Beöthy Leó (Nagyvárad, 1839–Bp., 1886)

író, közgazdász, statisztikus, szociológus, néprajzkutató. Sikeres irodalmi pályafutását félbehagyva 1863-tól közgazdasági publicista. Közgazdasági írásai nagy visszhangot váltottak ki, 1865-ben Jókai Mór felkérte a Hon közgazdasági rovatának vezetésére, majd 1867-ben Keleti Károly kérésére a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Min. statisztikai osztályának munkatársa, később aligazgatója. Statisztikai, közgazdasági, pénzügyi írásaiban általános összefüggéseket és törvényszerűségeket keres. 1876-ban nagy vihart kiváltó művét, a Nemzetlét-et már a társadalom szerkezetének és mozgástörvényeinek kutatása jellemzi. A dualizmus rendszerének társadalmi, gazdasági, nemzeti és nemzetiségi válságaira átfogó megoldást keres, és a társadalmi fejlődés kérdéseinek vizsgálatába kezd. 1878-as akadémiai székfoglalójának témája az egyetemes társadalmi fejlődés. Elméletében a társadalmakon belüli és az egyes társadalmak közötti harcot az együttműködés tendenciája váltja fel. Áttekinti a korabeli szociológiai, antropológiai, etnológiai irodalom eredményeit, azokat felhasználva és figyelembe véve önálló szintézist alkot a társadalom fejlődésének törvényszerűségeiről. A nemzetközi kutatások történetében helyét leginkább L. H. Morgan és L. F. Ward mellett határozhatjuk meg. – F. m. Nemzetlét (Bp., 1876); A társadalom keletkezéséről (Bp., 1878); A társadalmi fejlődés kezdetei (I–II., Bp., 1882). – Irod. Zsigmond Gábor: B. L. (Bp., 1974); Zsigmond Gábor: A magyar társadalomnéprajz kezdetei. Beöthy Leó (1839–1886) (Bp., 1974).

Beöthy Leó