evolúció, kulturális, fejlődés

változási folyamat, amelynek során az ember természeti környezetének erőforrásait egyre hatékonyabban hasznosítja. A evolúció vizsgálata során megkülönböztethetünk speciális és általános fejlődést. A speciális fejlődés valamely kultúra egészének vagy egyes részterületeinek vonatkozásában megy végbe és progresszív változások történetileg kapcsolódó sorozatából áll (pl. a földművelés fejlődése DK-Ázsiában). Az általános fejlődés esetében időtől és helytől elvonatkoztatva, a speciális fejlődéssorozatok ismeretében azt állapítjuk meg, hogy az emberiség egyetemes története során hogyan jöttek létre a kultúrának vagy a kultúra egyes részterületeinek minőségileg magasabb rendű fokozatai (pl. a földművelés fejlődése). A speciális fejlődésnél tehát multilineáris evolúcióról, az általános fejlődésnél pedig unilineáris evolúcióról van szó. Az általános fejlődés unilineáris elvének elfogadásából nem következik az, hogy a evolúció lineáris lenne, állandóan egyenletesen felfelé ívelne, vagy hogy a speciális fejlődésmenetek főbb szakaszain minden kultúrának végig kell mennie. Mivel a kultúra evolúciója nemcsak → belső fejlődés, hanem → átvétel útján is végbemehet, kellő feltételek esetén adott társadalmak kultúrájukban egész fejlődési fokozatokat átugorhatnak. Hasonló, bár térbeli „ugrásokat” figyelhetünk meg az általános evolúció menetében is; pl. bizonyos kultúrák fejlődésük valamely szintjét elérve stagnálni vagy hanyatlani kezdenek, míg más kultúrák, részben az előbbiek vívmányait átvéve, részben evolúciós potenciáljuk révén az általános fejlődés élvonalába lépnek. A kultúra fejlődése egy-egy kulturális rendszeren belül is egyenlőtlenül megy végbe. A fejlődés elindítója és meghatározója a kultúra technológiai alrendszere (termelési rendje), amely korrelációs összefüggésben áll a szociológiai és ideológiai alrendszerekkel, amelyek azonban az előbbire visszahatnak és szabaddá tehetik további fejlődésének útját. Egy-egy új szakasz, fokozat akkor kezdődik, amikor a kisebb minőségi változások mennyisége eléri azt a szintet, hogy a kulturális szervezet egésze minőségében alakul át, amikor tehát a kultúrán belüli ellentétek időlegesen kiegyenlítődnek. Az új szakaszba való lépés a fejlődés korábbi menetének mértékéhez viszonyítva időben rendkívül gyorsan, forradalmi módon megy végbe (pl. neolitikus forradalom, ipari forradalom). A fejlődés mértékét az egyes kultúrák eltérő fejlettségi szintre való besorolásának lehetőségét mindenekelőtt a technológiai alrendszer hatékonysága, azaz a termelés folyamán hasznosításra kerülő energiának egy főre eső mennyisége adja meg. Haladásra azonban csak akkor kerülhet sor, ha az adott társadalom az energiát kulturális szervezetének kiépítésében és fenntartásában maximálisan hasznosítja, tehát kultúrájának integrációs szintjét emeli, a technológiai és a társadalmi–politikai–ideológiai alrendszerek közötti ellentmondásokat folyamatosan megoldja, és a teljes szerkezet kiegyenlített funkcionálásáról gondoskodik. Az általános evolúció fokozatait így a társadalmi–politikai szervezet minősége határozza meg.