borseprő, söprő

az erjedés után letisztult borból a mustban levő szennyeződések (por, növényi rostok stb.). Nevezik még bor-fosának, aljbornak. Az élő és holt erjesztő anyagok a hordó fenekén ülepednek le vastag rétegben. Ebből lesz a borseprő. Eger vidékén ruskónak is nevezik. A törkölyén erjesztett bornak (vörös bor) és a gázolt bornak jóval több a borseprője, mint a sajtolt bornak. Általában 1/11-ed részt számítottak a borból borseprőre. A borseprőből többnyire → seprőbort készítenek vagy pálinkát főznek (→ seprőpálinka). Az előbbi a gazdaságosabb felhasználás, mert a híg seprőnek 50–60%-a bor. (→ még: seprőprés)