boldogi viselet

Boldog község (Pest m.) viselete, amely a 20. sz. első harmadában élte virágkorát. A házivászon mellett jellegzetesebbek itt a fehér gyolcs, a lerakott és a keményítéssel formált ruhadarabok. A boldogi viselet a galgavölgyi, főleg a turai, továbbá a herédi viselettel rokon. A férfiviselet kevésbé, a női – főként a haj- és fejviselet – nagyobb mértékben helyi megformálású. – A férfiak magas, vágott tetejű fekete kalapján tánc alkalmával fehér, rózsás pántlika volt. Ünnepre is vászon a gatyájuk; egy-egy szára 3–3 szél, féllábszáron alul érő, lerakott. Alja mesterkézett (szálhúzással díszített) és rojtos. Hozzá kézelős, bő ujjú, piros gombos gyolcsing illik. A fölé keskeny hátú, lehajtott gallérú, sűrű ezüstpitykés, de be nem gombolt piros posztóval bélelt mellényt vettek. A vőlegény négyszögletes kendőt is kötött a nyakára. A gatya elé ünnepen háromszögűre hajtott, bojtos sarkú, piros tarka kendőt tűztek. Korábban a kocsizó emberek bőrnadrágot és jászsági ködmönt is viseltek. Az ünnepi fekete posztóruha régebben sujtásos volt: ellenzős nadrág, mellény, dolmány és esetleg mente. A lábbeli kemény szárú, hátul varrott fekete csizma. – A nők hajukat T alakban választják el. Kétoldalt vagy vizezett sodratot, vagy fonatot (tyúkos) vezetnek hátra, a fülön átfektetve: a lányok ünnepen sodratot, hétköznap fonatot, az asszonyok mindig fonatot viselnek. Hátul a lányok haját tarkó felett magasan összekötik, onnan indul fonatuk, ünnepen ráomló dús szalagcsokorral. A menyasszonyok és Mária-lányok fejére széles, fehér-piros, tükrös művirágkoszorú is kerül, hátul lelógó széles szalagokkal. Az asszonyok hátul fonatlanul betömködik hajukat egy kis kúp alakú tokba, melyet selyembevonat és szalagfodor díszít, és szalagpár rögzít a fej elülső, fedetlen részéhez. Hátul két keskeny pántlika lóg alá. A templomi fejkötő arany vagy ezüst csipkés; az új menyecskéknek ez alól leomló fehér fátyollal. A lakodalmi bukros fejkötő tokja tetején kicsi, kehely alakba sodort piros szalagdísz van. Az áll alatt megkötött fejkendők közül legjellegzetesebb ünnepen a fehér gyolcsból, helyi stílusú lyukhímzéssel készült, keményített kendő. A hétköznapi (egyébként alsó) vászon vagy gyolcs ingváll mellévarrott, szűk ujjú, nyakban pántba fogott ráncokkal. Az ünnepi felső gyolcs ingváll ujja bő és szokatlanul hosszú. Nyakának és ujjvégének ráncolása is madzagházzal szabályozható. Keményített ujját könyök fölött rögzítik, merev felálló ívbe széthúzva ráncait. Széles, kétsoros fodrának piros csipkéje párhuzamosan ismétlődik az ujjon. A vászon vagy gyolcs egyenes pendely 5 szélből készült, korccal összehúzós, térden alul ér. Hétköznap 2–3, ünnepen 5–10 szoknyát viseltek. A szoknyák mindig színesek, apró ráncokba rakottak, féllábszárig érnek, posztóval szegettek, csak a felső piros szoknyát szegték zölddel. Sajátos, hogy a szoknya ráncait lenn nagy hullámokba húzzák szét, ill. merevítik. Jellegzetes ünneplő a virágokkal hímzett posztószoknya. A kötények a szoknyával egyenlő hosszúak, és elöl kötik meg őket. Az egy szél szakács hétköznap kékfestő, ünnepen fekete klott, körül csipkével, alján keskeny, színes géptűzéssávval. A menyasszonyok és Mária-lányok fehér gyolcs bő keceléje (→ kötény) lerakott, körüléri a szoknyát. Ingvállra hétköznap csak vállkendőt, ünnepen mély, kerek nyakkivágású, arany vagy ezüst csipkével díszített, a szoknyából elütő színű selyempruszlikot is viselnek. A boldogi viselet legjellemzőbb darabja a fejkendőhöz hasonló fehér hímzéses vállkendő, mely négy- vagy háromszögletes, gyakran több részből szabott. A többnyire lekerekített megkötő végeit a faron kiterítik, Szélén keskeny, 17 m hosszú, sűrűn felállóra fodrozott, horgolt csipke van. Ingváll helyett gyakran a szoknyától elütő színű ujjast, szállikát viselnek és fölötte vállkendőt is. Lányok és menyecskék 5–10 sor gyöngyöt (galáris) hordanak nyakukban. – Téli felső ruhadarabok a fehérített juhbőr jászsági ködmön vagy régebben rókaprémes → mente, újabban fekete vattás rékli. A lábbelijük piros vagy fekete, csörgős sarkú csizma, újabban harisnya és cipő is. – Irod. Újváriné, Kerékgyártó Adrienne: Boldog község népének viselete (Népünk és Nyelvünk, 1936); Hollóné Hatos Kornélia: Boldogi hímzésminták (Szeged, é. n.).

1. Menyasszony szalagos művirágkoszorúval (20. sz. első fele) Boldog, Pest m.

2. Fiatalasszonyok feltűrt ujjú ingvállban, fehér vállkendővel (20. sz. első fele) Boldog, Pest m.

3. Asszony fejviselete és ködmöne hátulról (20. sz. első fele) Boldog, Pest m.

4. Család képe, négy nemzedék ünneplő viseletben (20. sz. első fele) Boldog, Pest m.