejti megformázni az ember farát, mikor ez kiderül, pótolni akarja a mulasztást, de az agyagdarabot rossz helyre teszi, s ezért vannak púpos emberek. Az ember teremtésének lényeges mozzanata, hogy agyagból formázással készült az emberi test. Igen elterjedt az a monda, amely az agyagemberek szárításának, ill. égetésének menetét mondja el, s így a különböző színű emberfajok kialakulását magyarázza. Isten, amikor az első embert tette kemencébe, túl sokáig benn tartotta, fekete lett, néger. A másodiknál már hamarabb kivette, de még mindig sötét lett a bőre, tőle származnak a sárga bőrűek. A harmadikat már nagyon gyorsan kivette, ez fehér bőrű lett. Igen elterjedt a cigányok fekete bőrének az a magyarázata, hogy túl sokáig szárította Isten a napon azt az agyagembert, akiből az első cigány lett. Ismeretes az agyaggyúrás motívuma azokban a mondákban is, amelyek a különféle emberi testrészek eredetéről, ill. kiosztásáról szólnak. Bukovinai székelyeknél jegyeztek le olyan mondákat is, amelyekben Isten az embert abból a homokból teremti, amelyet az ördög a tenger fenekéről felhozott. Egy moldvai csángó mondában pedig miután Isten és az ördög megteremtették a világot a tengerből felhozott homokból, az ördög egy gallyba rúg, béka lesz belőle, Isten egy másik gallyba rúg, s abból ember lesz. „Az ember elkezdett beszélgetni, és így lett ember a földre.” A Biblia szerint is élettelen testként teremtette Isten Ádámot, és később lelket lehelt belé. A népi ember teremtése-féle mondák erre épülnek dualisztikus jellegűek: a → világ teremtéséről szóló monda és az → asszony teremtése monda. – Irod. Kálmány Lajos: Világunk alakulásai nyelvhagyományainkban (Szeged, 1893); Munkácsi Bernát: A szegedvidéki magyar világteremtési regetöredékek változatai (Ethn., 1894); Dähnhardt, Oscar: Natursagen (I., Leipzig–Berlin, 1907); Bosnyák Sándor: A tenger fenekéről felhozott föld motívuma a magyar teremtésmondákban (Ethn., 1969).