bakonyi pásztorviselet

a bakonyi pásztorok hagyományos öltözete. A régi bakonyi pásztorviselet eltért a később itt lakó, javarészt kisnemesi lakosság viseletétől. Egy múlt század eleji leírás szerint a bakonyi kanászbojtár ünneplőben patyolat ingben, gatyában, selyem lajbiban, kivarrott csizmában, cifraszűrben járt. Milfajt Ferenc bakonyi betyárnak 1836-ban készült képe szerint cilinderszerű kalapja, hímzett bőrmellese, hosszú bő gatyája, cifraszűre volt. Haja hosszú, elöl két varkocsba fonva. – A dunántúli kanászszűr a többi magyar szűrnél jóval rövidebb (→ bakonyi cifraszűr). Általában tilalmazták a cifraszűrt, a zsellérek, pásztorok cifra ruházkodását. 1815-ben megtiltották a veressel kivarrt cifraszűrök hordását, a nagy karimájú kalapot. Hidegben a szűr alatt még báránybőr ujjatlan mellest, bőrködmönt, bőrnadrágot is viselhettek. Az ünneplő szűrön kívül volt hétköznapra szánt viselő szűrük kisebb gallérral. Valószínű, hogy a pásztor díszes öltözete csak az ünneplőre volt érvényes, munkára, terelésre egyszerűbb ruhát vettek föl (így pl. bocskort is). A Bach-korszakban divatos nyakravalót a juhászok tartották fenn. – A pásztor felszereléséhez tartozott oldaltarisznyája és a botja. A kanásznak volt baltája (→ kanászbalta), a gulyás, csordás gömbölyű végű görcsös furkósbottal jár. A bot végén tüskeirtó vas is lehetett. A juhász kampósbotot hordott. A számadó juhásznak sárgaréz kampó volt a jelvénye, dísze. A kampósbottal a juhász nemcsak a birkát fogta ki a falkából, hanem a botot kézbe fogva, lába közé véve, hátul azt megtámasztva, guggoló helyzetben üldögélt rajta. A mai kanász karikás ostorral és ősszel egy 4–5 m hosszú rúddal jár, az utóbbival vadalmát, vadkörtét ver le a fáról a disznóknak. – Irod. Györffy István: Magyar népi hímzések. I. A cifraszűr (Bp., 1930); Vajkai Aurél: Bakony (Bp., 1959).