erdélyi cifraszűr

körülbelül a 16. sz. végétől fordul elő az írásos anyagban. Ebből az időből Kolozsvárott szűrköpenyegről, bohai szűrről és posztózott gallérú szűrről esik említés. Díszítését a posztózástól eltekintve nem ismerjük, egy 18. sz.-ból származó adat, amely „varrott” szűrt említ, talán valamelyes hímzéssel díszített szűrt takarhat. Mégis a cifraszűr divatja nyugat felől hatolt be Erdélybe, mépedig két útvonalon: Nagyváradról a Sebes-Körös mentén és Arad felől a Maros mentén. Nagyváradon akkor már a rézsútos vállú, kis álló gallérú és elöl a mellen összeérő cifraszűr volt a divat. → Tűzéssel, nyargalással, gépen levarrott rátétes díszítésű volt. A → bihari cifraszűr – a múlt század vége felé – éppen akkor kezdett Erdélyben terjedni, amikor a hímzett szűr ott a rátétes szűr olcsóbbsága miatt kiveszésnek indult. Így Kolozsvárt és környékén meg sem ismerhették a hímzett cifraszűrt. A Maros völgyén azonban a hímzett cifraszűr elterjedt D-Erdély felé. (→ még: cifraszűr) – Irod. Györffy István: Magyar népi hímzések. I. A cifraszűr (Bp., 1930).

Erdélyi cifraszűr eleje és háta