Bocskai István (1557–1606)

emléke Hajdú-Bihar megye szóhagyományában mondákban és emlékezésekben máig megtalálható. A személyéhez és Habsburg-ellenes küzdelmeihez fűződő hagyománykor főbb csoportjai: 1. a Bocskai-család eredetmondája. „Micbánnak a feleséginek hét gyermeke született, mind fiú lett. A bábaasszony el akarta üköt pusztítani. Az apjok, Micbán helyezte el üköt, hogy el ne pusztíccsák. Abbul a hét gyermekbül lett egy, ez a Bocskai.” (Kismarja) (→ Micbánné) – 2. szabadságharcának emléke. E hagyománykör nagyobb része nem tekinthető népköltészeti anyagnak, csupán emlékezésnek: „Még Bécsbe is elment Bocskai István fejedelem, bevette Bécset is a hadseregével. Mert jó ember vót, szerette a nép. Letelepítette a hajdúkat, telket adott nekijek. Ezir szerették, meg szabad emberekké tette őket ...” (Kismarja) – 3. → névmagyarázó mondákban is jelentkezik az emlékkör: A Herrgott-dűlő mondája Nagykerekiben: az osztrákokat Bocskai István csapatai „beleszorították a laposba. Oszt az osztrákok kiabáltak, hogy Herrgott!” Ugyanitt „Perzsehalom” mondájának egyik változata: a vár szorongatott helyzetben volt. Egy bátor lány, „Perzsi” segítséget akart kérni a hajdúknak, ezért kiszökött a várból, de az ellenség elfogta és kivégezte. A → halom alatt nyugszik. A hagyomány szerint az osztrákok ölték meg: „Ott Bécsbe ... mirges figét adtak neki.” (→ még: hajdúhagyományok) – Irod. Ferenczi Imre: Bocskai István és szabadságharcának emléke a néphagyományban (A Debreceni Déri Múz. Évkve, 1960–61).

Bocskai István