bánya

1. ásványi anyagokat kitermelő üzem. – 2. a szilajon és félszilajon tartott sertések (→ külterjes állattenyésztés) időszakos tartózkodási és hálóhelye, fialógödre a legelőhelyen. Az erdőkben és réteken télen-nyáron kinn háló sertéskondák vemhes kocái a fialás előtt félrehúzódtak a nyájtól, mély gödröt túrtak, bele gazt hordtak és ide fialtak. A bányából fiaikkal csak néhány hét múlva jöttek elő. A félvad állatok (→ szilaj állat) részére néhol a pásztorok készítettek bányákat, mert a többiek a vér szagára rájuk rontottak és széttépték volna őket. A bányában való fialást csak ott őrzi az emlékezet, ahol nagyarányú extenzív sertéstenyésztés folyt, így pl. a Bakonyban, valamint a Tiszántúl lápos, mocsaras és rétes területein (→ még: sertéstenyésztés). – Irod. Györffy István: Das Bauwesen der Hirten im ungarischen Tiefland (Debrecen, 1927); Györffy István: Magyar falu – magyar ház (Bp., 1943); Szabadfalvi József: Az extenzív sertéstenyésztés emlékei Magyarországon (Debrecen, 1972).