bolgárok

1. bolgár-törökök, a török nyelvcsaládba tartozó ótörök nép. A bolgár szó eredeti jelentése keverék. A bolgárok a 4. sz. utolsó negyedétől tűntek föl a Don és Kubány közötti sztyeppén. A hun birodalom bukása után az avarok támadása nyomán két csoportra bomlottak. 630 körül a Volga és a Káma folyók találkozása környékén telepedtek meg, létrehozták az onogur törzsszövetséget. Történetükben fontos mozzanatot jelentett 660 körül a volgai bolgár állam megalakulása, amelynek fővárosa, Bolgari fontos kereskedelmi központtá vált. Nagy szerepet játszottak Közép-Ázsia és Európa kapcsolataiban a bolgár állam és kereskedői. 920 körül a volgai bolgárok szunnita mohamedánokká váltak. Államuk 965-ig a kazároktól függött. 987-ben a hegemóniáért folytatott törzsi versengésben harcok robbantak ki, melynek következtében számos előkelő bolgár kíséretével együtt Mo.-ra menekült. Hazánkban a bolgárokat (mohamedán) vallásuk alapján mint böszörményeket említik. Később a kereszténnyé vált magyar állam gazdasági életében is jelentős szerepet játszottak. Utóbb ugyan beolvadásukat vallási meggondolások alapján különféle korlátozó intézkedésekkel siettették. A volgai bolgárok állama ismét megerősödött. A K-európai kereskedelmi utakat s jelentős részben az orosz városokat mint árulerakó helyeket gazdasági ellenőrzésük alá vonták. A Volga, Káma folyók környezetében élő finnugor lakosságra kiterjesztette hatalmát e keleti bolgár állam. Az őshazában maradt magyarok ugyancsak a volgai bolgár állam befolyása alá kerültek. Az orosz fejedelmek növekvő hatalmával szemben a 12. sz. elejétől sikeresen védték a volgai bolgárok kereskedelmi hegemóniájukat, mígnem 1236-ban Batu kán mongol csapatai el nem foglalták az egész országot. Ettől fogva az Arany Horda részévé vált. 1431-ben itt alakult meg a kazáni tatár kánság. – 2. A dunai bolgárok az onogur törzsszövetség felbomlásakor váltak ki a többi bolgár törzs közül, majd a Don vidékéről 679 után az Al-Duna mellékére vonultak. Az al-dunai szláv törzsekkel szövetségre lépve feudalizálódó államot hoztak létre, amelynek befolyása Erdélyre és szinte az egész Kárpát-medencére kiterjedt. Jelenlétükkel még az É-i-Középhegység északi előterében is számolnunk kell. A feudális bolgár államban az eredetileg török nyelvű bolgárok asszimilálódtak, szláv nyelvűekké váltak. – A bolgár-török néppel, nyelvvel, műveltséggel a magyarság a 7. sz.-tól szorosabb kapcsolatban állott. Az onogur törzsszövetséghez fűződő szoros szálak teszik érthetővé a magyar nép nevének ungur, ugor, uhor, hungarus, venger stb. változatait. A bolgár-török és a magyar érintkezéshez kapcsolódó jövevényszavaink a szántóföldi művelés, kertgazdálkodás és az állattartás fontos mozzanatait érintik, máig alapvető szókincsünk alkotóelemei közé tartoznak. (→ még: csuvasok) – 3. bolgárok: az Al-Dunától délre élő, a dunai bolgár-törökből és déli szlávokból kialakult nép a mai Bulgária területén. A két népelem egymásba olvadásának befejezése előtt önálló államterületük alakult ki, amely 1019-ig megőrizte függetlenségét. Ekkor Bizánc hatalma alá kerültek. 1330-tól Bulgáriát az oszmán-törökök szállták meg. Csak az 1877–78-as orosz–török háborúban szabadult fel ismét. A magyar történelem folyamán számtalan közvetlen kapcsolat alakult ki magyarok és bolgárok között. Az egykorú Mo. területére többször települtek le bolgárok csoportosan is és szórványokban is, legnagyobb számban a 18. sz. folyamán a → Bánságba (Vinga, Óbesenyő). A legutóbbi évtizedekig a → bolgárkertészeknek jelentős hatásuk volt a magyar paraszti, öntözéses kertkultúra kialakulásában.